Jövő év tavaszra tervezik az átadást
A 2016-ban beadott EU-s pályázat 2017-ben nyert, így a következő évben a felújítási munkálatok is elkezdődtek az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével.
A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, ennek nagy része a román kormányzat által kiírt Európai Uniós finanszírozás, a fennmaradó részt magyar kormányzati támogatással és a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány hozzájárásával sikerült előteremteni. Ez utóbbi összeg meghaladja a 3 millió eurót – áll a sajtóközleményben.
A felújítás a kastélypark rendbetételével folytatódik 2024-ben egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel. Következik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése. A cél az, hogy a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé váljon multifunkcionális kulturális központ formájában. Az új tulajdonos, az alapítvány képviselői szándéka szerint a várkastélyt Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává tenni, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé tenni több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék - sajátos kulturális értékeit. A felújított műemlék ünnepélyes keretekben történő átadására 2024 tavaszán kerül sor – írják.
Az alapítvány köszöni a támogatóknak, hogy meghatározó módon hozzájárultak a várkastély helyreállítási munkálatainak a sikeréhez.
A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély országos jelentőségű műemlék. Történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, az első írott források egy udvarházat említenek itt az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálta 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át. A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építetett ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé (itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János törökpárti főurakat Báthory Zsigmond fejedelem), majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György fejedelem idején (1630–1648) került sor, aki a belső udvar régi épületeit lebontatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. A Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerzi meg családja számára. 1702-ben gróf Bánffy György erdélyi kormányzó itt tartotta lánya fényes esküvőjét.
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd csak az 1830-as években építtetik át a Bánffyak egy romantikus kastéllyá, ekkor alakítják ki az egykori várárkok feltöltése után a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokat hajtottak végre. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület talán legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, ugyanakkor a késő gótikus darabok mellett kitűnő, Erdélyben korai, XV. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek – fogalmaz a közlemény.
A felújítás előtt felmerült, hogy a várat esetleg kastélyszállóként működtetik, ugyanakkor kiválóan alkalmas konferenciaközpontnak, nagyszabású rendezvények számára is. Szó volt a helyi népművészeti kincset bemutató gyűjteményes kiállítás létrehozásáról, illetve falumúzeumról a kastély hatalmas udvarán. Nagy Elek lapunknak elmondta: a várkastély multifunkcionális épületegyüttes kíván lenni állandó és kulturális jellegű kiállításokkal, egyéb rendezvényekkel. A várkertben közösségi rendezvényeket szeretnének szervezni, aminek középpontjában a család áll, ezen kívül különböző műfajú zenei és egyéb fesztiválokban gondolkodnak.
A kastélyfalakat nagy szakértelemmel és a szükséges anyagi fedezettel ebben az esetben sikerült helyreállítani, az eredeti bútorzat azonban nyilván nem maradt meg itt sem. Más kastélyokhoz hasonlóan Gyalun is abban bíznak, hogy egyrészt saját forrásból, másrészt adományokból, hagyatékokból sikerül majd a hely szelleméhez méltó módon berendezni a felújított tereket.
Gyalu a magyar prózairodalom újra és újra visszatérő eleme. Móricz Zsigmond és Bánffy Miklós trilógiáinak, Kós Károly Varjúnemzetségének egyaránt fontos helyszíne, de mindenekelőtt Gárdonyi Géza híres regényéből, az Egri csillagokból ismerhette meg szinte minden magyar gyermek – írtuk 2015-ben készített riportunkban. Nyolc évvel ezelőtt még csak távoli tervnek tűnt ennek a jelentős történelmi múltra visszatekintő műemléknek a felújítása. Akkor Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője volt a házigazdánk, aki egyben az alapítvány kuratóriumának tagja. Elmondta, „személyes élmény” is köti a kastélyhoz, hiszen itt játszódik sokunk kedvenc regénye, az Egri csillagok menyasszony-szöktetési jelenete is, amelyben Bornemissza Gergő a királyné és a szülők döntésével szembeszegülve, megszökteti Vicuskát az esküvőjéről. A történetnek valós történelmi alapja van, mert miután Buda várát 1541-ben csellel bevette I. Szulejmán oszmán szultán, Izabella királyné Gyaluba vonult vissza udvartartásával és a gyermek János Zsigmonddal. Nem kizárt tehát, hogy a regénybeli esküvői jelenet megkomponálásában Gárdonyit az Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című híres írásában megörökített gyalui esküvői fejezet ihlette.
Fotók: Erdélyi Hagyományok Alapítvány
