A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bizottsága kedden késő este hagyta jóvá a miniszteri tisztséget betöltő jelöltjei jegyzékét. Ludovic Orban, a PNL elnöke úgy nyilatkozott, egyes párttagok neheztelve vették tudomásul, hogy bizonyos tárcákat már nem a liberálisok fognak vezetni, de véleménye szerint ez még nem jelent hátrányt az alakulat számára, hiszen a cél a közös kormányprogram megvalósítása.
A Cîţu-kormány első hivatalos ülésére várhatón jövő héten kerül sor. A kijelölt miniszterelnök keddről szerdára virradó éjszaka úgy nyilatkozott: a koronavírus elleni oltáskampány sikeres lebonyolítását tartja prioritásnak, amely Romániában a tervek szerint december 27-én kezdődik. Cîţu azt is közölte, hogy december 31-éig egy sor kormányrendeletet szándékoznak elfogadni, amelyek a költségvetést és a következő időszakot készítik elő.
A Cîțu-kormány összetétele:
Miniszterelnök: Florin Cîțu; miniszterelnök-helyettes: Dan Barna (USR-PLUS) és Kelemen Hunor (RMDSZ); védelmi miniszter – Nicolae Ciucă (PNL); külügyminiszter –Bogdan Aurescu (PNL); pénzügyminiszter –Alexandru Nazare (PNL); belügyminiszter –Lucian Bode (PNL); oktatási miniszter – Sorin Cîmpeanu (PNL); energiaügyi miniszter – Virgil Popescu (PNL); mezőgazdasági miniszter – Adrian Oros (PNL); kulturális miniszter –Bogdan Gheorghiu (PNL); munkaügyi és szociális védelmi miniszter –Raluca Turcan (PNL); az európai projektekért és befektetésekért felelős miniszter – Cristian Ghinea (USR-PLUS); szállításügyi miniszter – Cătălin Drula (USR-PLUS); egészségügyi miniszter – Vlad Voiculescu (USR-PLUS); igazságügyi miniszter – Stelian Ion (USR-PLUS); kutatásért, innovációért és digitalizációért felelős miniszter – Ciprian Teleman (USR-PLUS); gazdaságért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter – Claudiu Nasui (USR-PLUS); közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszter – Cseke Attila (RMDSZ); környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter –Tánczos Barna (RMDSZ); ifjúsági és sportminiszter Novák Károly Eduárd (RMDSZ).
Több ígéret román-magyar viszonylatban
A Cîțu-kormány programja egyebek mellett Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolatára is kitér. A dokumentum valamivel bővebb erre vonatkozóan, mint az előző Orban-kormány programja. Az új kabinetnek szándékában áll felmelegíteni az együttes kormányülések hagyományát, amely a Tăriceanu-kormány idején kezdődött el, aztán abbamaradt.
A program megállapítja, hogy Románia közvetlen szomszédaival a kétoldalú kapcsolatok optimalizálására törekszik a sajátosságok figyelembe vételéve. Leszögezi, hogy Magyarország viszonylatában az 1996-os román-magyar alapszerződést és a 2002-ben megkötött stratégiai partnerségi megállapodást tekintik alapnak, ezek keretei között akarják alakítani a román-magyar kapcsolatokat. Ez a kitétel szerepelt a tavaly novemberben hivatalába iktatott Orban-kabinet programjában is, mint ahogy az is, hogy szándékuk újraindítani a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság munkálatait.
A Cîțu-kormány programja szerint a román fél továbbra is az európai értékeken alapuló kétoldalú kapcsolatokat támogatja, amelyeket a jövő fele kell irányítani, azzal a céllal, hogy helyreállítsák a kölcsönös tisztelet és bizalom hangulatát a két ország viszonyában. Az új kormány szerint a kétoldalú kapcsolatokat pragmatikus és konstruktív viszonyulással lehet konszolidálni és olyan kölcsönösen előnyös projekteket kell találni, amelyek mindkét ország állampolgárainak jólétét biztosítják. Az új kormánynak szándékában áll újraindítani az együttes román-magyar kormányülések hagyományát, ugyanis ezek a találkozók megfelelő eszközt jelentik a kölcsönös egyetértésre, és képesek erősíteni a bizalmat, valamint segítik a két ország álláspontja összehangolását az EU és a NATO döntéshozó fórumaiban.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a szándékok bővebb kifejtése ellenére külügy élén nem történt változás, ugyanaz a Bogdan Aurescu maradt a román diplomácia vezetője. Az elmúlt években a román-magyar kapcsolatok mélypontra kerülésében Klaus Iohannis elnöknek is nagy szerepe volt, nagy kérdés, hogy pusztán az RMDSZ kormányzati szerepvállalása elegendő lesz ahhoz, hogy a román-magyar kapcsolatokban érezhető javulás történjen.
A kormányprogramnak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete tartalmazza a kisebbségi kerettörvény elfogadását, amit korábban már bejelentett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A 270 oldalas program kétoldalas külön fejezetet szentel a kisebbségek védelmével kapcsolatos törvényalkotási és kormányzati intézkedéseknek, de a közigazgatási anyanyelvhasználatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések is átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek. Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelvhasználat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az - egyébként Románia által is ratifikált - európai nyelvi charta előírásait. Az identitásmegőrzés intézményes garanciáit egységes keretbe foglaló kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a kormányprogram megemlíti, hogy a jogszabály megalkotását az alkotmány is előrevetítette, és a sarkalatos, minősített többséget igénylő jogszabályok kategóriájába sorolta. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény tervezetét a Tariceanu-kormány terjesztette be 2005-ben a parlamentben, de annak szenátusi elutasítását követően azóta sem került napirendre a képviselőházban.
A kormányprogram a közlekedési infrastruktúra fejezetben tartalmazza egyebek mellett az észak-erdélyi autópálya 155 kilométerének a megépítését, amelynek költségeit 4,2 milliárd lejre becsülték, illetve az előző kormányprogramhoz képest újdonságot jelent annak megemlítése, hogy előkészítik a Marosvásárhely és Brassó közötti szakasz megépítését, amely az elmúlt években háttérbe szorult, és gyakorlatilag lekerült a napirendről. A kormányprogram említést tesz még a Sepsiszentgyörgy-Gyergyóditró, illetve Csíkszereda-Szováta gyorsforgalmi utak megépítéséről.
