Kitért arra is, hogy az amerikai békeerőfeszítések kicsorbultak az európaiak ellenállásán. Ha az európai vezetők nem tennének meg mindent annak érdekében, hogy az amerikai elnök sikertelen legyen a béketörekvések végrehajtásával, akkor már létrejött volna az orosz-ukrán, európai és amerikai megállapodás - hangsúlyozta.
Hangsúlyozta: az európai vezetők a háború folytatását akarják, az egész európai gazdaságot egyfajta hadigazdasággá akarják átállítani. Európa eddig 180 milliárd eurót költött a háborúra, és csak a legutóbbi, koppenhágai uniós csúcson egyetlen döntéssel oda akartak adni 40 milliárd eurót Ukrajnának.
Annak veszélye, hogy Európa belelép egy háborúba, amely aztán egyre mélyebb involválódást hoz magával, a háború kitörése óta most a legmagasabb - mondta.
Úgy folytatta, Európának nem a nézőtéren kell "ücsörögnie", arra várva, hogy meghívják Washingtonba és leültessék a vezérigazgató asztala előtti széksorba, önállóan kellene tárgyalnia az oroszokkal, és nem azt várni, hogy az orosz-amerikai megállapodásból "deriváljon" egy pozíciót.
A kormányfő rámutatott arra is, hogy ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Míg az oroszok 140 milliónyian lehetnek, az Európai Unió lélekszáma meghaladja a 400 milliót, és a tagállamok GDP-je is többszöröse az oroszénak, továbbá a katonai költségvetésük is meghaladja az oroszt - fejtette ki.
Ugyanakkor szerinte, most mégis úgy tűnik, az oroszok erősek, az európaiak gyengék, ennek pedig az a magyarázata, hogy az oroszok hajlandóak harcolni, az európaiak pedig helyesen nem tesznek ilyet.
Ha erőd van, meg kell mutatni, és ha Európa nem harcol, akkor csak egyetlen helyen tudja ezt megmutatni: a tárgyalóasztalnál - közölte.
Hozzátette, hogy az amerikaiak fegyvereket adnak el, amiket Európa százmilliárdokért megvásárol, majd elküldi Ukrajnába. Az amerikaiaknak mostantól lényegében nem kerül pénzbe a háború, a fegyverek eladásán pedig inkább nyernek, mint vesztettek, az európaiak meg fizetnek, "mint a Csekonics" - fogalmazott. Ennek eredménye a miniszterelnök szerint az, hogy az európai gazdaság a háborús légkör és politika miatt miatt stagnál, és amíg háború van, addig nem is tud fejlődésnek indulni.
Ugyanakkor ha a háborút békével vagy akár tűzszünettel le lehetne zárni, akkor nagyon rövid időn belül a gazdasági növekedés legalább háromszorosára nőne - jelentette ki a kormányfő.
“Mégis csak bevittük a románokat Schengenbe"
Az Ukrajnából érkezett kisebbségi vezetőkhöz fordulva hangsúlyozta: Magyarország teljes mellszélességgel a kárpátaljai magyar kisebbség mögött áll, az ottani magyar közösség mindenben számíthat Magyarországra.
A románokkal való együttműködésre kitérve elsőként Románia gazdasági nehézségeiről és 9,4 százalékos költségvetési hiányáról szólt, majd gratulált az RMDSZ-nek, amiért ilyen helyzetben is kormányzati felelősséget vállaltak.
Magyarország áll rendelkezésre - biztosította Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, emlékeztetve arra: "mégis csak bevittük a románokat Schengenbe", és ez létrehozott egy bizalmi alapot.
Ausztriáról szólva elmondta, kiegyensúlyozott kapcsolatban van az osztrák kancellárral. A szerb-magyar kapcsolatokról elmondta: nem dolga kommentálni a szerb belpolitikai eseményeket, de bíznak abban, hogy "Szerbiában a mostani irányvonal sértetlenül kerül ki ebből a helyzetből, és a stratégiai jelentőségű szerb-magyar együttműködés fennmarad". Közölte, Horvátországgal egy sajátságos viszonyt ápolnak; a horvát miniszterelnökkel történő tárgyalásainak visszatérő eleme, hogy a Horvátországban élő magyarok kiszámítható, megbízható és felkészült partnerek a kormányzásban.
