Egyre csak fokozódik a humanitárius válság Gázában
Az izraeli szárazföldi páncélos egységek kedden már mélyen benyomultak Gázába, és elzárták az övezet észak–déli irányú főútvonalát – írja összefoglalójában az Euronews. Az izraeli haderő szóvivője, Daniel Hagari kedden azt közölte: a szárazföldi egységek és a légierő közös és összehangolt csapásai során terroristákat likvidáltak, és több száz Hamász-célpontot számoltak fel. „Heves csaták zajlanak Gázában, kitartásra és türelemre lesz szükség mindannyiunk részéről” – állapította meg Hagari. Közölte még, hogy a jelenlegi izraeli összesítés szerint, 240 gázai túszról tudnak.
Az áldozatok legalább 40 százaléka gyermek
A BBC keddi tudósításában ismerteti a gázai egészségügyi minisztérium összesítését, amely szerint október 7-e óta 8525 ember halt meg a légitámadásokban. A halálos áldozatok között 3542 gyermek, 2187 nő, 130 egészségügyi dolgozó van.
A BBC gázai tudósítója arról számolt be kedden, hogy az övezet déli részén sincs sem elegendő víz, sem alapélelmiszer a lakosság számára. „Izrael bejelentette, hogy újraindítja a vízszolgáltatást, de nincs üzemanyag, hogy a pumpákat működésbe helyezhessék, hogy a házakba ténylegesen eljuthasson a víz” – írja a hírportál.
A Khan Yunis településen levő Nasser kórház mellett van egy ENSZ-víztartály, annál állnak sorba lakosok százai, hogy néhány liter tiszta vízhez juthassanak” – írja a BBC-tudósító, hozzátéve: hétfőn olyan családapával beszélt, aki „hat órát állt sorban, hogy öt darab kenyeret vihessen a családjának”, a kenyeret segélyszervezetek osztották az embereknek. „Az övezet déli részén élő civilek fenntartható segélyszállítmány-korridort kérnek, hogy legalább kenyérrel és vízzel láthassák el családjukat. Jelenleg ezek az emberek csak a túlélésért élnek” – írja a BBC.
Ekkora népesség ellátására az eddig bejutott segélyszállítmányok sokszorosára lenne szükség. Néhány napja az ENSZ humanitárius ügyekért felelős hivatala és a szervezet főtitkára, Antonio Guterres egyaránt arra figyelmeztetett, hogy „a gázai helyzet napról napra aggasztóbb”.
Altatószerek, morfium nélküli beavatkozások
Hétfőn a nemzetközi büntetőbíróság (ICC) ügyésze, Karim Khan is járt a Gázai övezet és Egyiptom között, Rafah határátkelőnél. Az ügyész kijelentette: a segélyek akadályozása háborús bűncselekménynek minősülhet. „Szeretném egyértelműen hangsúlyozni, hogy Izraelnek további, késedelem nélkül érzékelhető erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a civilek alapvető élelmiszerhez, gyógyszerekhez, altatószerekhez, morfiumhoz jussanak. Olyan jelentéseket hallunk olyan egészségügyi beavatkozásokról, amelyek ezen alapvető gyógyszerek nélkül zajlanak, mintha a középkorban lennénk” – emelte ki Karim Khan.
A Palesztin Vörös Félhold egészségügyi segélyszervezet támadásról számolt be a gázai Al-Kudsz kórház közelében. Közlésük szerint folytatódnak az izraeli csapatok támadásai a gázai Tel Al-Hava negyedben. „A kórházépület remeg, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő civilek és a személyzet félelmet és pánikot él át” – írta a segélyszervezet az X-en. Hétfő este gyanús személyt észleltek az izraeli csapatok, aki átkelt a Gázai övezetből Izraelbe. Reim kereszteződés közelében agyonlőtték; később kiderült, fegyvertelen volt.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és magas rangú tisztek azt jelezték, hogy a szárazföldi csapatoknak korlátlan idő áll rendelkezésükre küldetésük végrehajtására, amely „a Hamász október 7-én elkövetett terrortámadása nyomán kialakult izraeli, valamint nemzetközi legitimitáson alapul”.
A háttérben tárgyalások folynak a fogolyszabadítási megállapodásról. A híradások szerint a Hamász kész megállapodni a nők, gyerekek és idősek elengedéséről, de igyekszik halogatni, hogy akadályozza a szárazföldi művelet folytatását.
Hétfőről keddre virradóan ismét izraeli razzia volt Ciszjordániában, amelyben több tucat körözött szélsőséges iszlamista palesztint letartóztattak. A hadsereg Rámalláhban lerombolta Szalah Al-Arúrinak, a Hamász elnökhelyettesének és külpolitikai, valamint Ciszjordániáért felelős vezetőjének a házát is. Arúri jelenleg Libanonban tartózkodik, korábban Törökországban, a szíriai polgárháború előtt pedig Damaszkuszban élt, miután távozásának feltételével elbocsátották az izraeli börtönből.
120 ENSZ-tagállam fegyverszünetet kért
Múlt pénteken az ENSZ közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben „humanitárius fegyverszünetet” kérnek. A szavazáson 120 ország a fegyverszünet kihirdetése mellett voksolt, 45 tartózkodott, 14 ellenezte – összegzi a BBC.
