Veres Valér szociológus: régen sem volt jobb a helyzet
Az IRES közvélemény-kutató intézet, valamint a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) által közösen végzett kutatás során négyezernél több, 15 év felettieknél hétköznapi élethelyzetekben is előforduló „feladatokkal” (űrlap kitöltése, grafikon értelmezése, hirdetés elolvasása) tesztelték az írásértést és a számtani készségeket. A szövegértésnél a résztvevők 20,1 százaléka nem érte el az alapvető készségi szintet, további 17 százalék pedig csak részlegesen értette, amit olvasott. A matematikai készségek terén még rosszabb volt a helyzet: 27,5 százaléknál teljes, további 10,9 százaléknál részleges tudatlanságot mértek. A nemek közti eltérés nem volt számottevő. A falusiak esetében viszont csaknem kilenc százalékponttal rosszabb a helyzet a szövegértés terén a városlakókhoz képest, a számtani készségek terén pedig hat százalékpontos a falusiak lemaradása. Igazán meghatározó különbséget – ami a városiak és falusiak közti eltérést is befolyásolja – az iskolázottság függvényében észleltek a kutatás készítői: a legfeljebb 8 osztályt végzett alanyoknál 43 százalékos, a középiskolát végzetteknél 14 százalékos, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél pedig 6,5 százalékos volt a funkcionálisan analfabéta válaszadók aránya.
Az Edupedu azt is kiemelte: megalapozatlan mítosznak bizonyult az a – kommunizmus iránt nosztalgiát táplálók által terjesztett – nézet miszerint „régen komolyabb volt az iskola” Romániában: a súlyos funkcionális analfabetizmus aránya több mint kétszer akkora (43 százalék) a 65 év felettiek körében, mint a 35 év alattiak (20 százalék) esetében.
– A rendszeres időközökben elvégzett nemzetközi PISA-felmérést – amelyben mind az olvasási, a szövegértési és a matematikai alapkompetenciákat mérik – reprezentatív mérésnek tekintik a szakemberek. A legutóbb közzétett, 2022-es eredmények szerint az elégtelenül teljesítő romániai vizsgázók aránya 2022-ben 41,7% volt. Sajnos, 2012 óta ez az arány nem javult, hanem kicsit romlott. Míg 2012-ben 37,3%-os volt az elégtelenül teljesítő diákok száma, ez 2022-ben 41,7%-re emelkedett. Az elitiskolákban viszont a diákok iskolai teljesítménye nem feltétlenül rossz – nyilatkozta a Szabadságnak Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A felnőtt népességre vonatkozóan hozzátette, hasonló a helyzet: az elégtelenül teljesítők aránya eléri a 37% körülit. Ez pedig azt támasztja alá, hogy régen sem volt jobb. – Csak azt felejtették el, hogy az iskolázottsági szint (is) sokat növekedett az 1980-as, 1990-es évekhez képest. Most nem az ország lakosságának 5%-a rendelkezik egyetemi végzettséggel, hanem 16%. Nem 20% érettségizik sikeresen, hanem 60%, sokkal többen végeznek középiskolát és egyetemet – mutatott rá a szociológus. Úgy véli, a kommunizmus alatt a vidéki iskolák nem voltak annyira „leszakadva” a városi iskoláktól, mint most. Ennek a magyarázata a kényszerből kihelyezett tanárok számában is keresendő. Ám ez nem fenntartható. – Az oktatási rendszeren belül az egyenlőtlenségek nőttek, nagyobb a színvonalbeli különbség a vidéki és bizonyos városi iskolák között. Ez a gyermekekre nézve esélyegyenlőtlenséget jelent. Ehhez még hozzáadódik, hogy a GDP-ből oktatásra fordított összeg nem emelkedik, épp eléri a GDP 3%-át, miközben Európában mindenhol magasabb a ráfordítási arány. Az európai uniós tagállamok között Románia áll a legutolsó helyen e téren, bár más mutatók esetében nem sorolnak a legutolsók közé. A romániai iskolarendszer alulfinanszírozottsága harmincöt éves kérdés, és ennek az árát „fizetjük meg” a funkcionális analfabetizmussal, ha leegyszerűsítem a dolgokat – fogalmazott Veres Valér.
– A PISA-mérés nem a romániai oktatási rendszerhez igazodik. Romániában a kompetencia alapú oktatásra való áttérés nem volt sikeres és hatékony folyamat, sok javítani való van még. A problémák ott kezdődnek, amikor az intézményes óvodai ellátásból kimaradó 3–6 év közötti gyermekek aránya nálunk a legmagasabb Európában. E téren is van javulás: a 2014-es 30%-os arányról 2024-re ez a mutató 27%-ra csökkent, de messze kevesebbet javult, mint Európa sok más országában. Például Lengyelország is rosszabbul állt 2014-ben, mint mi, ma már nem áll rosszabbul. Ha a gyermekek már az óvodában kialakítják a legfontosabb készségeket, amelyek a tanuláshoz szükségesek, akkor hatékonyabban megelőzhető, hogy funkcionális analfabétákká váljanak – összegzett Veres Valér egyetemi oktató.
