Nem kedvezett mindenkinek az adó- és bérreform

A szakszervezetek szerint 30-50 ezer közalkalmazottnak csökkent a bére

Nem kedvezett mindenkinek az adó- és bérreform
Tüntetéseket és általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba a szakszervezetek, miután, állításuk szerint, 30-50 ezer közalkalmazottnak a bére csökkent januártól azt követően, hogy hatályba léptek a bértörvény idei rendelkezései, illetve a kormány áthárította a társadalombiztosítási járulékok fizetését az alkalmazottakra. Lia Olguţa Vasilescu mi­niszter szerint csak a köz­almazottak 3 százalékának a bére csökkent, de ezek a miniszter szóhasználatával „luxus” közalkalmazottak, akiknek nagyon magas fizetésük volt. A tárcavezető szerint a tavaly hatályba lépett bértörvény alapján 2019-ben fognak nőni lényegesen a kis fizetések. Miközben a közszférában egyes közalkakalmazottak bére csökkent, felháborodást váltott ki, hogy a törvényhozók juttatása mintegy 8 százalékkal nőtt, miután bérüket a minimálbér szerint számolják ki, ezt az összeget szorozzák meg egy szorzóval. Mint ismert, a minimálbér január 1-től 1450 lejről 1900 lejre emelkedett.

Két szakszervezet szerint mintegy 30-50 ezer közalkalmazottnak csökkent a bére januártól azt követően, hogy hatályba léptek az új bértörvény idei rendelkezései, és a kormány áthárította az alkalmazottakra a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, Dumitru Costin szerint pontosan márciusban fogják tudni a közalkalmazottak, hogy csökkent vagy sem a nettó fizetésük, de becslése szerint a bértörvény alapján a fizetések új kategóriák szerinti besorolása miatt 30-50 ezer közalkalmazott nettó jövedelme csökkenhet. Hazánkban több mint 1,2 millió közalkalmazott van.

A közhivatalnokok szakszervezete is közölte, hogy becslésük szerint 22 ezer közhivatalnok keres kevesebbet, mint tavaly, miután a társadalombiztosítási járulékoknak az alkalmazottakra való áthárítása következtében megnőtt a bérek adóterhe. A szakszervezetek tüntetések szervezését és általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba.

A parlamenti képviselők szavazata nagy változásokat eredményezett

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter kedden egy sajtótájékoztatón elmondta: a tavaly nyáron hatályba lépett bértörvény új alapokra helyezte a közalkalmazottak fizetését úgy, hogy a legmagasabb bér ne legyen több mint tizenkétszer nagyobb a legkisebb fizetéshez mérten. Hatalmas aránytalanságok vannak a közszférában a különböző bérek között, magyarázta, és a jogszabály szerint több lépcsőben, 2022-re alakul ki teljes mértékben a méltányos egyensúly. A tárcavezető szerint már tavaly tudni lehetett, hogy a közalkalmazottak körülbelül 3 százaléka kevesebbet fog keresni januártól, de szerinte csak a nagyon nagy fizetéssel rendelkezők kerültek ilyen helyzetbe. Vasilescu szerint csak a járulékok áthárítása miatt nem csökkent senkinek a bére a közszférában, és szerinte a 25 százalékos bruttó emelésnek a legtöbb közalkalmazott esetében 4 százalékos nettó fizetésnövekedést kellett eredményeznie. A miniszter szerint az új bértörvényt a közalkalmazottak 90 százaléka támogatta, és ez a változat élvezte a legszélesebb körű támogatást. A miniszter bejelentette, hogy 2019-től a bértörvény szerint újabb emelések lesznek, de csak a kis fizetések fognak növekedni, a nagyok pedig stagnálni fognak. 

A kormány január 1-től hárította át a társadalombiztosítási járulékok fizetését az alkalmazottakra, így mind a nyugdíj, mind az egészségügyi járulékot a dolgozóknak kell fizetniük. Ennek érdekében a munkáltatóknak mintegy 25 százalékkal meg kellett emelniük a dolgozók bérét ahhoz, hogy a nettó jövedelmük ne csökkenjen. Ez a bruttó béremelés azonban a legtöbb közalkalmazott esetében lényegében ugyanazt a nettó jövedelmet jelenti.