A népszámlálás az idei év egyik legnagyobb kihívása az ország és az erdélyi magyarok számára egyaránt; az Európai Bizottság határozatának megfelelően, az uniós tagállamokban a népszámlálásokat tízévente tartják, azaz 2021-ben minden tagországban meg kellett volna már szervezni. A koronavírus-világjárvány miatt több ország – köztük Románia is – elhalasztotta ennek lebonyolítását. Ilyenképpen, a romániai népszámlálás idén március 14-e és július 17-e között zajlik majd – vázolta a tájékoztatási kampányt elindító sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. „A népszámlálási eredmények ismeretében értékelni lehet az elmúlt évtized társadalmi változásait, és az adatok a jövő tervezésének alapját is jelentik a mindenkori kormányok számára” – emelte ki a politikus.
Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy 2011 óta, sőt már a kilencvenes évek elejétől kezdődően Romániában – mint ahogyan Kelet-Közép-Európa legtöbb államában – népességfogyást tapasztalnak. Romániában az elmúlt évtizedben feltehetőleg félmilliós volt a negatív szaporulat miatti népességfogyás, míg az elvándorlás körülbelül egymillió fővel csökkenthette a lakosságot – részletezte Kelemen Hunor.
Magyarul is kitölthető az online kérdőív
A népszámlálás egyik tétje pragmatikus jellegű: a kormányzati, önkormányzati munkában mindennapi eszköz a népszámlálásokból kialakított adatsor; többek között ezek alapján osztják el a költségvetésből a megyei támogatásokat, a megyéken belül a településeknek szánt összegeket, illetve ezek szerint alakulnak az egészségügyi, lakhatási szolgáltatásokkal, családpolitikával kapcsolatos döntések is – vázolta az RMDSZ elnöke. „A népszámlálás szimbolikus tétje pedig az, hogy megmutathatja: itt élünk, ennyien vagyunk, életképes közösség vagyunk, amely képes megtervezni a jövőjét, és a terveit végrehajtva el tud jutni a kitűzött célokhoz” – hangsúlyozta.
A népszámlálások megszervezését, a közösség megfelelő tájékoztatását az RMDSZ prioritásként kezeli; ez így volt 2011-ben is; a szövetség bekapcsolódott a népszámlálást illető elsődleges törvénykezésbe, és sikerült fontos eredményként elkönyvelhető módosításokat is elfogadtatnia. Ezek között említhető mindenekelőtt az, hogy az elmúlt harminc évben most először lehetőségük van a kisebbségeknek a kérdőívet anyanyelvükön is kitölteni; a másik pedig az, hogy idén online, digitálisan is kitölthető az adatsor. Személyes lekérdezés esetén is lehetséges lesz magyar nyelven válaszolni, amennyiben úgy adódik, hogy a kiküldött népszámláló biztos magyar.
„Mi hatékony és korrekt népszámlálást szeretnénk: számunkra akkor lesz sikeres ez a folyamat, ha a magyar embereket tisztességesen összeírják. Ezért minden magyar embert arra buzdítunk, vegyen részt a népszámlálásban, vállalja nyelvi, etnikai, vallási identitását, és vallja magát magyarnak” – emelte ki a politikus.
Nem csúsznak be hibák, ha mi magunk töltjük ki online
Az RMDSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy minél többen éljenek az egyéni kitöltés lehetőségével, mivel ez a legbiztosabb módja annak, hogy a legfontosabb kérdésekre – az etnikai, vallási hovatartozásra – adott válaszok „a helyükön legyenek. A digitálisan kitöltött adatsor közvetlenül a statisztikai hivatalhoz kerül, nincsenek közvetítők, és nem csúsznak be félreértések, hibák. Ezért az RMDSZ folyamatosan partnereket keres, jelenleg is önkénteseket, úgynevezett „népszámosokat” toboroz, akik segíthetnek majd a lakosságnak a népszámlálás első, online kitöltési szakaszában.
250-300 ezer külföldön tartózkodó romániai magyar kerestetik
Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: tavaly szeptemberben alakult meg az – általa irányított – országos munkacsoport, az azt követő három hónapban pedig a megyei munkacsoportok kiépítésén dolgoztak. Ezekbe meghívták az egyházak, diáktanácsok, pedagógusszervezetek, s egyéb civil szervezetek képviselőit is, hogy minden olyan településen megszervezzék a népszámlálásban való segítségnyújtást, tájékoztatást, ahol legalább ötven magyar ember él. A korábbi népszámlálás adatai szerint 1239 ilyen településről tudnak. Romániában a magyaroknak több mint egyharmada él olyan településen, amelyet nem magyar vezet; ezekben a helységekben értelemszerűen felértékelődik az egyházi, civil, oktatási partnereknek a népszámlálási kampányban vállalt szerepe, hiszen ezeken a településeken a lekérdezési szakaszban lehet, hogy olyan számlálóbiztos kopog majd be az emberekhez, aki nem tud magyarul – magyarázta Horváth Anna. Hozzátette: becsléseik szerint, nagyjából 250-300 ezer külföldön tartózkodó romániai magyarhoz kellene eljusson a népszámlást illető tájékoztatás.
