A jelentés szerint a 2019. évi 17,4 milliárd euró külkereskedelmi mérleg hiányból 4,3 milliárd eurót az agrárkülkereskedelem generált. Megállapították, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar strukturális nehézségekkel szembesül, ezért képtelen fedezni az egyre növekvő belföldi keresletet. A jelentés szerint a belföldi élelmiszeripari vállalkozások fejlődési potenciálját csökkenti az egyre növekvő behozatal olyan körülmények között, hogy szerkezeti természetű versenyképességi hiány figyelhető meg még a Romániában fellelhető nyersanyagok esetében is.Az agrár külkereskedelmi hiányt némileg csökkenti a gabona, amelyből Románia exportőr országnak számít, többet ad el külföldön, mint amennyit importál. Tudor Andrei, az országos statisztikai intézet elnöke szerint Románia főleg gabonát és állatokat exportál nagy mennyiségben, de ezeknek alacsony a hozzáadott értékük, ezért nem véletlen, hogy az agrár külkereskedelmi mérleg hiánya elérte a 22 milliárd eurót az elmúlt harminc évben.A Hotnews.ro hírportál emlékeztetett, hogy a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tavaly az első három negyedévben Románia 12,41 millió tonna élelmiszert és mezőgazdasági terméket exportált 5,21 milliárd euró értékben, ugyanakkor az agrárimport mennyisége 7,91 millió tonna volt, kisebb, mint a kivitelé, de 6,46 milliárd euró értékével meghaladta az exportét.A jegybank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentés szerint növelni kell az élelmiszeripar esetében az állami garancialapokat, hogy könnyebbé váljon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők hitelezése, de a hatóságok által megtervezett stratégiára is szükség van, amely megoldja az elmúlt évtizedek során felgyűlt szerkezeti problémákat, így a kataszteri nyilvántartás hiányosságait, elősegíti az ágazatban dolgozók szakmai képzését, bővíti az öntözőrendszerek hálózatát, illetve hozzájárul különböző tárolók építéséhez.A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt felmerült világszerte az ellátási láncok rövidítése, ez Romániát is paradigmaváltásra kell, hogy kényszerítse, ugyanis a jelenlegi ellátási láncok elemeinek jelentős része külföldön található, így az esetleges újabb válságok kiszámíthatatlanná tehetik az ellátást.
