"Meg akarom kímélni Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, ezért lemondok Románia elnöki tisztségéről. Február 12-én távozom hivatalomból'"- nyilatkozta Iohannis.
Az államfő haszontalan, megalapozatlan és káros lépésnek nevezte a felfüggesztési eljárást. Szerinte a kezdeményezés azért haszontalan, mert néhány hónap múlva, az új elnök megválasztása után amúgy is távozott volna a hivatalából, és azért megalapozatlan, mert soha nem sértette meg az alkotmányt.
Véleménye szerint a menesztéséről szóló referendumnak belföldön kifejezetten negatív hatása lenne, mivel megosztja majd a társadalmat. "Egyesek egyet fognak érteni a menesztésemmel, mások nem. A vita csak a negatívumokra fog összpontosítani. Az egész társadalom felbolydul. Nem a közelgő elnökválasztás uralja majd a közbeszédet. Nem arról szól majd a vita, hogy Románia milyen úton halad tovább. A jelöltek még csak nem is lesznek képesek bemutatni elképzeléseiket” - magyarázta.
Iohannis szerint a felfüggesztési eljárás külpolitikai szempontból is kedvezőtlen lenne az ország számára. "Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért meneszti az elnökét, amikor már megkezdődött az új államfő megválasztásának folyamata. Senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen kezdeményezésnek, ha a hivatalban lévő elnök amúgy is távozni fog. Hogy közérthetően fogalmazzak: közröhej tárgyává válunk!" - jelentette ki.
Az elnök nem sokkal azt követően jelentette be távozását, hogy a parlament egyesített házbizottsága keddre összehívta a két ház együttes ülését, hogy a törvényhozás megvitassa 178 ellenzéki törvényhozó kezdeményezését Klaus Iohannis tisztségéből történő felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint a felfüggesztési eljárást a törvényhozók legkevesebb egyharmadának (155 képviselőnek és szenátornak) a kezdeményezésére indítja el a parlament. Amennyiben az erről rendezendő parlamenti szavazáson a törvényhozók több mint fele támogatja a kezdeményezést, az elnököt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást írnak ki leváltásáról.
Klaus Iohannis azért maradt hivatalban második ötéves mandátuma december 21-i lejárta után, mert az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, és elrendelte az elnökválasztás megismétlését. Az alkotmánybíróság december 6-i döntésében rámutatott: az alaptörvény szerint az államfő addig marad hivatalban, amíg az újonnan választott elnök leteszi a hivatali esküt.
Ezt az értelmezést az ellenzéki pártok nem fogadták el, arra az alkotmányos előírásra hivatkozva, hogy az elnöki mandátum ötéves. Szerintük ideiglenes államfőnek kellene vezetnie Romániát, amíg megválasztott utódja hivatalba nem lép.
Bár Iohannis hivatalban maradásának alkotmányos voltát a kormánypártok nem vitatták, az utóbbi időben egyre több jelét adták annak, hogy politikai szempontból terhet jelent számukra, hiszen támadási felületet biztosít az ellenzéknek, amely azt hangoztatja: a választók hiába adtak egyértelmű jelzést, hogy változást akarnak, a voksolás után is ugyanaz az államfő és ugyanaz a miniszterelnök vezeti Romániát.
Antonescu szerint ő marad a közös jelölt
A koalíció elnökjelöltje, Crin Antonescu kijelentette, hogy továbbra is élvezni fogja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását, függetlenül attól, hogy Ilie Bolojan pártelnök ügyvivő államfő lesz, ez az új szerepkör nem befolyásolja a liberálisok korábbi döntését a koalíció közös jelöltjének támogatásáról.
Antonescu bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, de nem kívánta különösebben kommentálni az államfő lépését. 'Nem kell ezt dramatizálni. Léteznek alkotmányos eljárásaink. A szenátus elnöke veszi át az ügyvivő államfői tisztséget. A kormány stabil marad. Minden más normálisan zajlik” - magyarázta. Úgy értékelte, hogy ez kívánatosabb fejlemény volt a felfüggesztési folyamat elindításánál, ami egy álkérdésről indított volna hosszan tartó vitát a nyilvánosságban.
Emil Boc, a PNL első alelnöke is megerősítette: a PNL-ben nem merült fel, hogy más államfőjelöltet állítsanak Crin Antonescu helyett, és a párt irányítását átvevő alelnök, Cătălin Predoiu is ehhez fogja tartani magát.
Kelemen: nagy reményekkel választotta meg az ország Iohannist, aki feszült társadalmat hagy maga mögött
A koalíció vezetői is hétfőn értesültek Klaus Iohannis államfő lemondási szándékáról - jelentette ki Kelemen Hunor.
