Résztvevők és szervezők mesélik el, milyen volt a 31. KMDSZ Diáknapok

(Fotó: KMDSZ / BARABÁSI ÖRS)
Magyar diákok ezrei lepték el ismét a Törökvágást május első hetében a 31. KMDSZ Diáknapokon. Az idei rendezvényen 61 csapat mérhette össze tudását a fődíjért, amely az egész csapatnak szóló Vibe Fesztivál bérlet, illetve egyéves operabérlet volt. A megmérettetéseken az első helyezést a S’tudja csapat érte el, második lett a Shakesbeer, a dobogó harmadik fokára pedig a Sepsiszik állhatott. A fair play díj győztese a Me Of Us One csapat. A 32. kiadás időpontját már közölték a szervezők, a következő diáknapokat 2027. május 5–9. között szervezik.

KOVÁCS DOLORES VIVIEN
KOVÁCS MEDÁRD
MÓRA FRANCISKA ILDIKÓ

A résztvevő csapatok tagjai olyan versenyszámokon mérhették össze tudásukat, mint a kocsmasportok, kultúrprogramok, csapat- és egyéni sportok, illetve ügyességi, kreatív feladatok. Az utóbbi évekhez hasonlóan a rossz időjárás ismét próbára tette a diáknapozókat. A kiszámíthatatlan idő a szabadtéri sportoknál okozott komolyabb problémákat, a sokak által legvártabb sportfeladatot, a métát idén is lefújták, tekintettel az előző évek tapasztalataira, amikor a csúszós pálya miatt játék közben többen is komolyan megsérültek. Az időjárási-körülmények ugyan rontottak a sportokélményen, de a diáknapozók hangulatát azonban nem befolyásolta: a csapattagok és a szurkolók lelkesen vettek részt minden feladaton. A sűrű nappali programok után a résztvevők a Törökvágásra vonultak, hogy a megpróbáltatások után közösen bulizhassanak. Az idei fellépők listáját olyan előadók bővítették, mint KKevin, VZS, Manuel, a Döndi Duó és Roli, Essemm és további visszatérő, erdélyi lemezlovasok. A szervezők a fellépők és dj-k kiválasztásánál figyeltek arra, hogy lehetőleg minden zenei ízlést kiszolgáljanak.

Az idei évben a szervezők nem csak a sportok, de a szórakozás biztonságára is nagyobb hangsúlyt fektettek. A KMDSZ idén partnerségre lépett a Kolozsvári Magyar Operával, a Biztonságban szórakozni projekt keretében, amely a tudatos és biztonságos szórakozás népszerűsítését célozza, és felhívja a figyelmet a drink spiking jelenségére. A diáknapokra való regisztráció során a magyar opera pohárvédőket biztosított a résztvevőknek, ami kialakítása miatt több funkciót is betölthet: egyszerre pohárvédő és akár hajgumi is. A pohárvédők mellé különleges ajándék is járt, a hozzájuk tartozó kartonlap egyben belépőjegyként is szolgál a Kolozsvári Magyar Opera júniusi előadásaira.

A jó hangulat fontosabb a győzelemnél

A Törökvágáson sétálva diáknapozók ezreivel találkoztunk, akik aktív csapattagként, szimpatizásként vagy csak a diáknapos hangulatba becsatlakozni vágyóként erősítették a társaságot. A tömegben elsősorban a színes, frappáns csapatnevekkel feliratozott pólókat kerestük. A megkérdezett csapattagok diáknapos élményeikről meséltek, arról, hogyan lettek tagok, milyen a csapatdinamika és milyen célkitűzéseik vannak a diáknapokon.

