A rendezvénysorozat október 1-én, kedden kezdődött Szabó Róbert Csaba Vajon nagyi meg az aranyásók című könyvének bemutatójával a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum aulájában. A negyedikeseknek már ismerős volt a történet, ezért a folytatásból is kaphattak egy kis ízelítőt. A felnőtteknek szóló Művész (?) beugró beszélgetéssorozat keretében az író a Hayak kávézóban mutatta be Alakváltók című könyvét. E regényében a szerző arról ír, hogy az 1950-es években több mint 600 partizán élt Románia erdeiben. „Szökevények, hadseregből kizárt katonatisztek, vasgárdisták, akik a hadsereg munkatáboraiból vagy a kulákosítás elől menekültek az átjárhatatlan vadonba, és a háborúból maradt fegyvereket használták. A Szekuritáté terroristákként tartotta őket számon, a közhiedelem pedig a kommunizmussal szembeni hős ellenállóknak szerette képzelni őket. Bandákba szerveződve éltek a Kárpátok és az Erdélyi Szigethegység erdeiben. Magyarok is voltak közöttük: Pusztai Ferenc és bandája".
Szerdán a Tékarám lovasudvar avatása zajlott Kérőben, a 88 szám alatt. Sipos Zoltán lovász bemutatta Szamos és Szeder segítségével, a lóval való kommunikáció alapjait és a magyar lovaskultúra képzéscsomag lényegét. A lovasudvar újabb kulturális és oktatási helyszínné válik az alapítvány és az iskola után – mondta megnyitó beszédében Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. Csütörtökön társasjáték estet szerveztek, ahol kisebbek és nagyobbak, kedvelt társasjátékokat játszhattak vagy újakat próbálhattak ki.
Pénteken, a 19. Filmtettfeszt helyszíneként a szamosújvári moziban az óvodások és kisiskolások a Macskafogó című rajzfilmet nézhették meg, a felnőttek délután Nagypál Orsi Nyitva című filmjét. Délután az évad első Prücskök játszóházában vehettek részt a legkisebbek, ahol a Kaszaj zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Este a táncházba összegyűltek régi és új Kalákások, illetve a régiek gyerekei (akik páran a mostani Kaláka táncosai). Rögtön eszükbe jutottak a régi poénok, előadásokon elkövetett bakik – a nosztalgiázást tánc váltotta fel.
Szombaton a gálaműsorra érkezők betöltötték a Művelődési Házat. A negyedévszázados jubileumot ünneplő Téka Alapítványt Grezsa Csaba konzul köszöntötte Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében. Beszédében kiemelte, hogy a szórványosodó Mezőségen példaértékű munkát végző intézmény jó például szolgál más tájegységek számára is. Majd Rotar Izabella, a helyi RMDSZ elnöke gratulált az alapítványnak, felidézve saját és gyerekei Tékás múltját illetve jelenét. Végül Csoma Botond, megyei RMDSZ elnök méltatta az alapítvány munkáját, merész álmait és ezek megvalósítását, hogy sikerült a térség legmodernebb iskoláját felépíteni.
Székely Melinda alapítványi tag köszöntőszövegében felidézte az alapítvány hitvallását, mérföldköveit. Hogyan is lett egy táncolni vágyó iskolás (Kalákások) csapatából Erdély legnagyobb szórványkollégiumát is működtető munkaközösség – tette fel a kérdést. 25 éves munkával illetve azzal a hitvallással, amely most már a színpad díszleteként is hirdette: „légy merész és a mindenség is megsegít”. Mára a Téka név fogalommá vált, erős civil szervezet fogalmává, amely a nyelvi végvárat őrzi. Tánccal, zenével, iskolaépítéssel, kalákával.
Megemlékeztek az alapítványt segítő Lengyel Máriáról és P. Szalontai Barna atyáról, illetve Kallós Zoli bácsiról, akik kezdettől támogatták a munkájukat. Megköszönték Balázs-Bécsi Attilának, hogy nemcsak tanulmányozta és tanította a történelmet, hanem „Szamosújváron Ő írja a történelmüket”. „Csapatot építettél magad köré, amelyet megtanítottál álmodni s nagy tetteket megvalósítani. … Köszönjük, hogy vagy nekünk. Merj tovább álmodni, melletted vagyunk, és közösen tovább építünk!”– hangzottak a méltató és köszönő szavak.
A gálaműsoron felléptek az alapítvány keretében működő tánccsoportok és zenekarok illetve a táncházas körökben jól ismert Berecz András mesemondó, énekes. Berecz András ízes tájszólással előadott meséi nagy sikert arattak, tőle megtudtuk hogyan lett a zene s a tánc. A Kontrabanda széki zenét játszott, majd ördöngösfüzesi táncokat láthattunk. A Kodobanda, frissen alakult együttes palatkait játszott (5-9 osztályos diákok), a Botos Band (középiskolás diákok) székit rendet húzott, az Aranypáva díjas Ördöngös pedig bonchidai zenével szórakoztatta a közönséget, Réman Gergő cimbalmos vendégelőadó segítségével. A Kiskaláka kalotaszegit adott elő, illetve a Kaláka a Ki a prímás című koreográfiát. Könczei Csongor Küköllő-menti táncokra építette e koreográfiát. Az előadás színfoltja volt a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum 4-6 osztályos diákjainak előadása, amelyben Ördöngösfüzes legendáját mutatták be. Előadásukkal megnyerték idén az udvarhelyi Legendárium fesztivált és bemutatták Budapesten a Magyar Népmese Napján is. Az előadást mezőségi össztánc zárta, amelyhez muzsikált Fodor Róbert, a Harmadik zenekar prímása, sok zenész mentora és Kodoba Florin, palatkai adatközlő prímás is. Bóné Tibor borász borkóstolóját baráti beszélgetés követette.
Hétfőn pedig indulhatott az új évad: kézműves körök (gyöngyfűzés, agyagozás, tűzzománc), néptánc, népdal, népi hangszerek oktatása. Korosztályonként órarend szerint vehetők igénybe e foglalkozások, ingyenesek, az iskolából való szállítást is megoldják az alapítvány munkatársai. Munkájuk gyümölcsében a júniusi Téka gálán gyönyörködhetünk majd.
Borítókép: A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum 4-6 osztályos diákjai Ördöngösfüzes legendáját mutatták be
