Valamivel rosszabbak a magyar diákok eredményei románból, matekból
Szomorú hírekkel kezdte előadását Barna Gergő szociológus kedd este a Vallásszabadság Házában, amikor a romániai magyar közoktatás helyzetéről értekezett. Az adatok az Erdélystat és az Iskola Alapítvány korábbi elemzéseiből, a tanügyminisztérium és az Országos Statisztikai Intézet adatbázisaiból származnak.
– 2017-hez képest mostanra 49 magyar iskola szűnt meg 49 településen. Azokon a településeken, ahol a lakosság száma ezer alá esik, fenntarthatatlanná válik a tanintézet. Két új településen viszont magyar osztályokat indítottak be: a Kolozs megyei Szászfenesen és az Arad megyei Zimándközön. A megszűnt oktatási intézmények közül 45 vidéken, négy szórványvárosban található. 1990–2021 között a teljes romániai diákpopuláció közel a felére csökkent: négymillióról valamivel több mint kétmillióra. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi iskolások aránya az 1990-ben mért populáció 57 százalékának felel meg. A magyarok esetében ez az arány 61%. A magyar tanulók csökkenése a 2000-es évek közepén volt erőteljesebb. Az elmúlt kilenc évben az országos diáklétszám 9%-kal, míg a magyar diákpopuláció 11%-kal csökkent. A magyar nyelven tanuló gyerekek aránya az 1990-es években csökkent, a 2000-es évek elején növekedett, az elmúlt tíz-tizenkét évben viszonylag stabil volt. Az alapfokú képzésben, ami az elemi tagozatot és az általános iskolai osztályokat illeti, a magyarok aránya az országos etnikai arány alatt helyezkedik el. Az 5–8. osztályban alulreprezentáltak a tanulók, és a líceumi oktatás esetében ez méginkább érvényes. A jelenlegi diákpopuláció 5,4-5,5 százaléka tanul magyar nyelven. A magyar nemzetiségű tanulók 88 százaléka tanul magyarul. Az egyetemi alapképzésen pedig a hallgatók 3,2%-a tanul magyarul – sorolta a romániai magyarság számára nem éppen kedvező, de valós adatokat Barna Gergő szociológus.
A szakembertől megtudtuk: az iskolai lemorzsolódás nagyon is tapasztalható az országban, ennek lehetséges okai a korai iskolaelhagyás, a gyerek családjának elköltözése más országba, vagy a magyar tanulók román tannyelvű osztályba iratkozása. Elemi tagozaton, országos szinten egy-két százalékos, az 5–8. osztályban pedig már nyolcszázalékos a lemorzsolódás. Ez csak fokozódik a líceumi osztályok esetében, a tizenkettedik osztály végére csak a beíratott tanulók 83%-a végzi el az iskolát. A magyar tagozaton még rosszabb a helyzet, mivel az előkészítő osztályosok közül 95% kezdi el az általános iskolát, a nyolcadik osztályba csak 85% jut el, 73% kezdi meg a líceumi tanulmányait, és a líceum végzős osztályába csak 50%-a jut el a magyar tanulóknak, a sikeresen érettségizők aránya 35%.
Ami a vizsgaeredményeket illeti, nem olyan rossz a helyzet. 2012-ben a nyolcadikosok 66,1%-a vizsgázott sikeresen, míg a magyar tanulók esetében ez az arány 65% volt. 2023-ban az országos sikerarány 76,4%, a magyaroké pedig 73,9%. Nem hozott áttörést a magyar nyolcadikosok román eredményei kapcsán az, hogy 2021-től már más tételt kaptak, mint a többségiek, illetve a 2021-ben végzett nyolcadikosoknak már ötödik osztálytól kezdődően differenciált tanterv szerint oktatták a román nyelvet. A román és a magyar tanulók románvizsgájának eredményei között 20-30%-os a különbség. Például 2023-ban a román anyanyelvű nyolcadikosok 78%-a ment át a románvizsgán, a magyaroknak csak 55%-a. Nem könnyű sikeresen vizsgázni a nyolcadikosoknak matematikából sem: volt olyan év, hogy matematikából rosszabbul teljesítettek a magyar diákok, mint román nyelvből. A vizsgált időszakban azonban matematikavizsgán a magyarok 2-11%-kal teljesítettek rosszabbul, mint az országos átlag. Jók voltak a jegyek anyanyelvből: a magyar tanulók 89-92%-a ment át anyanyelvből, míg a román anyanyelvűek esetében ez az arány csak 83 százalék körüli. Nyolcadik osztály végén sokan szakítják meg a tanulmányaikat: volt olyan év, amikor a nyolcadikosok 17%-a nem is iratkozott be a képességvizsgára.
A román diákokhoz képest a nyári érettségin is rosszabbul teljesítenek a magyar diákok: 2016–2023 között a román tanulók 76,1%-a ment át, míg a magyaroknak csak 68,6%-a. Viszont jobban teljesítenek az őszi érettségin, mint az országos átlag. 2025-ben fog érettségizni az első olyan nemzedék, akiknek differenciáltan oktatták a román nyelvet, és más vizsgatételt fognak kapni, mint a többségiek.
– Az összevont nyári és őszi érettségi eredmények között minimális az eltérés az országos eredmények és a magyarul tanulók eredményei között. Sem matematikából, sem történelemből, sem a választható tantárgyból nem jelentős a lemaradás a teljes diákpopulációhoz képest. Románból viszont van – magyarázta Barna Gergő.
A szociológus ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amelyet idén májusban és júniusban végeztek online a szülők bevonásával. Ahhoz, hogy a gyermek sikeres legyen az életben, a tanulást és az iskolai végzettséget jelölték meg a szülők: a román szülők 60,9%-a, illetve a magyar szülők 55,3%-a gondolta így. A kitartást, a szorgalmat és az elszántságot a magyar szülők 62,1%-a jelölte meg a siker zálogaként, szemben a román szülők 37,1%-val. A magyar szülők 58,6%-a mondta azt, hogy a jelenlegi tanterv elavult, és a gyerekek nem azt tanulják meg, amire szükségük lenne. A többségiek 36%-a vélekedett hasonlóan. A tanórák után a román gyerekek naponta 169 percet, míg a magyarok 167 percet töltenek tanulással. A magyar tanulók naponta harminc percet töltenek a magyarórára való felkészüléssel, ám ez azt jelenti, hogy matematikára és román nyelvre annyival kevesebb idejük jut.
Ami a különórákat illeti, a román tanulók 23,6%-a jár matematikaórára, míg a magyarok közül csak 20,6%. Románórára a román tanulók 13,4%-a, a magyar tanulók 1,45%-a jár. Idegennyelv-órára a román tanulók 12,5%-a, míg a magyar tanulóknak csak 7,3%-a jár.
Összegzésképpen Barna Gergő elmondta: a romániai oktatási helyzetre jellemző a mélyülő demográfiai válság, jelentős a lemorzsolódás. A magyar közösség demográfiai szempontból rosszabbul áll, mint a románok, de nem annyira, mint ahogy azt a népszámlálási eredmények mutatják. Az iskolahálózat jól teljesít, mert a magyar anyanyelvű diákok egyre nagyobb részét tudja bevonni a magyar nyelvű oktatásba. Hangsúlyos a lemorzsolódás a roma gyerekeknél, integrációjuk problémás, nem sikerül őket „megtartani” az elemi tagozat elvégzése után. A közoktatást strukturális egyenlőtlenségek, elégtelen oktatáspolitikai döntések vagy a rendeletek helytelen alkalmazása nehezíti.
(Borítókép: Bethlen Gábor Kollégium)
