Átalakul a munkaerőpiac, nincs igény irodai személyzetre
Ú. I.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Országos Statisztikai Intézet (INS), valamint az internetes munkaközvetítő portálok adatai szerint továbbra is az informatikai szakemberek a legkeresettebbek uniós szinten, valamint hazánkban is. Lényeges viszont, hogy nagyobb arányban nőtt a fizikai munkát végzők, illetve valamilyen szakmai végzettséggel rendelkezők iránti kereslet, és egyre jobban kiszorulnak a piacról az irodai alkalmazottak. Többen úgy vélik, rendre eltűnnek bizonyos állások, mert már nem lesz szükség például titkárnőkre, bolti pénztárosokra, postai alkalmazottakra vagy jegyárusokra – többek között azért sem, mert az adott munkafolyamatokat a mesterséges intelligenciával helyettesíthetik.
Az Eurostat által még az év elején összesített adatok szerint, amelyekben két mutatót elemeztek, az interneten megjelenő álláshirdetések számát és az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók számát, az informatika vezette az álláshirdetések számát 870 ezernél több hirdetéssel; ezt a szoftver- és alkalmazásfejlesztők követték 515 ezer hirdetéssel; a harmadik legkeresettebb szakma pedig a mérnöki volt 412 ezer hirdetéssel, majd a munkások, a gépésztechnikusok, az eladók következtek a sorban. Például 136 ezer hirdetést adtak fel autóbusz- és tehergépkocsi-vezetők, 61 ezret pedig egyéb típusú járművezetők számára; a feladott hirdetések közül majdnem 100 ezer szakácsokat keres, az orvosok szintén nagy keresletnek örvendenek 96 ezer hirdetéssel. Szintén az Eurostat adataiban kiemelte azt is, hogy a hirdetésekben az állásajánlók által legkeresettebb készség a tanulási hajlandóság volt, amely az álláshirdetések 26,2 százalékában jelent meg, ezt követte a csapatszellem 21,4 százalékkal, és kevésbé igényelték a kreatív és innovatív gondolkodást – ez a keresett készségek mindössze 4 százalékát tette ki.
Kihívás az új technológia munka-helyi alkalmazása
A témával foglalkozó sajtóorgánumok a Nemzetközi Valutaalap megállapítását idézték, amely szerint világviszonylatban a globális munkaerő-kínálat növekedése 2030-ra mindössze 0,3 százalék lesz: a demográfiai gondokkal nem küszködő országok segítenek majd fenntartani a globális munkaerő-növekedést. Azt is megjegyezték, hogy például három új munkaerőpiaci belépőből kettő indiai és afrikai lesz.
A Világgazdasági Fórumnak a munkahelyek jövőjéről szóló jelentése szerint a cégek több mint 85 százaléka úgy véli, hogy az új technológiák alkalmazása és a digitális hozzáférés bővülése jelenti a jövőt a munkaerőpiacon. Azt is megállapítják a jelentésben, hogy a fejlett gazdaságok hamarabb profitálnak majd a mesterséges intelligenciából, mint a feltörekvő és fejlődő piacgazdaságok. Ugyanakkor úgy vélik, a mesterséges intelligencia inkább a jelenlegi munkahelyeket fogja fejleszteni, mintsem teljesen helyettesíteni, és teljesen új munkahelyek létrehozásához is vezet majd. Azok a munkavállalók lesznek előnyben, akik képesek alkalmazkodni és megtanulják használni az új eszközöket. A fokozatosan csökkenő munkahelyek közé tartoznak a titkári munkakörök, a pénztárosi és a postai szolgáltatások, a jegyértékesítők és a számítógépes adatbeviteli operátorok. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a mesterségesintelligencia-rendszereknek korlátaik is vannak, amelyeket ugyanilyen fontos megérteni.
