Trump múlt csütörtökön még azt mondta, hogy két héten belül Budapesten tárgyalnának az ukrajnai háborúról.
Ezen a héten előkészítő megbeszélést tartottak volna Marco Rubio amerikai külügyminiszter és orosz partnere, Szergej Lavrov. A Fehér Ház szerint a felek "eredményes" telefonbeszélgetést folytattak, ezért a személyes egyeztetés jelenleg nem "szükséges". További részleteket a halasztás okáról nem közöltek.
Trump korábban telefonon tárgyalt Putyinnal a budapesti békecsúcsról, egy nappal azelőtt, hogy a Fehér Házban találkozott volna Zelenszkijjel. Egyes jelentések szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások "kiabálós vitává" fajultak, és források szerint Trump arra ösztönözte őt, hogy adja fel Ukrajna keleti részének jelentős területeit az Oroszországgal kötendő megállapodás részeként. Ennek ellenére hétfőn Trump azt mondta, hogy támogatja az ukrajnai konfliktus jelenlegi frontvonal mentén történő befagyasztását. A kelet-ukrajnai, vitatott Donbász térségére utalva úgy fogalmazott: "Legyen elvágva úgy, ahogy van."
Oroszország többször is elutasította a jelenlegi érintkezési vonal befagyasztását. Lavrov kedden azt mondta, hogy Moszkva csak "hosszú távú, fenntartható békében" érdekelt, ami arra utal, hogy a frontvonal rögzítése legfeljebb ideiglenes tűzszünetet jelentene.
Lavrov szerint a „konfliktus alapvető okait” kell megoldani, ami a Kreml rövidítése egy sor követelésre, amelyek között szerepel a Donbasz feletti teljes orosz szuverenitás elismerése, valamint Ukrajna demilitarizálása – ami Kijev és európai partnerei számára elfogadhatatlan.
Zelenszkij szerint a frontvonalról szóló megbeszélések a „diplomácia kezdete”, de Oroszország „mindent megtesz, hogy elkerülje a diplomáciát”. Azt is elmondta, hogy az egyetlen téma, amelyre Moszkva „figyelmet fordít”, az Ukrajnának történő nagy hatótávolságú fegyverek szállítása.
Putyin és Trump múlt csütörtöki nem tervezett telefonbeszélgetése előtt spekulációk láttak napvilágot arról, hogy az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétákat készül szállítani Ukrajnának, amelyek potenciálisan mélyen behatolhatnak Oroszország területére. Zelenszkij szerint a Tomahawk-kérdés kényszerítette Oroszországot a tárgyalásokra. A rakétákról szóló beszélgetés „erős befektetésnek bizonyult a diplomáciába” – tette hozzá.
Eközben az európai országok Ukrajnával közösen egy 12 pontos béketerven dolgoznak, amely tűzszünetet, a frontvonalak befagyasztását, a hadifoglyok és elhurcolt gyermekek cseréjét, biztonsági garanciákat, újjáépítési támogatást, gyorsított uniós csatlakozást és az orosz szankciók fokozatos feloldását irányozza elő. A javaslat végrehajtását egy Donald Trump amerikai elnök vezette nemzetközi békebizottság felügyelné, miközben a mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont csak akkor engednék vissza, ha Moszkva részt vállalna Ukrajna háború utáni helyreállításában. A még a tervezett Budapesten tartandó békecsúcsra kidolgozott terv a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, amit Oroszország eddig elutasított, jóllehet a több mint négy éve zajló háborúban jelentős veszteségeket szenvedett. Az európai diplomaták a héten Washingtonban egyeztetnek az Egyesült Államokkal.
