Kutyavacsora, patkányebéd és bogárreggeli Indokínában (4.)

Hantz Péter kolozsvári biofizikus élménybeszámolója ázsiai tapasztalatairól

Minden társadalomnak szüksége van példaképekre, „szentekre”, a vietnámiakHo Chi Minh kommunista vezetőben találták meg ezt az ideált (A szerző felvételei)
Az előző rész ITT olvasható.

HANTZ PÉTER

Érdekes szokások

A vietnámi városokban, ahol tanítottam, nem sok európai volt jelen. Ha végigbicikliztem egy utcán, idegenek üdvözöltek, és néhányan fényképezkedni akartak velem. De leginkább akkor éreztem magam állatkerti látványosságnak, amikor a karom szőke szőrét kezdték vizsgálni, simogatni, húzogatni. Nem tudom, mi ebben olyan különös, de a biciklijavítótól kezdve a legtöbb büféskocsiig sok helyen feltűnést keltett. 

Az ultracentralizált Vietnámban a pénzváltás kemény dió, mert a bankokban nem lehet valutát venni. Viszont a banki alkalmazottak elküldtek egy ékszerüzletbe, ahol lehet. És ahol pofátlanul mindenki elém tolakodott volna. Kambodzsában zökkenőmentesen és tisztességesen váltanak pénzt, a bankokban is. Itt egyszerűbb a helyzet, ugyanis a dollár és a rial is hivatalos fizetőeszköz, a bankautomatáknál is választhatunk közöttük. Egy pénzfelvét négy-öt dollárba kerül. 

Dohányossal alig találkoztam Indokí­nában. Ez kellemesen meglepett. Akárcsak nálunk, a (ritka) dohányzás inkább az alacsonyabb iskolázottságú emberekre jellemző. Vietnámban a lakosság egy része keresztény, így a karácsonyt nyilvános dekorációkkal is megünneplik.

A mesterséges intelligencia figyelmeztetett, hogy Vietnámban igen fontos eleget tenni a vacsorameghívásoknak. Több kedves meghívásban is részem volt, ahol gazdag és változatos ételeket szolgáltak fel. A sört mindig egy darab jéggel szervírozták, s gyakori volt a bambuszban sült rizs, meg a banánlevélbe csomagolt, mungóbabtöltelékes édesség, továbbá a Nem Chua erjesztett hús, amelyek helyi specialitások. 

Vietnámban nagyon népszerű a kara­oke. Van, amikor egész este beszűrődik innen-onnan a kornyikálás. Szinte minden alkalommal, amikor vacsorára hívtak, karaokezésbe torkollott az összejövetel. Amikor engem szólítottak a mikrofonhoz, furulyáztam nekik. Általában kvintváltó népdallal kezdtem, mert több olyan vietnámi dalt is hallottam, amelyik kísértetiesen hasonlít a mi Hej Dunáról fúj a szél népdalunkra. 

Az egyetemeken, mind Vietnámban, mind pedig Kambodzsában, feltűnően sok buddhista szerzetesruhába öltözött diákkal találkoztam. Mint azt megtudtam, sokan közülük egyik családtagjukat gyászolják. A buddhista hagyományokban, különösen Délkelet-Ázsiában, gyakori szokás, hogy egy családtag halála után a férfi családtagok közül valaki ideiglenesen (néhány hétig vagy hónapig) szerzetesnek áll. Az ilyen diáknak különleges megszólítás és elbánás jár, az egyetem és a buddhista intézmények gyakran együttműködnek, hogy az ideiglenes szerzetesek folytathassák tanulmányaikat.

Vietnámban nyomát sem láttam maffiáknak, Kambodzsában viszont annyira általános a korrupció és olyan gyenge az állam, hogy akarva-akaratlanul is tanúja voltam néhány ijesztő esetnek, amelyek turistákat és civil segítőket céloztak. Erről inkább nem beszélnék. 

Vietnám és Kambodzsa vidéki területein nem ritkák a „kis, népi benzinkutak”. Itt a nafta kólás- és üdítősüvegekben várja sorsát. Csodálkozásomra még egy ilyen „benzinkút” sem robbant fel. Mondjuk dohányos is alig van.

Több helyen is láttam hosszú körmű férfiakat, de ez semmi különöset nem szimbolizál.

Kissé bizarr, de Vietnámban a halottakat gyakran a kertekben vagy a rizsföldeken hantolják el. Erre számtalan példát láttam expedícióim során.