A munkáltatók becslése szerint a munkavállalók közel felének a képzettsége a következő öt évben már nem lesz elégséges, illetve megfelelő a munkapiaci elvárásoknak, és emiatt 10-ből hat munkavállalónak képzési programokra lesz szüksége. Több elemző úgy véli, jelenleg Románia számos munkaerőpiaci hiányossággal rendelkezik, és emiatt sem képes alkalmazkodni az ezen a téren felgyorsult változásokhoz: hiszen például nagyon magas az inaktivitási arány a munkaképes korú lakosság körében, szintén nagy azon diákoknak a száma, akik nem rendelkeznek megfelelő szintű alapkészségekkel, mindemellett alacsony a felnőtt lakosság részvétele az egész életen át tartó tanulásban, és ugyancsak alacsony az alapvető digitális készségekkel rendelkezők aránya. Ilyen szempontokból beszédesek a hazai statisztikai adatok: a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya 63,3 százalékra csökkent; a foglalkoztatottság magasabb volt a férfiak (71,4 százalék, szemben a nők 55,1 százalékával) és a városon élők körében (68,9 százalék városon, 57,6 százalék vidéken); az összes foglalkoztatott 11,9 százaléka a mezőgazdaságban, 33,2 százaléka az iparban és az építőiparban, 54,9 százaléka pedig a szolgáltatásokban dolgozott. Továbbra is magas a 25 év alatti fiatalok körében a munkanélküliség: 27 százalék, szemben az uniós 14,5 százalékos átlaggal – a jelenségre a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetett korábban.
Az OLX internetes hirdetési oldal munkaközvetítéssel foglalkozó platformja, a Job Index szerint bár a nettó átlagkereset meghaladta Romániában a havi ezer eurót, ami 12 százalékos növekedés a korábbi évhez mérten, a helyzet nem egységes és cseppet sem mentes a kihívásoktól a munkaerőpiacon. A fizetésemelés nem a természetes folyamatok, a kereslet, kínálat, eredményesség, teljesítmény, gazdasági helyzet stb. következménye, hanem az országos bruttó minimálbér kötelező növelésének volt az eredménye, amely előbb 2024 júliusában nőtt 3300 lejről 3700 lejre, majd idén januárban 4050 lejre. A munkáltatók kénytelenek voltak ehhez igazítani a kereseteket, hogy megtartsák a személyzetet, főleg a szakemberhiánnyal küszködő ágazatokban. Az infláció és a növekvő kiadások miatt, ideértve például több korábbi adókedvezmény megszüntetését, mint a számítástechnikai cégeknél, az építkezésben és a közélelmezésben, a bérek idei alakulása sem volt kiszámíthatóan egységes, a munkáltatók inkább az alkalmazások korlátozására és a költségek optimalizálására összpontosítottak. A Job Index kimutatása szerint a legjobban fizetett munkahelyek továbbra is az informatika területén vannak (nettó 11 541 lej havonta), ezt követi a légi közlekedés, az olaj- és gázipar, a szoftverfejlesztés, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás. A leggyengébben fizetett munkahelyek a ruházati termékek gyártása (nettó 3078 lej), vendéglátóipar, lábbeligyártás, bútorgyártás és fafeldolgozás területén vannak.
Jobban keresik a „kék gallérosokat”
Az internetes munkaközvetítő jelentésében még egy jelenségre felhívja a figyelmet: az úgynevezett kék galléros ágazat felgyorsult előretörése a fehér galléros ágazattal szemben. A megnevezés ma inkább csak érdekesség, átvitt értelmű. A 20. század elején használták a kék gallér (blue-collar), valamint fehér gallér (white-collar) kifejezést az öltözetre és ezáltal az illetők által végzett munkára: előbbiek főleg fizikai munkát végeztek, utóbbiak pedig irodai alkalmazottak voltak. A Job Index adatai szerint lényegesen, 14 százalékkal nőtt a termelési, raktári, logisztikai dolgozók, tehát „kék gallérosok” iránti kereslet (közel 180 ezer állásajánlat), az építkezésben és különböző szakterületen dolgozók iránti állásajánlatok pedig 5 százalékkal nőttek. Ezzel szemben jelentősen csökkentek 2024-ben az irodai munkahelyek, 38 százalékkal volt kevesebb, mint 2023-ban, szintén visszaesett a kereslet az adminisztráció, a személyzeti és a marketingterületeken.
Mindezek a jelenségek, illetve folyamatok megerősítik a jelzést, hogy a munkaerőpiac egyre inkább polarizálódik: továbbra is szükséges a munkaerő a gyártásban, termelésben, közlekedésben, ellenben a vállalati szektornak egyre kevesebb alkalmazottra lesz szüksége. A változásokhoz a fiatal generáció érdeklődése és elvárása is hozzájárul, hiszen elég nagy arány, 32 százalékuk érdeklődik a már kezdetektől nagyobb fizetést felajánló kék galléros ágazatok iránt, mivel közel felét a fiataloknak foglalkoztatják, illetve aggasztják a magas megélhetési költségek.