Nóra (Sörténészek):Kezdetben sokat gondolkodtam azon, hogy jöjjek-e diáknapokra, de nagyon örülök, hogy végül eljöttem. Egyetemistaként ez az első diáknapom, szóval remélem, hogy maradandó élmény lesz. Még csak az első napnál tartunk, de már most jó a hangulat, és jól érzem magam. Mivel ez teljesen új csapat – mondhatni mi is elsőéves csapat vagyunk –, ezért nem a győzelemre fókuszálunk. Nem igazán beszéltünk arról, hogy nagy eredményt szeretnénk elérni. A fő célunk inkább az, hogy jól érezzük magunkat. Személy szerint ezt tartom a legfontosabbnak. Amit nagyon várok, az a táncmaraton, amire jelentkeztem.

Anna (Anyukád kedvenc csapata): Nagyon jól érzem magam. Ez az első diáknapom, de biztos, hogy nem az utolsó. A csapatba a lakótársam hívott. Eleinte nem gondoltam, hogy eljövök, de amikor bekerültem, és láttam, hogy milyen jó társaság jött össze, akkor biztos lettem benne, hogy szeretnék a részese lenni. Az elmúlt hónapokban több összerázónk is volt, ahol nagyon összeszoktunk. Már nagyon várom a bemutatkozót, ami a gazdag öregasszonyról és a fiatal fiúról szól, akinek be kell bizonyítania, hogy nem csak a pénzért akarja elvenni.

A csapatok bemutatkozó műsora a megnyitó után a Törökvágáson (Fotó: KMDSZ / POLGÁR DÁVID ISTVÁN)

Sári (Búvármedévék): Úgy hallottam, hogy ezt nem lehet kihagyni, ezért jelentkeztem, és tényleg nagyon jó döntés volt. Szerintem ez nagyon jó élmény, főleg annak, aki kalandvágyó. A csapatba mi szerveztük be saját magunkat, mivel felvételi volt. Eddig csak pozitív élményeim vannak, minden nagyon jól alakult, csak ajánlani tudom. A versenyben is jól haladunk, bár pontosan nem tudom, hányadik helyen állunk. Eddig a kedvenc programom a kincskereső túra volt, az nagyon tetszett. Most készülünk bemenni a bulira, mert tegnap is szuper volt, a mai karaokéról nem is beszélve, ami eszméletlen vicces volt.

Dj Csillag (Kóser szimpatizáns): Nem vagyok csapattag, zenélni jöttem a diáknapokra. Azért döntöttem úgy, hogy idén is leszek, mert nagyon jó a hangulat: mindenhol buli van, mindenki jó fej és bárkivel lehet beszélgetni. Nem vagyok egyetemista sem, inkább „fekete bárányként” vagyok itt. Ha ez tényleg nagy lakodalom lenne, akkor is a DJ feladatát vállalnám. Vasárnap majd meglátjátok, miért.

Kadosa (Sörténészek): Volt itt néhány jó barátom, és az új csapat mindig igényel kis pozitív energiát, új lendületet, ezt az energiát pedig meg tudom adni. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, és hogy befogadtak maguk közé. Csupán annyi az elvárásom, hogy mindenki jól érezze magát és megélje a pillanatot. A csapatba Sipi barátom szervezett be, amiért örökre adósa leszek. Mindjárt kezdődik a bemutatkozónk, alig várom, hogy felmenjek a színpadra táncikálni és aurafarmolni. (Az aurafarmolás az alfa generáció és a TikTok körében elterjedt szleng, ami azt jelenti, hogy valaki tudatosan – gyakran eltúlzottan – próbál menőnek, titokzatosnak vagy karizmatikusnak tűnni, hogy növelje az „aura pontjait” – szerk. megj.)

