Közben szervezetek, intézmények – belföldről és külföldről egyaránt – folyamatosan véleményeket fogalmaznak meg, állásfoglalásokat tesznek közzé a parlamenti szakbizottság törvénymódosító munkájáról. Részletesen bemutatták egyes médiatermékek a politikusokat is, akik tagjai az említett szakbizottságnak, és felsorolták az illetők eddigi szakmai és politikai tevékenységét, a (szerintük) kétes jogszabály kezdeményezéseiket, de még a legutóbbi vagyonbevallásukat is. Az állásfoglalások pedig arról szólnak, hogy veszélyben a hazai igazságügyi rendszer és korrupcióellenes harc, aláássák a demokráciát és jogállamiságot, véget vetnek az ország jó megítélésének, amit azzal értek el, hogy évek kitartó munkájával sikerült erős igazságügyi rendszereket felépíteni, a magas szintű korrupció ellen fellépni.
Ezt fogalmazta meg közleményében az Egyesült Államok külügyminisztériuma, erről nyilatkozott egy sajtóinterjúban az amerikai nagykövet, és hasonló aggodalmakról beszélt az Európai Bizottság szóvivője. Arról biztosítottak, hogy folyamatosan figyelemmel követik a román parlament munkáját, különösen a szakbizottság igazságügyi törvénymódosítását, majd erről a végleges szavazást.
Korai lenne innen, a pálya széléről kimondottan egyvalakinek drukkolni, bármelyik oldal – politikum, igazságügy, külföldi és hazai megmondóemberek – igazát hangoztatni, főleg, hogy nincs is kisajátítható, kizárólagos igazság, igaz helyzet. Zavaró, elgondolkoztató tényezők azonban vannak, amelyek hol ide, hol oda vezetnek a helyzet megismerésében. Kezdjük a parlamenti szakbizottsággal, amelynek tagjai tulajdonképpen csak a dolgukat végzik: demokratikus és törvényes, szabad választás során foglalták el mandátumukat, szavazóik felruházták, felhatalmazták őket arra, hogy törvényeket hozzanak. Kérdéses, hogy ilyen (időnként ellenséges) közhangulatban mennyire képesek jó, befolyásmentes döntéseket hozni. Egyesek megkérdőjelezik a bizottsági tagok szakmaiságát, hozzáértését is – ilyenkor sokan megfeledkeznek arról, hogy tulajdonképpen azok vezetnek, akik még elvállalják a közszereplést, és akiket megválasztottak azok, akik vették a fáradtságot annakidején, hogy éljenek szavazati jogukkal. Amúgy a szakbizottság törvénymódosító munkáját bárki érdeklődő nyomon követheti az interneten közzétett videófelvételeken, de a tárgyalt jogszabály szövegét is folyamatosan olvasni lehet a javasolt és elfogadott szakaszonkénti módosításokkal, kiegészítésekkel. Például ötödik napja vitatták tegnap is, estébe nyúlóan a 2004/303-as törvényt a bírók és ügyészek statútumáról, és több esetben is vita alakult ki a törvényhozók meg gyakorló jogászok, bírók között. Szavaztak többek között a bírók és ügyészek felelősségre vonásáról, a nyugdíjazásukról és juttatásaikról is, a megillető ingyenes egészségügyi ellátás kiterjesztéséről a családtagokra nyugdíjazás után is.
Elgondolkodtató ellenben, hogy míg például a Legfelső Igazságügyi Tanács kinevezte képviselőit az együttes szakbizottság igazságügyi törvénymódosító munkájára, és több gyakorló szakember részt vesz a bizottsági ülésen, a Romániai Bírók Fórumának Egyesülete arra szólít fel közleményében, hogy az egyetlen reális megoldás a javaslatok elvetése és a jogszabálymódosítás tárgyalásának újrakezdése teljesen új törvénytervezettel, az Igazságügyi Minisztérium keretében. Az egyesület kifogásolta, hogy a szakbizottságba nem hívták meg képviselőiket, a közel négyezer bíró és ügyész által támogatott javaslataikat nem vették figyelembe, hiányolják egy hatástanulmány elvégzését, külföldi szakmai szervezetekkel való konzultálást, a hazai szakmai testületekkel folytatott alapos megbeszélését. Szerintük ilyen lényeges, nagy horderejű jogszabályokat nem szabad gyorsított eljárással, elhamarkodottan elfogadni.
Tegnap pedig a politikum is hallatta szavát az aggodalmaskodó amerikai állásfoglalásra reagálva. Liviu Dragnea és Calin Popescu Tariceanu a parlament nevében tiltakoztak arról, hogy alkotmányosságot vagy jogbiztonságot sértenének az igazságügyi törvénymódosítások. Felemlegették, hogy az ország szófogadóan részt vesz az amerikaiak mindennemű katonai elvárásaiban, megnövelték a védelem költségvetését, együttműködnek afganisztáni és iraki hadműveletekben, Patriot rakétákat is vásároltak - és mégis elégedetlenek velük szemben az amerikaiak. Holott épp az emberi jogok semmibevétele miatt kell jogszabályt módosítani, állítják, mert biztosan elképzelhetetlen lenne az Egyesült Államokban, hogy az ügyész zsarolja a bírót és bűnügyi dossziéval fenyegesse, amennyiben nem hoz kedvére való döntést, vagy manipulált lehallgatásokat mutasson be bizonyítékként, vagy összedolgozzon az ügyész a bíróval, és ne lehessen őket felelősségre vonni.
Sajnálatos, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos kifogásokat, bírálatokat rendszerint olyan politikusok fogalmazzák meg – lásd Dragnea és Tariceanu esetét -, akik ellen eljárás van folyamatban, vagy korábban el is ítélték őket. Ez sokak szemében hiteltelenné teszi érveléseiket, még ha igazak is. Mert tudhatnánk: nem minden fehér vagy fekete, és az igazságnak is vannak igazságtalanságai.
