A romániai nemzeti kisebbségek alapvető jogait az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat garantálta – jelentette ki Viorica Dăncilă. A miniszterelnök maga idézte a történelmi dokumentum harmadik – az együtt lakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számon kérni a bukaresti vezetőkön.
„Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben” – emlékeztetett a gyulafehérvári nyilatkozat nemzeti közösségekről szóló részére a miniszterelnök.
Dăncilă szerint a „ma is érvényes elv” arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Úgy értékelte: a gyulafehérvári elvek teljesülését igazolja az a tény is, hogy a bukaresti parlamentben a 18 nemzeti kisebbség képviselői, és az RMDSZ törvényhozói is jelen vannak.
„Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének, és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt” – szögezte le Viorica Dăncilă miniszterelnök.
RMDSZ: Nem valósultak meg a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán, Maros megyei szenátor beszédében azt hangoztatta, hogy párbeszédre, közös jövőképre, a többség és a kisebbség viszonyának rendezésére van szükség Romániában.
Kijelentette: az elmúlt száz évben nem valósult meg a Gyulafehérvári Nyilatkozatba foglalt országmodell, továbbra sincs teljes egyenlőség a nemzetiségek között Romániában, ezért a romániai magyarok nem szemlélhetik ugyanúgy a centenáriumot, mint a román többség, hiszen amit a románok a nemzeti törekvések beteljesüléseként élnek meg, arra a magyarok veszteségként emlékeznek.
„Románia egy új jövőképet kell megfogalmazzon, és ennek része kell legyen a többség és a kisebbségek viszonyának mindenki számára elfogadható módon történő rendezése is” – mutatott rá az RMDSZ politikusa.
A parlament centenáriumi díszülése egyébként – ezúttal nem a magyar kérdés, hanem a kormánytöbbség és az elnök, illetve ellenzék egymásnak címzett csípős megjegyzései miatt – meglehetősen feszült légkörben zajlott le.
Klaus Johannis államfő ünnepi beszédében azzal vádolta a kormánytöbbséget, hogy eltávolodik a száz éve Gyulafehérváron kijelölt európai szellemiségtől, Liviu Dragnea szociáldemokrata házelnök pedig azon ellenzékieket támadta, akik Románia ellen szavaztak az Európai Parlamentben. Azzal mindkét oldal egyetértett, hogy a nemzeti ügyekben olyan összefogásra lenne szükség, mint száz évvel ezelőtt, de a megosztottság okát mindkét fél a másik táborban kereste.
Dragnea beszédében hangsúlyozta, Erdély és a Román Királyság egyesülésének 100. évfordulója Románia legjelentősebb ünnepe, a politikusoknak pedig kötelességük továbbvinni az akkor elkezdett folyamatot és megerősíteni Románia helyét az Európai Unióban és a NATO-ban, „igaz románokként” harcolni a fontos célkitűzések megvalósítása érdekében, amelyek közül az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást említette.
„Állandó versenyben állunk egymással, ami természetes, hiszen így működik a demokrácia, bíráljuk, támadjuk egymást, és néha sajnos elvetjük a sulykot. (...) Amikor azonban országunk fontos érdekeiről van szó, hazafiaknak kell lennünk, amikor nemzetünkről van szó, igaz románoknak kell lennünk” – hangoztatta Dragnea.
„A jelen politikusainak –párttól vagy doktrínától függetlenül – válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy az elkövetkezőkben is sokat akarnak ígérni, és ebből aztán keveset váltanak valóra, vagy lesz bátorságuk és felelősségük lefektetni Románia második évszázadbeli fejlődésének alapjait” – fogalmazott Johannis elnök.
Az államfő beszédében felhívást intézett a törvényhozókhoz, hogy mondjanak le azokról a törvényekről, amelyek „csak ártanak a román állampolgároknak”, és az európai követelményeknek sem felelnek meg.
„Ne tegyék kockára a románság erőfeszítéseit és eddig vállalt áldozatait, amelyekkel kivívta az Európai Unió tiszteletét. Ne ártsanak a román társadalomnak olyan igazságügyi törvényekkel és büntetőjogi módosításokkal, amelyek nem összeegyeztethetők a valós demokráciával” – mondta még Johannis.