 

Dorka (Sepsiszik): Olyan közösség vagyunk, akik szinte mindannyian részt vettünk a Háromszéki Diáknapokon. Székelyföldről, Sepsiszentgyörgyről származunk, hatalmas baráti társaság vagyunk, nagyon jó hangulattal, és szeretjük a kihívásokat, ezért mindenhez eléggé „vasércesen” állunk hozzá. Komolyan vesszük a diáknapokat abból a szempontból, hogy meg akarjuk mutatni, kik vagyunk és mire vagyunk képesek. De nem a győzelem a legfontosabb, hanem az, hogy jól érezzük magunkat. Idén viszont ezt is túlszárnyaltuk, mert bronzérmesek lettünk. Sohasem gondoltuk volna, hogy a csapatkapitányunkat láthatjuk majd a színpadon. Az egészet nagyon élveztük, személy szerint nagyon szeretek ebben a csapatban lenni. A kedvenc élményem az volt, amikor László Petra (KMDSZ-elnök – szerk. megj.) bejelentette, hogy harmadikok lettünk. Olyan adrenalin volt bennünk, annyira izgultunk, hogy az hihetetlen volt. Ez biztosan az egyik legemlékezetesebb pillanatom marad a diáknapokról. Emellett az is nagyon jó élmény volt, amikor a női focit megnyertük a FuckTúra ellen. Ott is hatalmas volt az öröm, a csapat szurkolt nekünk. Az egész hangulat elképesztő volt, főleg úgy, hogy közben ment le a nap és mi eközben fociztunk.

Sokan a sportfeladatokat várják a legjobban (Fotó: KMDSZ / GÁL BOGLÁRKA)

Összegez a SzervezTeam

A rendezvény iránti érdeklődés idén is kiemelkedő volt, a szervezők 61 csapatról, tehát 2271 aktív résztvevőről és 991 szimpatizánsról számoltak be a szerkesztőségünknek küldött sajtóközleményükben. Azonban a csapattagok mellett többezer érdeklődője volt a rendezvénysorozatnak, akik szurkolni, koncertezni, bulizni szerettek volna – vagy szerettek volna részei lenni az ikonikus „sáncozásnak.

A rendezvénysorozat lebonyolításában a SzervezTeam segített, amely idén 183 tagot számlált. Göllner Blanka másodjára a KMDSZ Diáknapok főszervezője. A háttérmunkálatokról, meglátásokról, bonyodalmakról Blankával, illetve a SzervezTeam tagjaival beszélgettünk.

– A diáknapok szervezésében mi volt az idei legnagyobb kihívás?

Göllner Blanka: – Idén a legnagyobb kihívást a tőlünk független dolgok jelentették, a külön programpontok helyszínei, mint például a sportpark – ezeket nem tudtuk befolyásolni, ezáltal másoktól függtünk.

– Hogyan látod a rendezvényt? Melyek a pozitívumok és a hiányosságok?

Göllner Blanka: – Egyelőre vegyes érzelmek kavarognak bennem, és így nem tudom megfogalmazni pontosan, mit érzek. Sokszor gondolkozom azon, hogy mit csinálhattunk volna másképp, de szerintem sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött és mindenkinek hálás vagyok, aki ebből kicsit is kivette a részét.

Első díjas a S’tudja, a második a Shakesbeer, harmadik helyezett pedig a Sepsiszik lett. A fair play díj győztese a Me Of Us One csapat. Balra László Petra KMDSZ-elnök, jobbra Göllner Blanka főszervező. (Fotó: KMDSZ / BARABÁSI ÖRS)

– Vannak jövőbeli tervek, dolgok, amelyeket másképp szerveznétek?

Göllner Blanka: – Mindig vannak jövőbeli tervek, és dolgok, amelyeket másképp szeretnénk csinálni. A rendezvény előtt és közben listát írunk, hogy mi az, amin a következő évben javítani kellene. Mivel jövőre nem én leszek a főszervező, így nem beszélhetek az utódom nevében, de ami biztos, hogy minden évben tervezünk valami újítást, hogy ne maradjon minden olyan monoton. 

– A résztvevőktől az egyik videótokban azt az észrevételt, tanácsot kaptátok, hogy a következő diáknapok szervezésekor vegyétek figyelembe a tőlük érkező visszajelzéseket, meglátásokat. Nyitottak vagytok erre, terveztek valamiféle lépést tenni ennek érdekében?

