Nem remekelünk a pénzügyi nevelés terén sem

Egy hónapig sem tudnánk fenntartani az életszínvonalunkat

Nem remekelünk a pénzügyi nevelés terén sem
Négy romániai lakos közül három nyilatkozta azt, hogy nem rendelkezik pénzügyi ismeretekkel, ez pedig a jövőbeli pénzügyi kilátásait is érinti – derül ki az egyik romániai bank által készített, és a takarékoskodás világnapja, azaz október utolsó munkanapja alkalmával a Román Nemzeti Bank bukaresti székhelyén közzétett közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek közül kevesen ismerik a banki és a pénzügyi fogalmakat, és még az egyszerű számításokban is több hibát vétettek. Az interjúalanyok 77 százaléka csak a feladatok felét oldotta meg, és csupán 3,5 százaléka tudott a kérdések 75 százalékára helyes választ adni. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 40 százaléka még egy hónapig sem tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát, ha véletlenül jövedelem nélkül maradna, és több mint ötven százalékuk gondolja úgy, hogy nap mint nap pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie.

ÖSSZEFOGLALÓ

Egyik romániai bank és civil szervezet a romániai lakosság pénzügyi ismereteit vizsgáló felmérést készített. A május 5-e és június 10-e között készült tanulmány során 2872 személyt kérdeztek meg, akiknek életkora meghaladta a 18 évet, és városban éltek. A felmérést a Román Nemzeti Bank székhelyén mutatták be október 30-án.

„A tanulmány rávilágított arra, hogy az oktatás alapvető fontosságú a jobb életszínvonal elérésében. A lakosságot egyre inkább foglalkoztatja a pénzügyi helyzete, kezdve a pénzügyi egyensúly megteremtésétől egészen a pénzügyi biztonság és jólét megteremtéséig. A bank által elindított Pénziskola elnevezésű tevékenység pont a pénzügyi nevelést célozza meg. Eddig 645 ezer gyermek és fiatal vett részt a pénzügyi nevelést célzó tevékenységeinken, de szeretnénk ezt a projektet kiterjeszteni. A pénzügyi nevelés, illetve a lakosság pénzhez való viszonyulása a család életminőségét, a közösség és a társadalom jólé­tét is meghatározza” – nyilatkozta a közvéleménykutatást végző bank kommunikációs menedzsere, Nicoleta Deliu Pasol.

A felmérésből az is kiderült, hogy jelentős különbség van a különböző neműek pénzhez való viszonyulásához. A nők a pénz gyakorlati kezelésére összpontosítanak, a férfiak pedig a szabadsággal és a jóléttel azonosítják a fizetőeszközt. Ezért a pénzügyi nevelés során arra kell törekedni az oktatóknak, hogy a felfogásbeli különbségek figyelembevételével egészséges és kiegyensúlyozott pénzkezelést népszerűsítsenek. A közvélemény-kutatásban részt vevő lakosok 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még egy hónapig sem tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát, ha véletlenül jövedelem nélkül maradna. Sőt, öt romániai lakosból csak egy tudná hat hónapnál hosszabb ideig megőrizni a jelenlegi életszínvonalát, ha jövedelem nélkül maradna.

„A tanulmány látszólag a pénzügyi nevelésről, de voltaképpen az emberekről és szükségleteikről szól. A pénz eszköz, amit életünk szebbé tételéhez használnunk. A pénzügyi nevelés általában a minőségi oktatás és a kritikus gondolkodás eredménye, amelyhez könnyen elérhető pénzügyi-banki szolgáltatások társulnak. Ebből arra következtetünk, hogy az erőfeszítés az állam és a magánszektor együttes erőfeszítése.

A tanulmány nem éppen kedvező következtetése az, hogy ha jól működő társadalmat akarunk, ahol bármilyen szolgáltatás – így a pénzügyi is – könnyen elérhető, akkor jelentős változásra van szükség a pénzügyi nevelés terén. A jó hír az, hogy tudjuk, milyen irányba kell haladnunk. A bankszektornak pedig érdekében áll aktív szerepet játszani a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében és az inkúzió növelésében, és ez a szerep kézzelfogható előnyökkel jár mindenkinek, a polgároknak és a bankoknak egyaránt” – hangsúlyozta Romulus Oprică szociológus.

(Borítókép: Freepik/illusztráció)

promedtudo2Hirdetés