A kezdeményezők szerint Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai és gazdasági stabilitásra van szüksége, ezért a 2024-es választási év előtt az általános parlamenti küszöb megemelése mellett a regionális pártok képviselethez jutását segítő alternatív parlamenti küszöb eltörlését is kezdeményezik a "diszkrimináció" megszüntetése érdekében, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint a képviselők és szenátorok "a teljes román nép, nemcsak négy választókerület" képviseletét látják el.
A Digi24 szerint a törvénykezdeményezés elfogadása parlamenti képviselet nélkül hagyhatja az RMDSZ-t. A tévécsatorna felidézte: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) "kényelmes többsége" van a román törvényhozásban, néhány hete pedig a kormányból is kiszorította az RMDSZ-t a román nagykoalíció két pártja.
Cristian Pîrvulescu politikai elemző a Digi24-nek nyilatkozva úgy értékelte: már az ötszázalékos küszöb is "túl magas", további felemelése pedig demokráciaellenes lenne. A liberálisok és politikai szövetségeseik már megemelték egyszer (a korábbi 3 százalékról) a parlamenti küszöböt, és emiatt a 2000-es parlamenti választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor "megerősödött a szélsőjobboldal, a Nagy-Románia Párt mesterségesen felfújódott, ami olyan problémákat idézett elő, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat" - magyarázta a politológus.
A regionális pártok képviselethez jutását 2015 óta egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében a mandátumok szavazatarányos elosztásában - mindenütt az országban - részt vesznek azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát. Azoknak a hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem gyűjtenek elegendő szavazatot a parlamenti küszöb átlépéséhez, a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy képviselőt küldjenek a kétkamarás román parlament alsóházába.
Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak a 90-es évek elején ért el. Legutóbb, 2020-ban az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira országos szinten az érvényes voksok 5,74 százalékát, szenátusi jelöltlistáira pedig a szavazatok 5,89 százalékát adták le.
A 2021-es népszámláláson a decemberben közzétett előzetes adatok szerint valamivel több mint 1 millió lakos vallotta magát magyarnak Romániában, ami a megszámlált lakosság 5,26 százalékát teszi ki, illetve 6,05 százalékos arányt jelent azok körében, akik válaszoltak a nemzetiséget tudakoló kérdésre.
Csoma Botond képviselő a Szabadságnak elmondta, egyértelmű a szándék, az RMDSZ kiszorítása a parlamentből, a kezdeményezők szerint az alternatív küszöböt is fel kell számolni.
Az “ötletgazda” két, sovén megnyilvánulásairól különben közismert honatya: Radu-Mihai Cristescu PSD-s és Adrian Cozma PNL-s képviselő, mindketten Szatmár megyéből. Jóllehet további 13 liberális képviselő is aláírta a kezdeményezést, Csoma Botond szerint sem a PNL, sem a PSD vezetősége nem támogat ilyen tervezetet. Nem egy olyan helyzet volt már, hogy a képviselő aláírta a kezdeményezést, aztán vagy visszavonta a támogatását, vagy végül nem szavazta meg a tervezetet – mondta Csoma Botond hangsúlyozva: nem lát esélyt arra, hogy ezt a tervezetet megszavazza a parlament, még akkor sem, ha a kezdeményezők a kormánypárt tagjai.
