Az úgynevezett újkollégium kétemeletes, tekintélyes épület volt a korabeli leírások szerint, amelynek az egyik szárnya a Piarista templom szentélyéhez tapadt, a másik szárnya pedig a Farkas utcába nyúlt be – mondta el a Kolozsvári Rádiónak Lukács József történész, az BBTE egyetemtörténeti múzeumának munkatársa, aki szerint a feltárt részen lehetett az egykori épület főbejárata.
– A Farkas utca keleti felében, a mostani Farkas utcai református templom környékén, emelkedtek Kolozsvár első egyetemének épületei, amelynek alapítólevelét Báthory István erdélyi fejedelem, illetve lengyel király 1581-ben adta ki. Ez az egyetem azonban az 1600-as évek elején megszűnt, a jezsuita pátereket pedig a mostani kolozsmonostori apátság környékére „száműzték” oktatói tevékenységük folytatására – részletezte a történész. A jezsuita páterek aztán 1698-ban indíthatták be főiskolájukat az óvárban, ahol a teológiai képzést előkészítő tantárgyakat oktattak, és az 1700-as évek elején költöztek a Farkas utca nyugati felébe, ahova egész épületcsoportot építettek: az úgynevezett ókollégiumot, a mostani Piarista templomot, a nemesi konviktust, a Szent József szemináriumot, illetve valamikor az 1750-60-as években egy hatalmas újkollégiumot, amelynek maradványaira bukkantak most.
Rohonyi D. Iván felvétele
