Borítókép: Torshavn – belvárosi látkép (A cikk illusztrációi a szerző felvételei)
Feröer sok szempontból jogi kakukktojás, ezért nem könnyű hová tenni: független ország, gyarmat, autonóm terület vagy külbirtok? Melyik kifejezés írja le a legjobban? Dánia része, ugyanakkor nem tagja az EU-nak. Nem önálló ország, ugyanakkor tagja a FIFÁ-nak (így jöhet a válogatottja is Kolozsvárra). A paralimpiai játékokon saját jogon indíthat versenyzőket, az olimpiain viszont dán színekben. Vannak saját rádió- és tv-csatornái. A mindennapokban, az oktatásban, a médiában használt saját nyelve, bankjegye van (feröeri korona, amelynek árfolyama megegyezik a dán koronáéval), parlamentje a világ legrégebben alapított intézményei között van, és egyre több területen veszik át a jogalkotói kompetenciát a dán parlamenttől, ahová két képviselőt delegálnak.
Gondoljunk bele, milyen lenne Ady Endre, Dsida Jenő, Balogh Edgár, Ignácz Rózsa vagy éppen Wass Albert portréjával díszített lej-bankjegyekkel fizetni? Nem véletlen, hogy Dél-Tirol mellett Feröer számít az európai autonómia pozitív megvalósult példáinak.
Természetesen hosszú út vezetett a mai, igen széleskörű autonómiához. A második világháború során, a Dán Birodalom három országrésze között megszűnt az összeköttetés, ugyanis mindhármat más idegen hatalom szállta meg: Dánia német, Feröer angol, Grönland pedig amerikai kézre került. A britek nemigen szóltak bele a helyi ügyek igazgatásába, őket főként csak a biztonságos élelmiszer-utánpótlási útvonal érdekelte, mivel a német tengeralattjárók a délebbi részeken blokkolhatták a brit hajókat.
Gøetai part
A háború után, a dánok vissza akarták állítani a régi állapotokat, a feröeriek azonban belejöttek az önigazgatásba, és nem akarták ezt feladni. Népszavazást tartottak, ahol az elszakadást pártolók szereztek többséget. Ezt az eredményt a király nem volt hajlandó elfogadni, az újabb szavazáson pedig szűk többséget szereztek azok, akik Dánián belül akartak autonómiát. Az unionisták és a szakadárok közötti törésvonal a mai napig áthatja a politikai életet, így a hagyományos, konzervatív, liberális, szociáldemokrata, keresztény-fundamentalista jelzők mellett, a különböző pártok egyik legfőbb ismérve a függetlenséggel kapcsolatos álláspontja.
Dánia, amellett, hogy az első számú partner a politika, a kereskedelem, a kultúra és az oktatás terén egyaránt, anyagilag is szubvencionálja Feröert. A függetlenség mellett kardoskodók szerint azonban, erre az apanázsra nem is lenne szükség, az egységpártiak szerint viszont - különösen a mai, globalizált világban -, jól jön, hogy a világ egyik legfejlettebb jóléti államához tartoznak.
A szigetcsoport fővárosa Tórshavn, mintegy húszezer lakossal, a második legnagyobb város pedig Klaksvík, ahol körülbelül négyezer ötszázan élnek. Van olyan sziget, ahol csak egy család lakik. Ilyen dimenziók mellett, különösen nagy erőfeszítéseket igényel, hogy fenn tudják tartani a kitűnő életszínvonalat: az infrastruktúrát, a postai szolgáltatásokat, az élelmiszer- vagy éppen gyógyszerellátást, egészségügyi intézményeket, idősotthonokat...
Az anyanyelvi művelődés is magas színvonalú: több rádió- és televízió-csatorna, oktatási intézmény az óvodától az egyetemig, filmek (mint a nemzetközi filmfesztiválokon díjazott Bye Bye Bluebird), rendkívül változatos zenei és irodalmi élet. Az Európában egyedülállóan fennmaradt, táncolt népballadákon, a countryn és a dzsesszen át, a metálig, minden műfajnak vannak képviselői. A zeneipar helyi vezetője, Kristian Blak, akinek lemezkiadója, a TUTL gondozza a helyi művészek kiadványait (a világviszonylatban legismertebb énekesnő Eivør, zenekar pedig a TYR metálbanda), a Sigvør Laksá és Jón Tyril által irányított, a minden nyáron gøtai strandon megrendezett G! fesztivál pedig nemzetközi hírnévnek örvend. Ugyan a gazdaság legfőbb ágazata a halászat (az export több mint 95%-át adja), a gyapjútermékek mellett a kultúra fontos exportcikk: a feröeri bélyegek különlegességnek számítanak a filatelisták körében. A turizmust is igyekeznek fellendíteni, néhány évvel ezelőtt, a National Geographic az év desztinációjának választotta.
Nincsenek blokklakások, szinte mindenki családi házban él
Természetesen van, ami nem található meg Feröeren: nincsenek blokklakások, szinte mindenki családi házban él, és egy telepített és gondozott parkot leszámítva nincsenek fák sem, a térségre jellemző, híresen zöld fű ugyanakkor még sok háztetőn is nő, ugyanis kitűnő hőszigetelő tulajdonságai miatt gyakran füvesítik be a háztetőket.
A szigetvilág különösen gazdag madárfajokban, ezért sok turista keresi fel Vestmanna szikláit, ahol rengeteg madár fészkel. A természeti szépségek mellett a kultúra iránt érdeklődők is találnak különlegességeket a régi fatemplomoktól, a modern Észak Háza kultúrpalotáig, művészeti, természettudományi, történelmi múzeumokat.
Feröerre, kis népessége ellenére, érkeznek bevándorlók. Természetesen nem akárki, akárhonnan, hiszen eleve a szigetcsoport létének ismerete feltételez egy magasabb szintű képzettséget. Ráadásul, mivel se nem EU – se nem Schengen – tag, a letelepedéshez a skandináv országok állampolgárainak (Izland, Dánia, Norvégia, Svédország, Grönland, Åland) kivételével letelepedési engedélyre van szükség. Ezt jelenleg még Dánia intézi, idén nyártól azonban már erről is a helyi hatóságok fognak dönteni, saját hatáskörben.
Eivør – egy bécsi koncerten
Természetesen magyarok és románok is laknak Feröeren. Turi Géza és Gángó András a futball révén került ide, ugyanakkor Feröerről is sokan költöznek el hosszabb – rövidebb időre, hogy tanuljanak vagy karriert építsenek; Kaj Leo i Bartalsstovu 2016-ban a Bukaresti Dinamó játékosaként az első feröeri volt a román ligában.
POSTA ÁKOS ISTVÁN
