– A szöveg a 89-es fordulatnak egyfajta groteszk látomása – magyarázta a sajtótájékoztató elején Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. A jelenlegi események tükrében a darab különösen aktuális, nem csak a 35 évvel ezelőtti zavartságot és szorongást idézi. Az igazgató meglátása szerint a groteszk, amely a szöveget áthatja, a valóságban sokkal hangsúlyosabb annak köszönhetően, hogy akik napjaink eseményeit alakítják, a Pornokráciát alkalmazzák a való életre. – Úgy tűnik, a politikusok olvasták a szöveget. Vagy nem olvasták és a vérükben van – jegyezte meg Tompa Gábor.
Páskándi Géza szövege eredetileg nem színpadra íródott. Az alkotók esszéisztikus prózaként határozták meg, és miután nem színműnek készült, át kellett dolgozni, hogy színházkompatibilis legyen. Szabó K. István, az előadás rendezője kifejtette, miért pont ez a szöveg fogta meg: érezhető a szövegben a düh, amellyel a Ceaușescu-rezsim által meghurcolt Páskándi a Pornokráciát megírta. Szabó K. István a hatalom múlandóságát látta meg a szövegben: azoknak, akik ezekben a rendszerekben a bűnöket elkövetik, előbb-utóbb leáldozik, és felelniük kell azért, amit tettek. A rendező meglátása szerint mi, akik az elmúlt hónapok, hetek eseményeit megéltük, olyanok vagyunk, mint a darab siratóasszonyai: azt se tudjuk, kit sirassunk, mert nem tudjuk, hogy ki a miénk.
Szabó K. István után az előadás dramaturgja, Bessenyei Gedő István beszélt arról, hogy hogyan lett a Pornokráciából színdarab. Száznyolcvan oldal sűrű, tömény szövegből indultak ki, az első szűrő után nyolcvan, majd hatvan, végül a színészekkel közös munka során ötven oldal lett a végeredmény. A nehézséget az okozta, hogy bár az eredeti írásban van ugyan párbeszéd, az alkotók elmondása szerint nagyon sok minden nem történik. Bessenyei a folyamat kapcsán azt is megjegyezte, hogy három olvasásra volt szükség ahhoz, hogy tisztán lásson és észrevegye, mi az, ami a színpadra állításhoz fontos és lényeges. Őt Páskándi éleslátása ragadta meg a szövegben: bár az alkotó már Magyarországon élt, amikor a Pornokrácia született és amikor a 89-es fordulat bekövetkezett, mégis pontosan látta, mi, hogyan és miért történik. A dramaturg szerint ez a mű lehetőséget adott Páskándinak arra, hogy feldolgozza azokat a traumákat, amelyeket a kommunista rendszer okozott neki.
Kiss Borbála díszlettervező, valamint Bianca Jeremias jelmeztervező hasonló gondolatok mentén dolgozott: mindketten arra próbáltak figyelni, hogy a díszlet és a jelmez valamelyest ellenpontozza a szöveg sűrűségét, hogy a néző ne fáradjon nagyon hamar bele. Így született meg a légies és játékos díszlet, amely ugyanakkor magában rejti Páskándi szellemiségét. Ami a jelmezeket illeti, Jeremias igyekezett csak szimbólumok szintjén becsempészni a díszletben is fellelhető bizánci elemeket, valamint a nyolcvanas évek stílusjegyeit. Azért bánt óvatosan ezek használatával, hogy a néző ne masszív történelmi képet lásson a színpadon.
A huszonkét fős szereposztás majdnem minden színésze részt vett a beszélgetésen. Először Albert Csilla és Bogdán Zsolt főszereplőpáros osztotta meg élményeit az előadással és 89-cel kapcsolatban, ugyanis a beszélgetést vezető Vajna Noémi, a színház irodalmi titkára arra kérte őket, meséljenek a személyes élményeikről a forradalom kapcsán. Albert Csilla elmondta, bár még csak kilencéves volt akkor, szorongás lesz úrrá rajta, ha eszébe jut az az időszak. Felidézte szülei zavartságát, azt, hogy senki nem tudta, nem értette, mi történik, valamint, hogy az édesanyja nézte a tévében a Ceaușescu házaspár kivégzését, neki azonban nem engedte. A Pornokrácia miatt neki is meg kellett néznie a felvételt a kivégzésről, elmondása szerint többször is szünetet kellett tartania közben. Bogdán Zsolt a Szatmárnémeti Északi Színház tagja volt akkor, amikor még csak sejteni lehetett, hogy mi zajlik Temesváron. A színház gyűlést hívott össze, hogy a társulat egyhangúlag elítélje a történéseket, amelyekről akkor még nem voltak biztos információk. Épp a Pornokrácia dramaturgjának édesapja, Bessenyei István több színésszel egyetemben arra intette Bogdán Zsoltot és feleségét, ne menjenek el a gyűlésre. A színész utólag hálás azért, hogy azt a szégyent, kollégái közbenjárásának köszönhetően nem kellett megélnie.
Vajna Noémi a többi színészt arra kérte, röviden osszon meg egy-egy személyes élményt a darabról és a próbafolyamatról. Ahogy kézről kézre adták a művészek a mikrofont, két „tábor” rajzolódott ki: színészek, akik éltek a forradalom idején és emlékeznek a történtekre, esetleg részt is vettek a tüntetéseken, illetve fiatalabb művészek, akik csak elbeszélésekből és a történelemórán hallottak 89-ről. Ez utóbbiak arról számoltak be, hogy a darabot próbálva és idősebb kollégáikkal beszélgetve teljesen más megvilágításba került az, ami 35 évvel ezelőtt történt, és rajtuk is úrrá lett a szorongás és a gyomorideg, különösen az elmúlt időszak eseményeinek tükrében.
Az alkotók, művészek reményei szerint a Pornokrácia tükröt tart majd a torzuló, groteszk és önmagából kiforduló világnak, amelyben élünk, azon a világon keresztül, amelyben Páskándi élt, és amit láttatni akart. Az ősbemutatót december 15-én 19 órakor tartják a színház nagytermében. Aki lemarad, december 18-án vagy 28-án 19 órakor pótolhatja. Az új bemutató kapcsán a teátrum jegyakciót hirdetett. Ha valaki jegyet vált a decemberi–januári Pornokrácia előadásra, az jegyet kap ajándékba az általa választott januári nagyszínpadi előadásra.