Siem Reap városában sok embernek kínai gyökerei vannak. Ennek ellenére annyira igyekeztek elhatárolni magukat a kínaiaktól, hogy a kínai újév napján különösen ügyeltek arra, hogy mindenki menjen iskolába. 

Indokínában az egyik jelentős egészségügyi probléma a trópusi akne. A fiatal lányok közel kétharmada küzd ezzel az arcbőrt elcsúfító betegséggel. Nem egyszer kis, csillag alakú kék tapaszokat tesznek a kifakadó pattanásaikra.

Indokínában fejlett a kézműves termékek előállítása. Igen szépek például a banánlevél-dobozkák, továbbá a vietnámi és a khmer kerámiák is. 

A Mekong-deltában számos khmer pagoda található. Itt jelentős khmer kisebbség is él, kulturális jogaik vitatott téma. Abban a különleges szerencsében is részem volt, hogy gyakorlás közben megfigyelhettem a Mekong-deltai khmer kisebbség hangszeres zeneóráját, kígyóbőr dobjaikat. Az egyik pagodában pedig magam is játszhattam egy nyilvános hangszeren. 

Társadalmi különbségek

Mind a „szocialista”, de valójában vadka­pitalista Vietnámban, mind pedig a kevésbé szabályozott Kambodzsában óriásiak a társadalmi különbségek. Kambodzsa fővárosában Ferrarikat is láttam, miközben a falvakban az emberek napi néhány dollárból tengődnek. Hatalmas a különbség az „utcai” és a „légkondicionált” világ között. A tehetős embereknek ott vannak a patyolattiszta, légkondicionált, biztonsági őrös, jól ellátott plázák, a luxushotelek és vendéglők, amelyek a fejlett világban is megállnák a helyüket. A szegényeknek meg az utcai árusok, a piac és a kisboltok maradnak. Sajnos, a legtöbb munkahely – sok tekintetben a katasztrofális oktatási rendszer miatt – nagyon alacsony hozzáadott értékű tevékenységet folytat, és amíg ez nem változik meg, esély sincs a felzárkózásra. Rousseau, Smith és Bismarck óta tudjuk, hogy egy elit önmagában nem elég a fejlődéshez.

PERKÖLTSÉGEI FEDEZÉSÉRE INDÍTOTT GYŰJTÉST HANTZ PÉTER BIOFIZIKUS Hantz Péter biofizikus és kutatóbúvár 2022-ben egy tényfeltáró cikket írt a Gyilkos-tó környékének kizsákmányolásáról és pusztításáról (https://szekelyhon.ro/aktualis/a-gyilkosto-gyilkosai-n-nyilt-levelszekelyfold-kozvelemenyehez-es-gyergyoszentmiklos-varosi-tanacshoz ). A cikk miatt, amelyben évi több százezer eurós kárt okozó visszaélések és hűtlen kezelés részleteit dokumentálta, az egykor a Gyilkos-tó által generált bevételek döntő része felett rendelkező cég pert indított a tudós ellen, aki a pert első fokon elvesztette, és az írást közlő Székelyhon portál is cserben hagyta – írja a biofizikus. Hantz Péter úgy véli, megengedhetetlen, hogy „a politikailag motivált ítéletek megfélemlítsék a tisztességért kiálló embereket, és aláássák környezetünk jövőjét”. Felhívásában a biofizikus kéri, támogassák az ügyet, „nemcsak természeti kincseink védelmében, hanem azért is, hogy fényt derítsünk a helyi önkormányzatokba beszivárgott korrupcióra”. Amint írja, a másodfokon zajló per költségei mintegy 1500 euróra rúgnak – ezt az összeget szeretné összegyűjteni.  Az adományokat a RO69BTRLRONCRT0T02032D02 bankszámlára (Transilvania Bank, Hantz Péter) várja. A per megnyerése esetén igényelt kártérítést a tudós vízi élőhelyek kutatására, elsősorban szekvenálási, valamint bioinformatikai költségekre fogja fordítani. „Az Ön hozzájárulása, függetlenül annak nagyságától, egy határozott üzenetet küld, hogy nem tűrjük természeti értékeink pusztítását, a korrupciót és a szólásszabadság eltiprását. A támogatóknak nyilvánosan köszönetet mondanánk. Kérésére nevét titokban fogjuk tartani, kérjük ezt az utalást kísérő szövegben jelezze” – fogalmaz felhívásában a biofizikus.