A Monostor úti telek bérlése 1854-ben kezdődött
Amikor 2017 februárjában a Farkas utcai Nemes–Bethlen-palota Petőfi / Avram Iancu utcára néző kertjében irtották a hatalmas fákat, s közismertté vált, hogy oda szálloda épül, a sajtó arról cikkezett, hogy ott lett volna a város első botanikus kertje. Ezt eddig semmilyen adat sem igazolta, az egyik főúri család szépen gondozott parkja volt ott, ahol gyakran vendégeket fogadtak, néha mulatságot szerveztek. A hagyomány szerint 1849 tavaszán Petőfi is megfordult a család vendégeként e kertben. Ott ugyan nem volt botanikus kert, de a közelében mégis terveztek ilyen kertet. Felbukkant a Református Kollégium Farkas utcai (régi) épületének területrendezési tervrajza 1811-ből, s azon az épület melletti kis telket, amely ma a Kovács Dezső utcáig terjed, a Hortus Botanicus felirattal látták el. Nincs adat arról, hogy a kertet végül berendezték volna ilyen céllal, s meglepő, hogy az első tényleges botanikus kert felállításáért is ebben az évben indult a küzdelem.
A botanikus kert fogalma az egyetemek létesítésével egy időben alakult ki. A kora újkorban felállított egyetemeken az orvosképzés alapos növénytani ismereteket követelt. Hiszen a gyógyszerek nagy része növényi eredetű. Az orvosnak ismernie kellett minden gyógynövény hatását, hogy poraikból kikombinálja a gyógyuláshoz szükséges gyógyszert, amelyet aztán a patikusnak kellett elkészítenie. Az előre gyártott gyógyszerek csak a 20. században terjedtek el. A növénytani képzéshez nélkülözhetetlen volt a botanikus kert. Úgyhogy Európa első ilyen kertjei az egyetemekhez kapcsolódnak. Itáliában Pisa (1544), Padova (1545), Bologna (1568), német földön Lipcse (1542), Angliában pedig Oxford (1621) büszkélkedik a legrégebbi tankertekkel. Magyarországon a nagyszombati egyetem orvosi kara mellett 1771-től nyílt tanítást szolgáló szerény kert, amelynek utóda a mai fővárosi, VIII. kerületi Fűvészkert. Ez utóbbi elnevezés a nyelvújítás szüleménye. Románia legrégebbi és legnagyobb botanikus kertjeként a jászvásárit hirdetik, amely 1856-ig vezeti vissza múltját. A 19. század vége felé már számos gimnázium kertjének elkerített részét illették ezzel az elnevezéssel. Mai értelemben a botanikus kert egyszerre szolgálja a tanítást és a kutatást. Növényeit felirattal kell ellátni, ha erdős része is van, gyakran arborétumnak nevezik.
Az első tényleges kolozsvári botanikus kertre eddig egyetlen tanulmány sem utalt. Története csak most tárulkozott fel anyaintézményének, az 1775-ben alapított Orvos-sebészi Tanintézetnek a történetét kutatva. (Vö. Az orvos-sebészképzés kezdete Kolozsvárt. Szabadság, 2025. jan. 27.) Mária Terézia császárnő 1770-ben hozott birodalmi egészségügyi törvénye előírta, hogy az addig céhektől képzett sebészmestereknek, illetve a fogásokat egymástól eltanuló bábáknak állami tanintézményben szakszerű képzésben kell részesülniük, és vizsga útján szerzett diplomával rendelkezniük. Ezért az egyetemek, királyi líceumok mellett sebészképző karokat, intézeteket állítottak fel a birodalom minden tartományában. Kolozsvárt az egykori, 1581-ben alapított Báthory-egyetem újjászervezése során létesült egy orvosi tanszék, majd kar, végül intézet. II. József császár 1784-ben elvette a kolozsvári felsőfokú tanintézettől az egyetemi minősítést, s királyi líceummá tette. Ennek keretében működött a sebész- és bábaképzés. A tanszékek száma lassan növekedett. Az első tanár még egymaga oktatta az anatómiát, a sebészetet és a szülészetet. Utóbb beindult az állatgyógyászati, szemészeti képzés is. A belga származású André Etienne kinevezésével kórtan–élettan tanszék létesült 1793-ban. Etienne az első orvosdoktori képzettségű tanár; 1797-ben bekövetkezett halála után a kolozsvári származású Incze Mihály (1762–1836) Bécsben végzett orvosdoktor lett e két tárgy tanára, amelyekhez még a gyógyszertant is hozzácsatolták. Ennek megalapozásául Incze 1811-ben elkezdte a növénytan tanítását, ehhez pedig növénykertre volt szüksége. Kérte is, hogy bocsássanak a rendelkezésére olyan telket, ahol hasznos növényeket termeszthet, de ezt akkor megtagadták. Ez irányú kérése 1817-ben a Főkormányszék elé került, sőt Bécsbe is eljutott. A Kolozsmonostori Uradalomhoz parancs érkezett, hogy bocsássanak területet a tanintézeti kert létesítésére. Számításba jött a falun belüli, az adminisztrátortól használt „Virágos Kert” vagy pedig a Szamos partján fekvő „Csitkós Kert”. Ez utóbbi ott terült el, ahol később az egyetemi sportparkot kialakították. Decemberben Bánffy György főkormányzó leírt a tanintézetnek, hogy a tartományi főorvos (protomedikus) és az érdekelt tanár válasszák ki a megfelelőbb telket. A levelezés az 1830-as évekig elhúzódott. Incze belefáradt a sok kérelmezésbe. Az is felmerült, hogy kellene külön tanár a botanika tanítására, aki a kertért is felelne.
Az 1830-as évek közepére több tanár meghalt, növekedett az immár három évfolyamra oszló diákok száma, úgyhogy 1837-ben meghirdették az intézet „újjászervezését”. Ennek nyomán létesült külön előkészítő tárgyakra szakosodó tanszék: a természetrajz, a természettan (fizika), az orvosi vegytan. Ezt a kolozsvári születésű, Bécsben diplomát szerzett Joó István (1806–1881) orvosdoktor (portrénkon) nyerte el. Úgyhogy ezután rá hárult a növénytan tanítása és a botanikus kert ügye, 1842-től folyt az újabb levelezés. Ismételten kérték Joótól a kert tervét, de ő addig azt nem tudta elkészíteni, amíg nem volt megfelelő telek. Annak megszerzésére nem utaltak ki pénzt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után a Királyi Líceumot feloszlatták. Az Orvos-sebészi Tanintézet (OST) 1850-ben teljesen önállóvá vált, élére a tanári karból neveztek ki orvosigazgatót. A kolozsvári tanintézet ugyanolyan szervezeti kereteket kapott, mint a birodalom többi hasonló intézete Salzburgtól Lembergig. Így a felszereléshez tartozott a klinika és a botanikus kert is. Következésképpen 1853 őszén érkezett a kormányzósági rendelet a kert felállítására, s ezúttal a Katolikus Tanulmányi Alap azonnal felajánlotta a Külső Monostor utcában lévő „szemináriumi kert”-jét. Érthetetlen, hogy korábban, amíg a Katolikus Líceum része volt a tanintézet, miért nem jött szóba a telek. Most egyszerre bérbe adták az állami intézetnek.
FOLYTATJUK
