A 75 éves Monspart Sarolta az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja.
A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-i halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből.
Az Emmi sportállamtitkárságának közleménye szerint a választásra jogosult tizenegy tag kedden dönthetett arról, hogy kit választ új tagnak, és az előírásoknak megfelelően valamennyien idejében megkapták az értesítést az eljárás menetéről.
„A járványhelyzet miatt természetesen nem ültek össze a Nemzet Sportolói, hanem mindenki telefonon vagy elektronikusan szavazott. A szavazás menete azzal kezdődött, hogy a tagokat egyesével megkérdeztem, akik ekkor mindannyian javaslatot tehettek arra, kit tartanak érdemesnek és méltónak arra, hogy a Nemzet Sportolója legyen – adott tájékoztatást Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, hozzátéve, hogy mindez jegyzőkönyv által hitelesítve történt és egy ember több javaslattal is élhetett. – Miután mindenki közölte a jelöltjeit, készült egy összesítés, és a második körben már ezt a listát ismertettem külön-külön minden taggal, ők pedig a megadott személyek közül választhatták ki a jelöltjüket. A tagok előzetesen konzultálhattak egymással, döntésükben természetesen senki sem befolyásolta őket. Végül az első körös szavazás egyből sikeresnek bizonyult és a szavazás eredményeként a Nemzet Sportolói Monspart Saroltát választották meg új tagnak maguk közé.”
A sporttörvény alapján a Nemzet Sportolói tesznek javaslatot az új tagra. A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben.
„A Nemzet Sportolója egy kitüntető cím Magyarországon, amivel megbecsülésünket és hálánkat tudjuk kifejezni olyan sportoló nagyságaink előtt, akik nem csupán pályafutásukkal, de azt követően is meghatározó szerepet töltöttek be a magyar sport életében. Monspart Sarolta ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelel, aki egész életútjával szolgálta nemcsak saját sportágai, de az egyetemes magyar sport érdekeit is” – fogalmazott az államtitkár.
Szabó Tünde kiemelte: fontos, hogy ilyen esetekben minél gyorsabban bekerülhessen az új tag a Nemzet Sportolói közé, ezért miután hivatalosan is megvizsgálják, hogy nem áll-e fenn érdemtelenség, az előterjesztést a kormány elé terjeszti, és amikor a kormány elfogadja a javaslatot – akár már néhány héten belül – hivatalossá válhat a döntés.
Döntésre a kormány elé az a jelölt terjeszthető, akire a Nemzet Sportolóinak egyszerű többsége egybehangzó javaslatot tesz, azaz aki a Nemzet Sportolói ötven százalék plusz egy fő szavazatát megkapja.
Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, amelyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutóversenyt, az O-Ringent.
Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.
Monspart 1980 és 1990 között a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, az 1990-es években a Nemzetközi Tájfutó Szövetség elnökségi tagjaként az elitprogramok – világbajnokságok, világversenyek – szervezéséért felelt. 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009–2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt.
A Nemzet Sportolói jelenleg: Balczó András, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál és Varga János.
A Nemzet Sportolója címeket először 2004. május 6-án adták át.
A kormány Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslata alapján döntött arról, hogy Albert Flórián (labdarúgás), Balczó András (öttusa), Bíróné Keleti Ágnes (torna), Gyarmati Dezső (vízilabda), Hammerl László (sportlövészet), Kulcsár Győző (vívás), Polyák Imre (birkózás), Portisch Lajos (sakk), Puskás Ferenc (labdarúgás), Székely Éva (úszás), Weltner Györgyné Ivánkay Mária (para-asztalitenisz) és Zsivótzky Gyula (atlétika) kapja meg a címet.
Közülük Puskás Ferenc megromlott egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Balczó András elfogadta a díjat, de távol maradt az eseménytől.
Puskás Ferenc halála után Földi Imre súlyemelő került be az elitklubba 2007-ben. Abban az évben hunyt el Zsivótzky Gyula, akinek helyére Sági Györgyné Rejtő Ildikót, a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívót választották be a Nemzet Sportolói közé.
Polyák Imre 2010. november 15-én hunyt el, így ismét új tagot kellett jelölni. Az Országgyűlés 2010. december 6-án módosította a sportról szóló törvényt, a változtatás értelmében egyidejűleg tizenkettőnél többen is birtokolhatják a Nemzet Sportolója címet. Így Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két legendás játékosa egyszerre kaphatta meg a címet.
Albert Flórián 2011. október 31-én hunyt el.
Gyarmati Dezső 2013-ban halt meg, a helyére Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót választották meg a tagok.
Grosics Gyula halála után 2014-ben Schmitt Pál kétszeres ötkarikás aranyérmes párbajtőröző kapta meg a címet.
Buzánszky Jenő 2015 januárjában hunyt el, márciusban Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász került be a Nemzet Sportolói közé.
Földi Imre 2017-es halálát követően Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó lett tag.
Kulcsár Győző 2018-ban halt meg, ezután a címet Varga János olimpiai bajnok birkózó kapta meg.
