A lengyel Donald Tusk mandátuma idén decemberben lejár. Nincs írott szabály, de a gyakorlat szerint, ha az Európai Bizottság elnöke a nyugati országokat képviseli, a tanács elnökét valamelyik közép-, vagy kelet-európai állam adja. Elméletileg annak a frakciónak a Spitzenkandidatja (listavezetője) kerül a bizottság élére, amelyik a legtöbb képviselővel rendelkezik az EP-ben. Az előrejelzések szerint ezúttal is az Európai Néppárt (EPP) nyerheti az EP-választást, így az a legvalószínűbb, hogy Jean-Claude Juncker utódját is ők adják majd. Jelenleg a brexitügyi főtárgyalót, a francia Michel Barnier-t tekintik legesélyesebbnek arra, hogy ő legyen az Európai Néppárt Spitzenkandidatja, s mint ilyen, Juncker utódja. Ebben az esetben Johannisnak komoly esélye van az Európa Tanács elnöki tisztségére, írta a Hotnews hírportál brüsszeli forrásokra hivatkozva.
Johannis esélyeiről Sógor Csabát kérdeztük. Az RMDSZ EP-képviselője a Szabadságnak elmondta: Brüsszelben hónapok óta sakkoznak a szakértők, elemzők ebben a témában, több név is felmerült. Johannisnak kétségtelenül előnye, hogy nem nyugati országból való, illetve hogy német származású, hátránya viszont sokkal több van.
– Egyrészt felmerült még egy másik jelölt neve is a balti államokból, aki ráadásul nő (Litvánia elnökéről, Dalia Grybauskaitė-ről van szó, akinek jövőre szintén lejár az elnöki mandátuma – szerk. megj.). Másrészt ha a csúcsjelölt, a Spitzenkandidat mégiscsak német lesz, kicsit nehéznek bizonyul majd az Európa Tanács élére is német nemzetiségűt jelölni, még akkor is, ha Johannis románnak vallja magát. Harmadsorban, az Európai Néppárt azt is figyelembe veszi, hogy ha Johannisból ET-elnök válik, akkor Romániában aligha lesz a jobboldalnak esélyes államfőjelöltje. Valószínű tehát, hogy ennek a mérlegelésnek az eredménye a szombati bejelentés arról, hogy újabb elnöki mandátumért indul Romániában, vagyis hogy itthon marad. De ugye a politikában semmi sem kizárt, az említett tényezők azonban kétségtelenül az itthonmaradás irányába billentik a mérleget – magyarázta Sógor.
Egyes elemzők szerint jövőre, Nagy-Britannia kilépése után egy nappal a Nagyszebenben sorra kerülő EU-csúcs is annak a jele: Johannis-szal nagy tervei vannak Brüsszelnek, ugyanakkor Románia 2019 januárjától kezdődő EU-elnöksége idején a figyelem óhatatlanul az államfőre irányul, ami szintén kedvezően befolyásolhatja esélyeit.
Kérdésünkre, hogy az EU-csúcsértekezlet helyszíne kiválasztásának van-e valamilyen köze Johannis esetleges jelöléséhez az ET-elnöki tisztségre, Sógor Csaba úgy vélekedett: különösebben nincs. Mivel abban az időszakban Románia fogja betölteni az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, ezért teljesen természetes, hogy a csúcsértekezlet helyszíne Romániában lesz. A nagyszebeni helyszín azt mutatja, hogy ebben a kérdésben Johannis javaslatát részesítették előnyben, nem pedig a kormánytól kértek erre vonatkozó javaslatot.
– Az új parlament és az új bizottság összetétele sokszínűbb és töredezettebb lesz a jövő évi választás után, a költségvetés sokkal nehezebben menne át az Európai Parlamenten, mint most, pedig egy költségvetési vita a jelen konstellációban sem könnyű feladat, éppen ezért semmiképpen sem szeretnék még jobban halasztani azt – vélekedett Sógor.