Mikor, hogyan?
Barna Gergő szociológus, a magyar nyelvű népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke a folyamat lebonyolításával kapcsolatos és módszertani tudnivalókat összegezte. Elmondta: „Itt élünk, így élünk” szlogennel indult, január 14-én, pontosan két hónappal a népszámlálás első szakaszának kezdete előtt a tájékoztató és támogató kampány.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szervezett, 2022-es népszámlálás március 14-én kezdődik, és július 17-ig tart. Kiemelten fontos tudnivaló, hogy a népszámlálás ún. eszmei, referencia-időpontja 2021. december 1. Ez azt jelenti, hogy a rögzített adatoknak a 2021. december 1-jei élethelyzetet kell majd leírniuk. Ennek folytán: akik 2021. december elseje után születtek, nem kerülnek be a 2022-es népszámlálási adatbázisba, akik viszont ez után a dátum után haltak meg, azoknak az adatlapját ki kell tölteni. A szociológus hozzátette: a külföldön tartózkodók közül – a módszertani utasítások szerint – azoknak az adatait kell rögzíteni, akik kevesebb, mint egy évvel ezelőtt mentek el, illetve azokét, akik azt tervezik, hogy egy éven belül visszatérnek az országba.
A magyarságnak alig 15 százalékáról feltételezik, hogy ki tudja tölteni az online kérdőívet
Március 14-én indul, és május 15-ig tart a népszámlálásnak az „önkitöltős” szakasza; ennek keretében az önkormányzatoknak is létre kell majd hozniuk úgynevezett települési összeíró pontokat, ahova bemehetnek, és asszisztenciát igényelhetnek azok a lakosok, akik nem rendelkeznek megfelelő eszközzel, vagy nincs megfelelő digitális kompetenciájuk az online kérdőív kitöltésére. Ebben a szakaszban regisztrálni kell majd egy jelzett honlapon. A megadott e-mail-címre kapja meg a jelentkező a linket, azaz az oldalt, ahol majd a kérdéssor megnyitható – magyarázta Barna Gergő. A kérdőívnek négy nagyobb része lesz: a statisztikusok részletes adatokat gyűjtenek a lakásról, a háztartás összetételéről, illetve a háztartásban élő személyek jellemzőiről: nemükről, korukról, családi állapotukról, jelenlegi és korábbi lakhelyekről, továbbá állampolgárságról, etnikumról, anyanyelvről, felekezeti hovatartozásról, iskolázottságról, munkaerőpiaci státusról, foglalkozásról kérdezik a népszámlálás résztvevőit. Az online kitöltésnél a kérdéssoron feltétlenül végig kell menni, egyik fejezetről a másikra csak az előbbi kitöltésével lehet eljutni, és a magyarság számára fontos kérdések a végén vannak. A népszámlálás Románia rezidens lakosságára vonatkozik, vagyis azokra a román és nem román állampolgárokra, akiknek szokásos tartózkodási helye Romániában van (az elmúlt 12 hónapban itt tartózkodtak, vagy itt szándékoznak élni az elkövetkező 12 hónapban). Lényeges, hogy a háztartásban élő minden személyt regisztrálni kell, beleértve a gyermekeket és az ideiglenesen távol levő családtagokat is, legyenek azok például szezonmunkások, vagy más országokban tanuló diákok – hangsúlyozta a szakember.
Barna Gergő: nem mindegy, mekkora populációból számolják majd ki az etnikai vagy akár a vallási arányokat (Fotó: MTI)
Május 16-tól július 17-ig tart majd a hagyományos, személyes adatfelvétel, amely a 2011-es népszámláláshoz hasonló módon zajlik; a különbség annyi, hogy azokhoz, akik előzőleg kitöltötték az adatsort, nem megy el a népszámláló biztos, illetőleg az, hogy a biztos is tablettel fog majd dolgozni, nem papíralapú kérdőívvel. Előzetes eredmények 2022 decemberére várhatók, de a folyamat még 2023-ban is folytatódni fog, ugyanis ekkor ellenőrzik az adatbázist, illetve ekkor hajtják végre a negyedik összeírási szakaszt: a különféle adminisztratív regiszterekből kiegészítik az adatbázist az összeírásból kimaradt lakosokkal. Ezt a folyamatot statisztikai imputálásnak nevezik – ismertette a szociológus.