Göllner Blanka: – Az építő kritikára mindig nyitottak voltunk és vagyunk, próbáljuk a résztvevők igényeit is figyelembe venni. Úgy gondolom, hogy az elmúlt két évben a változtatások nagy része a résztvevők visszajelzései alapján történt, a legtöbb ilyen visszajelzést a kiértékelő csapatkapitányi gyűlésen szoktuk kapni, ahol minden programpontról be lehet dobni bármilyen megjegyzést. 

– A közösségi médiában sokaknál negatív visszhangot váltottak ki a diáknapok. Nemrég a kézdivásárhelyi diáknapozók is célkeresztbe kerültek. Mit üzennél azoknak a kommentelőknek, akik nem nézik „jó szemmel” a diáknapokat és az online térben támadják a fiatalokat?

Göllner Blanka: – Szerintem ezek inkább azok az emberek, akik a diáknapokból csak annyit látnak, hogy a bulizásról szól, és nem látják, hogy mennyire erős közösségformáló ereje van itt, Kolozsváron és nemcsak. Nem üzennék semmit, hanem megmutatnám nekik, miről is szól igazából.

– Hogyan járulsz hozzá a diáknapok szervezéséhez? Mi a feladatod?

Szabolcs: – A kocsmasportoknál tevékenykedem, egészen pontosan a jengánál vagyok területfelelős, illetve a billiárdnál bíró.

Ádám: – A kocsmasport területét erősítem, ezen belül a sakkban, illetve biliárdban bíráskodok.

Fotó: KMDSZ / AMBRUS ISTVÁN-GYÖRGY

Hunor: – A pontos feladatom négy hónapja kezdődött. A helyek lefoglalásáért, a SzervezTeam kiképzéséért, koordinálásáért, felügyeléséért feleltem.

Andrea: – Nagyrészt a játékok bírálásáért felelek. Emellett az egyes játékoknál a többi bíró munkájában és az előkészületekben segítek.

Judit: – A kocsmasportoknál segédkezem. Bíróként vettem részt a chestpong mérkőzéseken, valamint besegítettem a jengán és bolcon.

Lehel: – A chestpongnál bíráskodtam, jengánál voltam kisegítő, és csocsónál szintén bíráskodtam.

Margit: – A kocsmasportoknál vagyok, chestpongot, jengát, és bolcot vezettem.

Júlia: – Önkéntes vagyok a kultúra csapatban, így nagyrészt a kultúrával kapcsolatos játékok szervezésében segítettem. A Dance Battle-ön a technikusnak is segítettem, illetve a KlánTour Night játékokat szerveztem. 

– Milyenek voltak a szervezési előkészületek? Hogyan élted meg? 

Szabolcs: – Előkészületként sok kocsmaestünk volt, amelyeket keddenként és csütörtökönként tartottunk, és a teljes SzervezTeam számára nyitottak voltak. Minden tagnak volt alkalma gyakorolni, hogy első kézből megismerjék a játékok szabályait. Tavaly is nagyon élveztem ezeket a csapatösszerázó kocsmaesteket, ez pedig idén sem volt másképp. 

Ádám: – Jónak éreztem az előkészületeket, a rengeteg kocsmaest során több szempontból is sikerült alaposan felkészülnünk. Fejleszthettük a bírói tudásunkat, szerintem jól megszervezett volt.

Hunor: – Fárasztóak és hosszúak voltak. Az egész szervezés rengeteg telefonálással, megbeszéléssel, találkozókkal és kapcsolattartással járt.

Andrea: – Szerintem ez nagyon vagány csapatépítő folyamat volt. A kocsmasportok előkészületei abból álltak, hogy közösen játszottunk és tanultunk.

