Az egykori Magyar, ma Bd. 21 Decembrie 1989 utca középső szakaszán, a 73. szám alatt egy tekintélyes, hosszú földszintes ház áll az északi soron, a kocsikaputól keletre és nyugatra is 7-7 ablakkal. Nincs rajta sem cégjelzés, sem tulajdonosra utaló felirat. Ha benézünk a rácsos kapuján, feltűnik a gaz, a szétdobált berendezés néhány tárgya, s hátrább a villaszerű épület. Ma már legfeljebb annyit tudnak az ingatlanról, hogy 2001-ig itt működött a kolozsvári Onkológiai Intézet hematológiai osztálya. Miután annak új épületet emeltek, innen elköltözött, s azóta „senkiföldje” az épületegyüttes. Egy darabig láncos lakat és a „magántulajdon” felirat védte az ingatlant, aztán mindkettő eltűnt. Hajléktalanok telepedtek belé. Utóbb újabb, fényes lánc került a kapura, de a lakatot erről is leverték, csavar rögzíti.
Az épület az egykori Vöröskereszt Szanatórium emlékét őrzi. Ezt a kórházat Brandt József, az egyetem sebésztanára javaslatára és irányításával a Magyar Vöröskereszt Egylet létesítette ezen az 1895-ben megvásárolt telken. Akkor már az utcai épület állott. Mögötte a telek a Malomárokig nyúlt. A szanatóriumot a tehetősebb, főleg vidéki betegek keresték fel, mert az óvári Karolina Kórházban nyomorúságos körülmények uralkodtak. Rövidesen szükségessé vált újabb épületek felhúzása. 1897-ben intézőbizottságot hoztak létre, amely több műépítésztől kért terveket. Végül Alpár Ignác fővárosi építész ingyen vállalta a tervek elkészítését. Alpárnak akkoriban több kolozsvári épületterve került megvalósításra. Elég, ha a tornyos megyeházára, a Szentegyház utcai státus-palotákra vagy az egyetem központi épületének homlokzatára utalunk. Alpár két földszintes pavilont és egy emeletes, vidéki kastélyhoz hasonló barokkos udvari épületet tervezett. 1900 nyarára készültek el. Ekkoriban vette fel az intézet az udvar engedélyezésével az Erzsébet-Mária Kórház és Szanatórium elnevezést. Legodaadóbb támogatója, gróf Schweinitz Gyuláné Nemes Ilona emlékére az emeletes épületet Ilona-pavilonnak nevezték el, eléje a grófnő Zala György készítette mellszobrát is elhelyezték. A földszintes épületek a Katinka-, illetve Mária-pavilon elnevezést kapták. Az udvar végében, a Malomárok mellé még fürdőintézetet is létesítettek. Így vagy 40 beteget tudtak ellátni. Az évi betegforgalmuk az 1910-es években 200 körül mozgott, száznál több műtétet végeztek a korszerűen felszerelt műtőben.
Brandt professzor 1912-ben bekövetkezett halála után Benel János magántanár, 1915-től pedig Hevesi Imre, az ortopéd sebészet tanára vezette az intézetet. A világháború idején tartalékkórházként működött. A főhatalomváltozást és a klinikák átvételét követően itt főleg az egyetemi kórházakból kiszoruló magyar és zsidó orvosok látták el pácienseiket. Eleinte védettséget nyújtott az, hogy a Magyar Vöröskereszt Egylet tulajdonát képezte az ingatlan. Aztán 1928-ban miniszteri rendelettel államosították, 1929. március 1-jén ki kellett üríteni. Az egész magyar társadalmat érintette ez a kisajátítás, ennek ellensúlyozására létesült a zsidó és a református kórház. A Vöröskereszt Egylet ugyan pert indított a kisajátítás ellen, amit meg is nyert, de tulajdonát nem tudta visszaszerezni. Azt átjátszották a Gojdu Alapítvány részére.
Az épületben 1929-ben Constantin Stanca nőgyógyász orvos vezetésével rákkutató intézet létesült. Az épületeket 1948-ban államosították, s itt működött a kolozsvári onkológia Majális utcai épületének 1965-ben történt átadásáig, azután csak a hematológiai osztály maradt itt. Az ortodox egyháztól szebeni székhellyel 1996-ban újraalapított Gojdu Alapítvány pert indított a tulajdonjogért, amit 2010-ben végleges ítélettel meg is nyert. Felszólította az onkológiát az épületek átadására. Még azt megelőzően már a kertben kiásták egy új ortodox templom alapját, 2020. július 11-én metropolitai részvétellel elhelyezték az alapkövet is. Miután 2021 nyarán a hematológia elköltözött, a templomépítés sem folyik.
Feltételezésünk szerint az egész telek eladásra, illetve új beépítésre vár. A hajléktalanok csak besegítenek az épületek rongálásába, a bontás előkészítésébe. A legnagyobb magyar építészek egyikének, Alpár Ignácnak egy munkája fog elpusztulni. Vajon hányan tudják ezt a szintén Alpár tervezte városháza munkatársai közül?