„Nagyon jó, hogy lehetőség van a kérdőív egyéni kitöltésére, mint ahogyan az is javunkra szolgál, hogy ezúttal négy hónapig tart az összeírás. 2011-ben alig két hét állt rendelkezésre, és a folyamat több helyütt akadozott. A magyarság szempontjából viszont negatív módszer az említett statisztikai imputálás, vagyis az utólagos az adatbeemelés: a különböző adatbázisokból beemelt személyeknek ugyanis nincsen, és nem is lehet etnikai identitása, felekezeti hovatartozása; ők viszont a teljes lakosság számát gyarapítják, és az arányszámokat módosíthatják. A magyarság szempontjából nem mindegy, mekkora populációból számolják majd ki az etnikai vagy akár a vallási arányokat” – magyarázta a szociológus.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy minden romániai magyar vegyen részt a népszámlálás első két szakaszában – tette hozzá. Elmondta: az önkitöltős szakaszban a kérdőív garantáltan elérhető lesz magyarul, a második, hagyományos lekérdezési fázisban ellenben akkor lehet csak majd magyarul válaszolni, ha a számlálóbiztos is magyar. Az RMDSZ-nek még sikerült annyit elérnie, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot, a biztosnál lesz magyar nyelvű mintakérdőív is, amelyen a válaszadó anyanyelvén követheti a kérdéseket.
A tavaly márciusban zajlott próbanépszámlálás negatív tapasztalata volt, hogy a mintának csupán 4 százaléka vett részt az online kitöltési szakaszban, és összességében, személyes lekérdezéssel együtt is 62 százalékos volt a válaszadási arány. A 2011-es próbanépszámlálás hatékonysága ennél nagyobb, 88 százalékos volt, mégis csak 94 százalékos lett maga az összeírás. 2011-ben 1,2 millió személyt vontak be regiszteri adatbázisokból, imputálással a népszámlálási adatokba. Mivel jelenleg meglehetősen nagy a társadalmi megosztottság, és a különböző intézményekkel szembeni bizalmatlanság, feltételezhető, hogy idén alacsonyabb lesz a lakosság nyitottsága a népszámlálás iránt, és ezért a korábbinál is nagyobb lehet a regiszterekből utólag bevont személyek száma.
A próbanépszámlálás óta ugyan egyszerűsítettek, rövidítettek a kérdéssoron, de számítani kell arra, hogy több összetett kérdést kell megválaszolni. Barna Gergő elmondta azt is: saját felméréseik alapján arra számítanak, hogy a romániai magyaroknak mintegy 15 százaléka fogja csak tudni kitölteni saját adatlapját az első szakaszban. Ezért arra biztatják mindazokat, akik ezt sikeresen megtették, hogy segítsenek legalább még egyvalaki adatainak a bevezetését. Ha ezt mindenki megtenné, harminc százalékra lehetne emelni az önkitöltéses adatbevitelt elvégzők arányát.
Nem süllyedhetünk egymillió alá
„Nemcsak az a kérdés számunkra, hogy hány magyar él Romániában, hanem az is, hogy ebből hány lesz megszámolva; ha a népszámlálás hatékonysága, válaszadási rátája még a 2011-eshez képest is csökken, azaz 90 százalék alá esik – és sok embert utólag beemelnek egyéb adatbázisokból –, akkor elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy a magyarok száma egymillió alá megy. Márpedig, a becslések szerint körülbelül 1 millió százezer, 1 millió 150 ezer magyarnak kellene lennie Romániában” – hangsúlyozta a szociológus. Ebből adódóan a legfontosabb feladat az, hogy minél több magyar ember vegyen részt a népszámlálásban, vállalja etnikai, nyelvi, felekezeti identitását; úgyszintén fontos, hogy aki elkezdte az online kérdőív kitöltését, az be is fejezze azt: menjen végig a kérdéssoron, illetve az online regisztrációnál mindenkit jelöljön be, aki vele egy háztartásban él.
A szociológus a folyamat kockázatai között említette, hogy lesznek olyanok is, akik feladják az egyéni, online kérdőív kitöltését, mielőtt eljutnának a közösség szempontjából a legfontosabb, tehát a nemzetiségre, vallásra és anyanyelvre vonatkozó kérdésekig, és a kérdezőbiztos se keresi már fel őket, mivel a részben kitöltött kérdőívet is számításba veszik.
Az RMDSZ magyar népszámlálási kampányának kiemelt célja a többes identitástudattal rendelkező embereknek is a megszólítása; „számos olyan ember él az országban, akikben tudatosítani kellene, hogy a népszámlálás során bárki szabadon, lelkiismerete szerint magyarnak vallhatja magát, ha származásilag, nyelvileg, kulturálisan a magyarsághoz kötődik; akkor is, ha szórványban, vagy vegyes házasságban él” – hangsúlyozta.
Az RMDSZ tájékoztató és támogató kampányának alapfelülete a nepszamlalas.ro honlap, amelynek működtetője a kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület. Ezen jelentkezhetnek az online kitöltési folyamatot segítő önkéntesek, a „népszámosok”, sőt számlálóbiztosi előregisztrációra is lehetőség van, hogy akár terepen is dolgozhasson az, aki ebben segédkezne.
(Borítókép: MTI)