Judit: – Vagányak voltak. A tábor volt a legjobb pillanat. A kocsmaestékre jöhettek volna többen, lehetett volna nagyobb helyen is, de mindenképp emlékezestes marad.

Lehel: – Szerintem nagyon izgalmas volt. A tábort is élveztem. Olyan esemény volt, amelyet legalább egyszer mindenkinek meg kellene tapasztalnia. A kocsmaestek szintén nagyon jók voltak, tudtunk gyakorolni mindenre, szóval felkészülve állhattunk oda.

Margit: – Nagyon-nagyon szuperek voltak, csak ajánlani tudom. Nagyon építő és emlékezetes az, hogy minden héten találkoztunk, közösen kocsmáztunk, együtt játszottunk, métáztunk, táboroztunk, és még sorolhatnám.

Júlia:  Nekem nagyon tetszett. Úgy vettem észre, hogy a SzervezTeamesek valóban segítőkészek összetartóak. Mindenki oda tette magát, úgyhogy emiatt az előkészületek nagyon simán mentek és, szerencsére, mindent sikerült szórakozva, tehermentesen elintéznünk.

⁠– Mit láttál a legnagyobb nehézségnek a szervezésben és szerinted milyen váratlan problémák vagy elvégzésére váró szervezési feladatok lesznek a rendezvény ideje alatt?

Szabolcs: –Szerintem a kocsmasporton túl nagy nehézségekbe nem tud ütközni az ember. Ezen a téren azon van a hangsúly, hogy megtanuld a játékok szabályait és tudd élesben hasznosítani őket. Eddig nem feltétlenül voltak nehézségek. Bár kicsit lehúzza az egész programot, hogy egyesek nem jelentek meg minden alkalommal a kocsmaesteken, ezért a későbbiekben a bíráskodás során problémába ütköznek. Összességében eddig sínen vagyunk.

Fotó: KMDSZ / FÜLÖP BARTA MÁRK

Ádám: – Én a biliárdversenyszámon is bíró vagyok, amit nehezebb megszervezni, mint mondjuk a beerpong- vagy sakkestet.

Hunor: – A legnagyobb problémát a felelőtlen emberek okozzák, akik nem tartják be az ígéretüket, vagy esetleg nem úgy készülnek fel, ahogy illett volna. Ezek voltak a nehézségek, de szerencsére, sikerült kiküszöbölni és megoldani őket.

Andrea: – Mivel hatalmas a csapat, egyértelmű, hogy vannak problémák. Nem mindenki kellőképpen operatív, nem veszik komolyan a pontosságot és a megbeszélt időpontokat, vagy csak egyszerűen felelőtlen és nem lehet rá számítani. Igazából ezek kiküszöbölhetők, úgyhogy nem volt jelentősebb probléma, amit nem tudtunk megoldani.

Judit: – Fárasztó nyolc órán keresztül koncentrálni és egyhelyben állni – lehet nem ártott volna reggeliznem. Nem volt vicces, amikor tizenkettőtől az ebédünkre vártunk, amiket végül csak három óra környékén kaptunk meg, úgy, hogy háromig voltunk beosztva.

Lehel: – Igazából eddig még nem érzékeltem nagyobb problémákat. A chestpongnál annyit tudok kiemelni, hogy sok odaadás és figyelem kellett ahhoz, hogy követni tudjam a labdát. Ami még nehezebb volt, hogy bíróként sok esetben olyan döntéseket kellett hoznom, amelyek nagyon kellemetlennek érződhettek, de fontos a fair play.

Margit: – Igazából nagyon-nagyon nehéz és fárasztó ténylegesen kiélvezni és átélni azt, hogy diáknapozol. Egyszerre feladatokon szerepelni, éjszaka bulizni, majd reggel felkelni elég embertpróbáló.

Júlia: – Nehézséget, vagy problémát nem igazán találtam. Talán a bulik utáni fáradtságot, a másnap reggeli ébredést és helytállást tudnám kiemelni.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!