Románia utolsó az EU-ban a tovább dolgozó nyugdíjasok tekintetében
ÖSSZEFOGLALÓ
Akár valóságos nyugdíjazási hullámmal nézhetünk szembe jövőre, ha a lakosság életkorát nézzük: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján számolva a Hotnews hírportál azt állapította meg, hogy naponta több mint 600 romániai lakos fogja betölteni a 65 évet, tehát eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ami azt is jelentheti, hogy minden második percben nyugdíjaztatja magát egy hazai alkalmazott. Bár az elméletet a gyakorlat nem mindig fedi le teljességgel, tény az is – szintén a statisztikai adatokat véve alapul –, hogy sokan folytatják majd a munkát a nyugdíjazásukat követően, megszakítás nélkül, vagy egy idő elteltével.
Romániában több mint 150 ezer nyugdíjas alkalmazottat tartanak nyilván a munkaerőpiacon, ám az aktív, foglalkoztatott nyugdíjasok még a két százalékát sem teszik ki az alkalmazottaknak. Ezzel az aránnyal pedig az ország utolsó helyen áll az Európai Unióban az „újra munkába álló vagy tovább dolgozó nyugdíjasok” kritériuma alapján, az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint, amelyek a 2024-es évi jelentéseket dolgozták fel – de a helyzet hasonló volt egy évvel korábban, 2023-ban is. Természetesen az alkalmazottak többsége az EU tagállamaiban is abbahagyta a munkát a nyugdíjazása után, uniós szinten átlagban közel 15 százalék folytatta a tevékenységét (Romániában ez az arány 2 százalék alatt van).
A legmunkásabb kedvűek a nyugdíjasok a balti országokban: Észtországban közel 55, Lettországban 44, Litvániában pedig 43 százaléka a nyugdíjasoknak folytatta a munkát az első havi járandóság folyósítása után is. Az indok, amiért ezt az életformát választották: az emberek elsősorban szeretnek dolgozni és aktívak akarnak maradni (a válaszadók több mint 36 százaléka ezt nyilatkozta), illetve anyagi szükségleteik kiegészítése miatt (több mint 28 százalék). A társadalmi integráció fenntartásának vágya (11,2 százalék) és a munka anyagi vonzereje (9,1 százalék) szintén a továbbfoglalkoztatás okaként szerepelt, ugyanakkor egy kis részük (3,5 százalék) azért dolgozik tovább, mert a partnerük is még alkalmazotti státuszban van. Romániában ezzel szemben arra a kérdésre, mi volt a fő oka annak, hogy tovább dolgoztak, a nyugdíjasok több mint fele (54,3 százalék) – akik az első nyugdíjukat követő első 6 hónapban tovább dolgoztak – azt válaszolta, hogy szükségük volt a többletjövedelemre. Másik jelentős ok, amelyet a válaszadók közel negyede (23,7 százalék) említett, az volt, hogy hasznosnak érezték magukat. A legalacsonyabb a nyugdíjasként dolgozók aránya Spanyolországban (5 százalék), Görögországban (4,2 százalék) és Romániában (1,7 százalék).
Az adatokban kitérnek arra is, hogy a tovább dolgozó nyugdíjasok esetében, a pénzügyi szükségleteket fő okként megjelölők aránya magasabb volt a férfiak és a városlakók körében – a nők és a vidéki lakosok pedig gyakrabban említették azt az igényt, hogy hasznosnak érezzék magukat, illetve azt a vágyat, hogy társadalmilag integráltak maradjanak. Fontos szempont az iskolázottság is: a felsőfokú végzettséggel vagy valamilyen szakmai képesítéssel rendelkezők (30,8 százalék) sokkal nagyobb eséllyel folytathatják a munkájukat az öregségi nyugdíjaztatásuk után is, mint az alacsony képzettségűek (14,5 százalék). Sok esetben hosszabb idő elteltével térnek vissza a nyugdíjasok a munkaerőpiacra, ilyen tekintetben Svédországban (15,6 százalék), Észtországban (12,4 százalék) és Finnországban (12,2 százalék) volt a leggyakoribb a visszatérés, ahol a tovább dolgozó nyugdíjasok aránya is viszonylag magas volt.
Az Országos Statisztikai Intézet a Nyugdíjak és munkaerőpiaci részvétel című kiadványában egyéb adatokat is feldolgoz. E szerint az átlagos nyugdíjba vonulási életkor tavaly 59,5 év volt, ami 0,8 évvel magasabb a férfiaknál, mint a nőknél, és 0,5 évvel magasabb a vidéki területeken, mint a városi területeken. Romániában 2024-ben közel 5 millió (4 959 000) nyugdíjas volt, a havi átlagnyugdíj összege 2581 lej, ami 22,1 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A nettó nyugdíj és a fizetés aránya körülbelül 54 százalék volt. Országos szinten, az állami társadalombiztosítási nyugdíjasok és az alkalmazottak átlagos létszáma közötti arány 8 a 10-hez, tehát 8 nyugdíjas jutott 10 alkalmazottra. Ez az arány azonban nagy eltéréseket mutat a különböző megyék esetében: például Bukarestben és Ilfovban 10 alkalmazottra csak 4 nyugdíjas jut, ellenben Vaslui és Teleorman megyében már 14, illetve 15 nyugdíjas jut 10 alkalmazottra. Még a nettó nyugdíjak szintje is nagyon eltérő volt, a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjjal rendelkező megyék között 1251 lej volt a különbség – derül ki az INS honlapján közzétett adatokból. A legalacsonyabb havi átlagnyugdíjakat a következő megyékben jegyezték: Botoșani (1946 lej), Vrancea (1969 lej), Giurgiu (1976 lej) és Vaslui (1998), a legmagasabb átlagösszegeket pedig Hunyad (3197 lej), Bukarest (3115 lej), Gorj (2896 lej) és Brassó (2892 lej) megyében.
Az INS említett közleménye szerint az első nyugdíjjárandóság után körülbelül 20 600 nyugdíjas személy folytatta a munkáját, további több mint 25 ezer nyugdíjas pedig részmunkaidős szerződéssel tért vissza a munkaerőpiacra. A pénz volt a fő oka az újbóli foglalkoztatásnak, de jó hír, hogy az Eurostat adatai szerint a 65 éves és idősebb korosztálynál a szegénységi ráta viszonylag jó Európában. A nyugdíjasok közül, akik vagy nem dolgoztak, vagy a nyugdíjba vonulásuk idején abbahagyták a munkát, több mint 45 ezren azt mondták, hogy szintén a pénz miatt kezdtek el ismét dolgozni egy idő után.
