A kezdeményezésről a Magyar Nemzet számol be. A petíció indítóinak indoklása szerint Iohannis méltatlanná vált erre az elismerésre az erdélyi magyarokra nézve sértő, diszkriminatív nyilatkozatai miatt. Az Internationaler Karlspreiz zu Achen alapítvány díját a német város önkormányzata azoknak a személyiségeknek ítéli oda, akiknek elvitathatatlan érdemeik vannak az európai egység ügyének előmozdításában. Az 1950-ben alapított kitüntetést olyan ismert politikusok, közéleti személyiségek kapták meg, mint Winston Churchill, Henry Kissinger, Helmut Kohl és François Mitterrand, Horn Gyula, Václav Havel, Tony Blair, Bill Clinton, II. János Pál pápa, Angela Merkel, Ferenc pápa – hogy csak néhányat említsünk.
Iohannis és udvartartása nagy elégedettséggel fogadta tavaly decemberben a bejelentést. A díj a legnagyobb kitüntetés, amelyet romániai politikus kaphat, hangzott el. Elismerés és egyben bíztatás Iohannis számára, hogy az országot továbbra is európai úton vezesse tovább. A jelek szerint az államfő nem értette a gyenge célzást az európai értékek melletti elkötelezettség kizáró jellegéről, a kisebbségi jogok védelméről, mert – mint tudjuk – még át se vette a díjat, máris a szélsőségesen nacionalista politikus-elődöket is megszégyenítő vehemenciával támadta a magyarokat. A petíció kezdeményezői arra számítanak, hogy a díjátadó időpontjának a kitolódása a járványhelyzet miatt jó alkalom arra, hogy az illetékesek átértékeljék a helyzetet, és visszavonják a kitüntetést az államfőtől. Sajtóértesülések szerint azonban az alapítvány képviselői azt nyilatkozták, megfontolják a dolgot, de kevés a valószínűsége annak, hogy korábbi döntésüket felülbírálják. (Hátha mégis…)
A petíción túl a dolog azért is kellemetlen a rangos díjat adományozó Aachen város önkormányzatának és Iohannisnak egyaránt, mert nem csak a magyarok – határon innen és túl - hanem a tekintélyes külföldi lapok is felkapták fejüket a román államfő nyilatkozataira. A G4 media sajtószemléje szerint a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szentelt a történetnek, és nyíltan feltette a kérdést: megérdemli-e ezek után Klaus Iohannis a kitüntetést? A lap szerint jóllehet a politikai csörték részei mindennapjainknak, de nem a nemzeti kisebbségek “számlájára” kellene ezeket folytatni! Iohannis pontosan tudta, hogy Székelyföld autonómia-tervezete úgysem megy át a parlamenten, mint ahogy az nem is történt meg, hiszen a szenátus másnap leszavazta a kezdeményezést, ennek ellenére felhasználta ezt ürügyként a “kis szélhámosok és nagy korrupt oligarchák gyűjtőtáborának számító PSD” további gyengítésére a közelgő választások előtt, írják. A lap megjegyzi: ironikus módon épp Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az, aki az egész hangzavarban visszafogottan viselkedett. (A cikk szerzője nem tér ki arra, hogy európai szemmel nézve, európai mércével mérve egy ilyen tervezet igenis legitim egy jogállamban…)
De nem csak a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hanem a Der Spiegel, a Neue Zurcher Zeitung és a Deutsche Welle is felhördült a Iohannis-nyilatkozat hallatán elítélve annak uszító, államfőhöz méltatlan hangnemét.
Még “szerencse” – gondolom magamban -, hogy összejött ez a képviselőházi balhé az autonómia-tervezet körül, aminek okán-ürügyén Iohannisnak volt alkalma megmutatni igazi önmagát, azt, hogy valójában mit is ér az európai értékek piacán. Különben magyarázhatnánk nemzetközi fórumokon a kiszáradásig, hogy abban az országban, amely az államfő szerint kisebbségi jogok tekintetében etalon, nagyjából ilyen a viszonyulás a magyar közösség irányába - 13 évvel Románia EU-csatlakozását követően. (Kampány közeledtével még durvább, tennénk hozzá.)
De míg a kis Aachenben kínos a zavar, a nagy Brüsszelben néma a csend. (Ott, ahol európai vezetőket kevesebbért is kérdőre vonnak…) Ezért tartok attól, hogy ez az incidens nem jelent különösebb lelepleződést, nem lesz itt semmilyen áttörés kisebbségi jogvédelem terén, hiszen Aachenben és Brüsszelben pontosan tudják, ki az elismerés címzettje. Iohannis azoknak az európai politikusoknak a prototípusa, akiknek legfőbb érdemük annak a látszatnak a fenntartása, erősítése hogy a kelet-európai végeken az unió számára bosszantó kisebbségi kérdés – egy-két kuruckodáson kívül - nyugvópontra jutott. Romániában ehhez kapóra jött egy, a magyarok által is 90 százalékban megszavazott hallgatag szász elnök. Konkrét pech: ez a körbeudvarolt, csendes-rendes Iohannis most váratlanul megszólalt…
