Megújultak az esztényi gyülekezet templomai
Hármas ünnepet ült július 4-én az Esztényi Református Egyházközség. A nap folyamán három templomban tartottak hálaadó istentiszteletet, megköszönve Istennek és a támogatóknak, hogy mindhárom templomban – Felsőtökön, Alsótökön és Magyarszarvaskenden – sikerült elvégezni a felújítási munkálatokat – tájékoztat a reformatus.ro.
Felsőtök református templomának eredete 13-14. századi
Kató Béla püspök igehirdetéseiben hangsúlyozta, hogy bármilyen kicsi legyen egy gyülekezet, sosem szabad elfelejteni, hogy egy nagy közösségnek a része, amely lehet egyházmegye, egyházkerület vagy az egyetemes magyar reformátusság. A püspök szerint hiába újítunk fel épületeket, ha nincs gyülekezet, aki használja azt, ameddig pedig van gyülekezet, addig mindent meg fognak tenni, hogy az épületek, templomok ki tudják szolgálni a közösséget. Bár megmaradásunk Istentől függ, ha nincs, aki észrevegye, hogy az első cserép leesett a tetőről, kétségtelenül romlásnak indulnak és elpusztulnak templomaink.
Alsótők temploma a 14. században épült
A jelenleg lelkipásztor nélkül maradt gyülekezetének ünnepét Faragó István désaknai lelkipásztor szervezte meg, aki mindhárom helyszínen emlékeztetett, hogy Isten ott is életet tud teremteni, ahol emberi számítás szerint már alig látunk lehetőséget egy közösség megújulására. Erről tettek bizonyságot azok a fiatalok is, akik az istentiszteleteken vallották meg, hogy csak helytállással lehet jövőt tervezni.
A magyarszarvaskendi templom
Az esztényi gyülekezet három temploma közül a felsőtökinek a tetőszerkezete újult meg. A 14. századi alsótöki templom komolyabb beavatkozást igényelt, amelyekről Fodor Örs, a gyülekezet előző lelkipásztora számolt be. A lelkipásztor elmondta, hogy 2017-ben kezdték el a templom felújítását tervezni, amelyben nem csak a magyar kormány sietett segítségükre az Erdélyi Református Egyházkerületen keresztül, hanem több vállalkozó is kisegítette a kicsiny gyülekezetet. A felújítás során került elő az alsótöki templomban néhány freskórészlet is. Az 1519-ből származó falképeken Mária megkoronázása, valamint Szent Domokos alakja látható. A gyülekezet harmadik temploma, a magyarszarvaskendi is teljes mértékben megújult, új tetőszerkezetet kapott, így itt is biztonságos körülmények között lehet istentiszteleteket tartani.
Kiss Gábor felvételei
Lebontják, de mindig újraépítik…
Sz. K.
A kétszáz éves évfordulóra, 2009-re tervezték, de csak 2020-ra sikerült felújítani a bágyoni unitárius templomot. A világjárvány miatt tolódott az avatási ünnepség is, erre idén június 26-án került sor ünnepélyes keretek közt.
A szószéki szolgálatot Kovács István unitárius püspök végezte. Dr. Csók Zsolt régész a templom történetét ismertette. A gyülekezetet Fekete Béla bágyoni unitárius lelkész és Csép István, az egyházközség gondnoka köszöntötte. Beszédet mondott Csécs Márton, a Kolozs-Tordai Egyházkör esperese, Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Demeter Stefánia Katalin konzul, Mărginean János Várfalva község polgármestere, Nagy Ilona, Kisbágyon testvértelepülés polgármestere, illetve Anthony Makar, a Cleveland-i West Shore testvérgyülekezet lelkésze. Közreműködött a Flautino Kamaraegyüttes. Kőműves Kelemen balladáját a bágyoni kisiskolások adták elő, akiket Köntös Kinga tanítónő készített fel az ünnepi alkalomra.
Teljes restaurálást végeztek, kívül-belül
- 2007-ben kezdtük a dokumentációt összeállítani, reméltem, hogy a kétszáz éves évfordulóra a barokk templom régi pompájában áll majd. Végül 2015-ben jelent meg a B-kategóriás műemlékek felújítására vonatkozó uniós pályázati kiírás, amelyet megnyertünk. A munkálatok 2016-ban kezdődtek és 2020-ban fejeződtek be – mondta el lapunknak Fekete Béla. Teljes restaurálást végeztek, kívül-belül. Korszerű fűtési rendszert vezettek be, az orgonát újraépítették. A szószéket, a padokat restaurálták, igyekeztek azoknak az eredeti állapotát visszaállítani. A templomhoz vezető lépcsősort is felújították travertinből, hangosítást szereltek be. E két utóbbi nem volt a projekt része, a falu önerőből szponzorálta, mintegy 10 ezer lejjel járult hozzá költségekhez.
- Fél millió eurós EU-s projektből finanszíroztuk a templomfelújítást, de mivel a közberuházásokról szóló 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet közel 350 ezer lejes mínuszt eredményezett, a magyar kormány kisegített 24 millió forintos támogatással, enélkül nem tudtuk volna befejezni a munkálatokat, tájékoztatott Fekete Béla.
- Az évszázadok során a templomot többször is lebontották, de mindig újjáépítették, magyarázta a 700 lelket számláló falu 320 tagú unitárius közösségének lelkésze. Elmondta: a bágyoni Erdély egyik legkorábbi építési felirattal ellátott temploma, amely a 1338-as dátumot jelöli. Ez azt jelenti, hogy volt egy gótikus építmény is, amelyet 1809-ben elbontottak, erre építették rá a barokk templomot. A leletanyag viszont arra utal, hogy a középkori struktúrán belül még volt egy kisebb, egy kora Árpád-kori téglaépület is. Az előbukkant kis freskótöredéket és a régi templom alapjainak egyik falát igyekeztek oly módon megőrizni, hogy azt mindenki láthassa, magyarázta.
A bágyoni felfedezéseket annak idején szenzációként ismertette a média. A leletek azt bizonyítják, hogy már a székelyek betelepítése előtt éltek a térségben magyarok, akik templomot is építettek. Amint arról a kutatásokat vezető Csók Zsolt régész egy korábbi tudósításban beszámolt: jóllehet rutinmunkára számítottak, a régészek különleges leletekre bukkantak a felújítási munkálatokat megelőző szondázó feltárás során. Kora Árpád-kori temetőt fedeztek fel, ebben pedig a 11. század első feléből származó, ritkaságszámba menő S végű arany hajkarikát, amilyenből a Kárpát-medencében összesen 22 van. Mindez azt jelenti, hogy a korai Árpád-kori adminisztráció sokkal korábban volt jelen a térségben, mint azt eddig feltételezték, összegzett a szakember.
Gönczy Tamás felvétele