Az Egyesült Államok a pénteki állásfoglalás ellen szavazott, Kanada és az Egyesült Királyság tartózkodott. Az EU (amely nem szavazhat egységesen) támogatásáról biztosította Izraelt, de tagállamai megosztottak. Németország és Olaszország, amelyek támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, tartózkodtak. Mások, mint például Spanyolország, azzal a kijelentéssel sürgették az európai vezetőket, hogy: „ne tegyenek minket bűnrészessé a népirtásban”. Az Európai Uniónak (EU) összesen nyolc tagja támogatta a tűzszünetet: Belgium, Írország, Franciaország, Luxemburg, Málta, Spanyolország, Szlovénia és Portugália. Az EU 27 tagállama közül nemmel szavazott a gázai övezeti tűzszünetre való felszólításra Ausztria, Magyarország, Csehország és Horvátország. Románia tartózkodott.
Oroszország, amely nemrég vendégül látta a Hamász vezetőit, de jó kapcsolatokat ápol Izraellel is, a tűzszünet mellett szavazott. A legtöbb közel-keleti állam igennel szavazott, és sokan határozottan elítélték Izrael katonai műveletét. Irak és Tunézia volt a két tartózkodó.
Dél-Amerika legtöbb országa szintén a határozat mellett szavazott. Kolumbia kilátásba helyezte, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel, Brazília pedig szigorú nyilatkozatot tett, Izrael gázai bombázása ellen tiltakozva. Paraguay volt az egyetlen dél-amerikai ország, amely a pénteki határozat ellen szavazott. Szinte egész Ázsia – beleértve Kínát is, amely békeközvetítőként próbálja magát pozicionálni a Közel-Keleten – a tűzszünet mellett szavazott. India tartózkodott a szavazáson, mivel feltételezések szerint az indiai kormány erősíteni akarja kapcsolatait Izraellel. Magyarország a határozat ellen szavazott, Románia tartózkodott.
Az index.hu hírportál érdeklődésére Paczolay Máté, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta: Magyarország azért nem szavazta meg az előterjesztést, mert az arab csoport nevében kezdeményezett határozat nem volt kellően kiegyensúlyozott, több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből, ami nem tette lehetővé annak támogatását.
„A határozat nem ítélte el a Hamász október 7-i terrortámadását, nem szólít fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát” − fogalmazott a szóvivő.
„Magyarország ezen hiányosságok miatt támogatta Kanada módosító javaslatát, amely javított volna a szövegen, elítélve a Hamász terrortámadását, és felhívást intézve a túszok szabadon bocsátására. Sajnálatos módon azonban a módosítás nem került elfogadásra” − tette hozzá Paczolay Máté.
Az Adevărul lap a tartózkodás mellett döntő Románia állásfoglalását illetően Marcel Ciolacu miniszterelnök megállapítását idézte, amely szerint nem voltak „elégedettek a határozat szövegével”.
Bukarest közbenjárását kérte egy román állampolgárságú túsz felesége
n Marcel Ciolacu kormányfő kedden a Victoria-palotában fogadta a Gázai övezetben fogva tartott román túsz feleségét, aki a román hatóságok közbenjárását kérte férje felkutatása és kiszabadítása érdekében. A kormány közleménye szerint Ciolacu támogatásáról biztosította Ella Haimit, és tájékoztatta, hogy a román kormány és a román állam valamennyi hatósága szoros kapcsolatot tart fenn Izrael állammal, és mindent megtesz, hogy segítsen mindazoknak, akiknek ez a háború szenvedést hozott.
„Határozottan elítéljük a terrorcselekményeket és a gyermekek, nők és civilek elleni támadásokat. Románia minden erőfeszítése a konfliktus befejezésére és a béke helyreállítására irányul” – fogalmazott Ciolacu.
Ella Haimi, a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott román állampolgárságú Tal Haimi felesége a találkozó után azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy segítséget, illetve információkat kért férje helyzetét illetően a kormányfőtől, mert azt sem tudja, hogy él-e, vagy már meghalt. Elmondta továbbá, hogy a beszélgetés során érezte a román miniszterelnök szolidaritását. Reményét fejezte ki, hogy a Gázai övezetbe hurcolt túszok helyzete mielőbb megoldódik, mielőtt az izraeli fegyveres erők kiterjesztenék hadműveleteiket a térségben.
A kormánypalotában lezajlott találkozón Izrael bukaresti nagykövete, Reuven Azar is jelen volt. A nagykövet és Ella Haimi hétfőn Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel is találkozott. A román–izraeli kettős állampolgárságú Ella Haimi vasárnap este érkezett a bukaresti repülőtérre, ahol az újságíróknak elmondta: nem tudja, hogy férje, három kisgyermekük apja életben van-e, de reméli, hogy a román hatóságok segíthetnek a felkutatásában és a hazahozatalában akkor is, ha már nincs életben.
Mint mondta, gyermekei „nincsenek jól”, mindent tudnak, így azt is elmondta nekik: fennáll a lehetősége, hogy apjuk sosem tér haza. Hozzátette: férje – ha életben van is – nem tudja, hogy szerettei biztonságban vannak, mert utolsó információja az, hogy terroristák hatoltak be a falujukba. Tal Haimi mind apai, mind anyai ágon román származású – mondta felesége.
