Mostanra már lezajlott a jövendő bizottság valamennyi biztosjelöltjének meghallgatása, az értékeléseket várhatóan november 21-én teszik közzé, az Európai Parlament (EP) pedig várhatóan a következő héten szavaz a Bizottság egészéről.
Minden jelöltnek szüksége van az EP érintett szakbizottságának – amely a megerősítő meghallgatást végzik – legalább kétharmadának támogatására. Ez azt jelenti, hogy a képviselőcsoportok többségének minden egyes biztost támogatnia kell.
A meghallgatások előtt az EP valamennyi képviselőcsoportja bejelentette, hogy a döntéseket a jelöltek válaszainak tartalma alapján hozzák meg. Ez azonban nem teljesen így történt.
Az európai parlamenti (EP) szakbizottságok tizenkilenc biztosjelöltet a meghallgatás után gyorsan jóváhagytak, míg a magyar jelölt, Várhelyi Olivér megerősítését elhalasztották, mivel további írásbeli kérdésekre kellett válaszolnia, írja a Euronews.
November 12-én, kedden a hat kijelölt ügyvezető alelnököt faggatták a képviselők. Ezek között volt a spanyol Teresa Ribera Rodríguez (Szocialisták és Demokraták – S&D), a román Roxana Mînzatu (S&D), a finn Henna Virkkunen (Európai Néppárt-EPP), a francia Stéphane Séjourné (Renew Europe), az észt Kaja Kallas (Renew Europe) és az olasz Raffaele Fitto (Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR).
Azok a képviselőcsoportok, amelyek az előző ciklusban támogatták Von der Leyen bizottságát – az Európai Néppárt (EPP), az S&D, valamint a liberális Renew Europe – megegyeztek abban, hogy az alelnököket nem egyenként, hanem „csomagban” hagyják jóvá, ami politikai huzavona kialakulásához vezetett a következő Bizottság összetételét illetően.
Az EPP csoportja nem hagyja jóvá a spanyol teresa Riberát, amíg nem foglal állást a spanyol parlament előtt a halálos valenciai árvízben játszott szerepével kapcsolatban.
Az S&D határozottan bírálta az EPP álláspontját, azzal vádolva a képviselőcsoportot, hogy Riberát „bűnbakként” használják. A szocialisták megfogalmazták saját követelésüket, amelyben az Ursula von der Leyent támogató „Európa-barát, demokratikus többséget” követelnek, kizárva ebből a szélsőjobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártját. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ECR-es Raffaele Fittót megfosztanák alelnöki tisztségétől.
Az EPP viszont határozottan ellenzi Fitto egyszerű biztossá való leminősítését. A képviselőcsoport szerint az olasz jelölt megérdemli az alelnöki posztot Olaszország mérete és jelentősége, valamint az EB jobbra tolódásának tágabb politikai következményei miatt.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán a patthelyzet feloldása érdekében Brüsszelben találkozott a három nagy képviselőcsoport vezetőivel: Manfred Weber néppárti, Iratxe García Pérez S&D-s és Valérie Hayer, Renew-frakcióvezetővel. Az egyeztetésen megállapodás nem született.
A Renew Europe nyitottabbnak tűnik a gyors kompromisszumra, és hallgatólagosan kritizálja az EPP-t és az S&D-t is a folyamatos összecsapásuk miatt.
A Zöldek, akik júliusban támogatták Von der Leyen bizottsági elnöki jelöltségét, de nem rendelkeznek biztos-jelöltekkel, szintén aggodalmukat fejezték ki a patthelyzet miatt, és bírálták a Néppártot. „Az EPP vezetése szerencsejátékot játszik, túszul ejti az EU-t, és a szélsőjobboldalhoz igazodik. Ez felelőtlenség” – a Zöldek társelnöke, Terry Reintke.
A tárgyalások kimenetele a feladatok és a címek némi módosítását eredményezheti egyes kijelölt biztosok esetében, bár egy jelölt teljes elutasítása továbbra sem valószínű. Az előző törvényhozási ciklusban az EP három biztost utasított el: A francia Sylvie Goulard-t, a román Rovana Plumbot és a magyar Trócsányi Lászlót.
