Antal Gézával, az RMDSZ megyei ügyvezető elnökével beszélgettünk
Romániában, mint látjuk, nem sietik el a törvényes intézkedések gyakorlatba ültetését. Húsz évvel az említett jogszabály hatályba lépése után is vannak olyan települések – és nem csak Kolozs megyében – ahol hiába érte el egy-egy nemzeti kisebbség számaránya a törvényben meghatározott 20 százalékot, a települések neve csak a hivatalos államnyelven van feltüntetve. Bár törvény írta elő, rendszerint minden település-névtábla kihelyezést hosszú, évtizedekig tartó huzavona előzte meg, kemény kompromisszumok eredménye. Elég csak Kolozsvár esetére gondolni, ahol végül bírósági döntés kötelezte az önkormányzatot, hogy léptesse életbe a tanácsban meghozott erre vonatkozó határozatot. Voltak olyan esetek is – például Aranyosgyéresen -, ahol a helyi tanács ugyan jóváhagyta a magyar településnév feltüntetését is, jóllehet időközben a magyarság számaránya 20 százalék alá csökkent, az akkori liberális prefektus viszont törvényes úton elérte, hogy a határozatot semmisnek nyilvánítsák.
Kérdésünkre, hogy van-e esély az aranyosgyéresi háromnyelvű településjelző tábla visszaállítására, Antal Géza elmondta: a 2019-ben módosított önkormányzati törvény megteremti a jogi keretet, hogy azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, a helyi tanács dönthessen úgy, hogy az illető kisebbség nyelvén is fel legyen tüntetve az illető település neve. Az ügyvezető elnök arról viszont nem tudott, hogy e módosításnak köszönhetően az elmúlt időszakban további magyar helységnevek jelentek volna meg a megyében, vagy hogy létezne erre vonatkozó kezdeményezés azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya 20 százalék alatti.
Háromnyelvű tábla Aranyosgyéres bejáratánál 2010-ben (Rohonyi D. Iván archív felvétele)
Kolozs megyéből 86 település szerepel abban a kormányhatározatban, amelyik a korábbi közigazgatási törvénykönyv (215/2001) kiegészítéseként, a két nyelven feliratozandó helységneveket rögzíti. Ahol még mindig nem sikerült kihelyezni a magyar feliratot, az Ferencbánya (Egeres község, a magyarság számaránya 17,5 százalék a 2011-es népszámlálás adatai alapján); Kályáni vám (Magyarkályán község, 17,4 százalék); Sárospatakdűlő (Mezőcsán község, 21 százalék); a már említett Felsőtök, Magyarszarvaskend, Esztény (Magyarszarvaskend község); Kisiklód (Nagyiklód község, 16 százalék); Décseipataktanya (Mikeháza község); Tormásdűlő (Mócs község, 46 százalék).
A kolozsvári többnyelvű feliratok is folyamatos viták tárgya. Amint arról korábban tudósítottunk, a tavalyi részvételi költségvetési projekt keretében Antal Géza azzal a javaslattal állt elő, hogy a városban kihelyezett román és angol nyelvű turisztikai útmutatókat cseréljék le háromnyelvűekre, amelyeken magyarul is feltüntetik a szöveget. A kezdeményezést az önkormányzat azzal utasította vissza, hogy ezeknek a tábláknak a cseréje nem tartozik a hatáskörébe. Antal Géza panaszt emelt a diszkriminációs tanácsnál (CNCD). A testület helyt adott a panasznak elmarasztalva az önkormányzatot etnikai diszkrimináció miatt. A kolozsváriak a bírósághoz fordultak a CNCD-határozat megsemmisítését kérve. A bíróság helyt adott az óvásnak. A novemberben közzétett döntésüket azzal indokolták, hogy az önkormányzat a visszautasítás során jelezte, hogy nem hatásköre a táblák cseréje, így nem az etnikai feltétel, hanem egy tulajdonjogi kérdés miatt zárták ki a többnyelvűsítési kezdeményezést. Bár Antal Géza a projekt benyújtása előtt ellenőrizte, hogy a turisztikai útjelzők a városháza leltárán szerepelnek-e, a bíróság nem ment el idáig. A hivatalos tárgyalás során a polgármesteri hivatal fenntartotta, hogy azért zárták ki a projektet, mert az nem tartozott a tevékenységi terülteti közé így a bíróság ennek az érvelésnek adott helyet.
Az ügyvezető elnököt megkérdeztük a kolozsvári Főtéren javában zajló vásár magyar feliratai körüli „nézeteltérésekről” is. Elmondta: a szervező cég és az önkormányzat kötött szerződés ötnyelvű feliratokról rendelkezik, ami nyilván nem zárja ki, hogy a magyar nyelv kiemelt szerepet kapjon az itt élő magyar közösség iránti tisztelet jeleként.
- Az ötnyelvű felirat arra elég, hogy a polgármester eldicsekedhessen külföldön, hogy Kolozsvár a multikulturalizmus példaképe, de arra kevés, hogy az itt elő közel ötvenezres magyar közösség otthonosság érzete javuljon – nyilatkozta a Szabadságnak Antal Géza hozzátéve, a megyei szervezet nem mondott le arról, hogy rendezze a magyar feliratok ügyét a vásáron.
