Megtartotta alakuló ülését a parlament két háza

Pénteken délután tartotta első ülését a december elsején megválasztott parlament két háza. Klaus Iohannis államfő pénteken délután két órára hívta össze – külön ülésekre – a szenátust és a képviselőházat. Az alsó és a felsőház testülete is megválasztotta a mandátumigazoló bizottságokat, amelyek összetétele a parlamenti erőviszonyokat tükrözi. A képviselők és szenátorok szombaton újra összeülnek, és a bizottságok jelentéseinek elfogadása után a törvényhozók leteszik az esküt.

Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei képviselője az új összetételű képviselőház első ülésszakát megnyitó beszédében az ülést vezető rangidős képviselőként üzent a parlamentbe bejutott szélsőséges pártoknak. Kiemelte: a megosztó, haladást elutasító retorika nem fogja megoldani Románia problémáit.

„Ez az év többszörösen is feladta a leckét, ami pedig ezután jön, az sem lesz egyszerű. De egy jó és megerősödött csapattal minden könnyebb. A feladatunk világos: megvédeni a magyarokat. Erre vállalkozunk az új parlamenti ciklusban” – írta Facebook oldalán az RMDSZ.

A szenátus pénteken megválasztott mandátumigazoló bizottsága tizenöt tagból áll – a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) négy, a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) három-három, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) két, az SOS Románia pártnak, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) és az RMDSZ-nek egy-egy szenátora került be a bizottságba. A házszabályok szerint a mandátumigazoló bizottság javaslatot tesz azon szenátorok mandátumának érvénytelenítésére, akikről megállapítja, hogy a megválasztásuk a választási törvény megsértésével történt. Ezt teszi azoknak a szenátoroknak az esetében is, akiket jogerősen elítéltek választásokkal kapcsolatos bűncselekmény miatt.

A mandátumok igazolásáról egyszerű többséggel dönt a szenátus plénuma. Az érvényes mandátummal rendelkező szenátorok a szombaton 11 órától kezdődő ünnepi ülésen teszik le az esküt.

A képviselőház mandátumigazoló bizottsága harminctagú, ennek összetétele is a parlamenti erőviszonyokat tükrözi. A PSD-nek nyolc, az AUR-nak hat, a PNL-nek és és az USR-nek négy-négy, az SOS Románia pártnak, a Fiatal Emberek Pártjának (POT), az RMDSZ-nek, illetve a nemzeti kisebbségek frakciójának két-két képviselője van a testületben. A bizottságot 216 támogató és 115 elutasító szavazattal választotta meg az alsóház.

Ennek a bizottságnak is szombatra kell elkészülnie a képviselők mandátumának igazolásáról szóló jelentéssel. A képviselőház szombat reggel kilenckor ül össze, hogy megvitassa a jelentést és szavazzon róla. Ezt követően bemutatkoznak a frakciók és a képviselők leteszik az esküt. 

A képviselőház ülését vezető Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei képviselője rangidős törvényhozóként emlékeztetett arra, hogy a romániaiak éppen 35 évvel ezelőtt nyerték vissza a szabadságukat és az emberi méltóságukat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az akkor kivívott demokrácia nem csupán egy eszményt, hanem állandó elkötelezettséget jelent, olyan örökséget, amelyet feladatunk megvédeni.

Seres elmondta, hogy 1992-től tagja a parlamentnek, és tanúja volt az intézmény gyökeres átalakulásának. Felidézte, hogy évtizedekkel ezelőtt a parlamentben a viták gyakran hevesek voltak, de a felek tisztelték egymást, és mindenkit a működő demokrácia kiépítésének vágya hajtott.

Beszédében megállapította, hogy az elmúlt években konszolidálódtak Romániában a demokratikus intézmények, de az ország valahol „elakadt” a demokrácia útján. Szerinte ezt jelezték az elnökválasztás első fordulójának eredményei is, amelyek megmutatták, hogy mennyire törékeny a polgárok demokráciába és az intézményekbe vetett bizalma. 
„A múlt sötét ideológiáinak felidézése, a társadalmat polarizáló és a haladást elutasító retorika nem fogja megoldani Románia problémáit. Ez a hozzáállás nemcsak nem kínál megoldásokat, de veszélyezteti a stabilitást és az emberek demokratikus intézményekbe vetett bizalmát. Itt az ideje, hogy közösen lépjünk fel a demokrácia alapvető értékeinek védelmében, túllépve a politikai nézeteltéréseinken” – nyilatkozta Seres, emlékeztetve arra, hogy a romániai magyar közösség kulcsszerepet játszott a romániai demokrácia megerősítésében. 
A képviselő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi politikai helyzetben az RMDSZ példát mutatott pragmatizmusból és felelősségtudatból, kiegyensúlyozottságra és a stabilitás megteremtésére törekedett. Beszéde végén reményét fejezte ki, hogy valamikor nem csak rangidős elnöke, hanem megválasztott vezetője is lehet majd a képviselőháznak egy romániai magyar politikus.

A 2024 és 2028 közötti időszakra megválasztott új parlamentnek 465 tagja van, köztük 331 képviselő és 134 szenátor. 

Az új összetételű törvényhozásban a Szociáldemokrata Párt (PSD) 36 szenátorral, 86 képviselővel, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 28 szenátorra, 63 képviselővel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 22 szenátorral, 49 képviselővel, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 19 szenátorral, 40 képviselővel, az SOS Románia párt 12 szenátorral, 28 képviselővel, az RMDSZ 10 szenátorral, 22 képviselővel, a Fiatal Emberek Pártja -– POT 7 szenátorral, 24 képviselővel van jelen. Emellett. a magyartól eltérő nemzeti kisebbségeknek 19 képviselőjük lesz a parlamentben.