Az Európa Tanács szakértőit Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, valamint Horváth Anna és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök tájékoztatta.
Vincze Loránt rámutatott, hogy bár Románia papíron szilárd törvényi kerettel rendelkezik a kisebbségi jogok terén, a gyakorlatban és a jogszabályok alkalmazásában komoly akadályok tapasztalhatók.
A román állam jelentése csupán a jogszabályokat írja le, és adós marad azok tényleges megvalósulásának értékelésével, miközben hiányoznak belőle a magyar közösségre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok is - hangsúlyozta.
Az oktatás területén ismertette, hogy a kisebb létszámú magyar osztályok jóváhagyása évről évre történik, míg az RMDSZ ezt a teljes oktatási ciklusra kiterjesztené.
Felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem helyzetére, ahol máig nem hozták létre a törvény által garantált önálló magyar kart.
A többnyelvűség alkalmazása kapcsán kitért arra, hogy "a romániai bíróságok sorozatosan a magyar nyelv használatát korlátozó döntéseket hoznak".
Példaként a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblákat és holokauszt-emléktáblákat említette, melyek ügyében a bíróság végleges ítéletében úgy döntött, hogy a magyar felirat kizárólag a román felirat alatt kaphat helyet.
Horváth Anna a közintézmények és a nyelvhasználat kérdésköre kapcsán elmondta: a magyar alkalmazottak alulreprezentáltak az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a helyi közigazgatásban, ráadásul hivatalos adatok sem elérhetők erről.
Rámutatott: amíg az állami hatóságok és bíróságok akadályozzák a magyar nyelvismeret feltételként szabását a helyi közigazgatási versenyvizsgákon, az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban az kihelyezési eljárásaiban, addig a nyelvi jogok törvényes előírásai csak papíron léteznek, a gyakorlatban nem.
Emlékeztetett, hogy ezen eljárások illetékesei a magyar nyelv ismeretének megkövetelését a többségi románokkal szembeni diszkriminációként értelmezik.
Szilágyi Dóra bemutatta az RMDSZ törvénykezdeményezését, amelynek célja a szerzett jogok elvének megerősítése a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata terén a közigazgatási-területi egységekben, a közigazgatási törvénykönyv 604. cikke (1) bekezdésének módosításával.
A törvénytervezet "a következő népszámlálás eredményeinek jóváhagyásáig" szövegrész törlését irányozta elő, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint, ha egy településen a kisebbség aránya 20 százalék alá esik, az elveszítheti megszerzett nyelvi jogait.
Az RMDSZ közleménye szerint az Európa Tanács tanácsadó testületének tagjai nyitottan és konstruktívan fogadták a szövetség felvetéseit. Egyetértettek továbbá abban, hogy az említett problémák nagy részére egy kisebbségi kerettörvény jelentené a tartós megoldást.
Az RMDSZ közölte, hogy egy átfogó árnyékjelentést nyújt be a testületnek, amely részletesen tartalmazza az elhangzott szakmai érveket. Azt kérte, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határozott, a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását elősegítő ajánlásokat fogalmazzon meg a román állam számára.