A parlament épületében adott nyilatkozatában a RMDSZ elnöke rámutatott, hogy tíz évvel ezelőtt nagy reményekkel választotta meg az ország államfőnek Klaus Iohannist, aki most dühös embereket, egy feszült társadalmat hagy maga mögött.
Kelemen hozzátette, Iohannis döntése kapcsolatban áll a tisztségéből való felfüggesztését célzó kezdeményezéssel, amely azonban az RMDSZ elnöke szerint nem kapta volna meg a kellő számú szavazatot a parlamentben, ehhez ugyanis a koalíciós pártok voksaira is szükség lett volna. "Nem hinném, hogy a koalícióból bárki is megszavazta volna az elnök tisztségből való felfüggesztését" - fogalmazott.
Megkérdezték tőle az újságírók azt is, hogy szerinte korábban le kellett volna-e mondania az államfőnek. Iohannis azt válaszolta, hogy ezt már a szenátusi elnök decemberi megválasztásakor megtehette volna. "De én már nem akarom bírálni. Nem szoktam és ezután sem fogok belerúgni a haldokló oroszlánba" - tette hozzá.
Kelemen azt is leszögezte, hogy a koalíciós pártok nem terveznek változtatni a közös államfőjelölttel kapcsolatos megállapodáson, amelyet már mindegyik alakulat jóváhagyott. "Bármilyen változtatás csak bonyolítaná a helyzetet. Nem, nem kell változtatni semmin" - nyomatékosította.
Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy szerinte nem kedvez a szélsőséges pártoknak a jelenlegi helyzet. "Gondolom, nem fog közös jelöltet állítani az USR és az AUR. Együtt nyújtották be az elnök felfüggesztésére irányuló kezdeményezést, de nem indulnak közösen a választáson" - hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke szerint Iohannis döntése nem hat ki sem a kormány tevékenységére, sem a gazdaságra, de mindenki várja a májusi elnökválasztást, beleértve a befektetőket is. "De ez nem Iohannis lemondása miatt van. Ez így volt a tegnap is, a tegnapelőtt is, decemberben is" - szögezte le.
Ciolacu: Nem tudtam Iohannis szándékáról
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta, hogy nem tudott Klaus Iohannis lemondási szándékáról.
Arra a kérdésre, hogy az államfő terhet jelentett volna-e a koalíció elnökjelöltje számára, Marcel Ciolacu így válaszolt: „Nem vagyok nagy rajongója Klaus Iohannisnak, soha nem szavaztam rá”. Emlékeztetett arra, hogy Iohannis azért kérte őt fel kormányalakításra, mert erre kötelezte az alkotmány. „Románia elnöke sem a saját feje után nevezi ki a kormányfőt” - jegyezte meg.
Újabb kérdésre válaszolva ő is leszögezte: teljesen biztos, hogy Crin Antonescu a koalíció elnökjelöltje marad.
A szélsőséges ellenzék saját győzelmeként ünnepelte
Petrișor Peiu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője úgy nyilatkozott: Klaus Iohannis két hónap késéssel távozik elnöki tisztségéből.
„A bitorló bejelentette lemondását a nép és az AUR nyomására, amely az elmúlt hónapokban számos lépést kezdeményezett az alkotmány és az ország törvényeinek tiszteletben tartására” – fogalmazott. Hozzátette: ha Iohannis nem távozott volna önként, akkor a parlament menesztette volna az AUR összes törvényhozója által aláírt, felfüggesztését célzó kezdeményezés révén, amelynek a parlament elé terjesztését jóváhagyta hétfőn a parlament két házának összevont házbizottsága.
A Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă hétfőn a Facebook-oldalán azt írta, hogy Klaus Iohannis távozása a Cotroceni-palotából a megvetés és arrogancia korszakának végét jelenti, és azt mutatja, hogy Romániának valódi esélye nyílt újraépíteni a demokrácia felé vezető útját.
A politikus bejegyzése szerint Klaus Iohannis a korrupt hatalom szimbóluma volt, aki a saját kis és önző érdekeit helyezte előtérbe. Úgy vélekedett, hogy az elnökválasztás májusra időzítésével a kormány kísérletet tesz az eredmény ellenőrzésére és a romániaiak szavazatainak újbóli ellopására. Ezért szerinte az egyetlen megoldás a „nép hangjának meghallgatása, és a második elnökválasztási forduló megtartása”.
„Iohannis ment, a nép elégedetlensége maradt”
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint Klaus Iohannis államfő túl későn mondott le, és anélkül, hogy megválaszolná az országot két hónapja foglalkoztató kérdéseket: miért érvénytelenítették a választásokat, hogyan védekezünk az orosz játszmák ellen, ki véd meg bennünket a manipulációtól, tudjuk-e garantálni a következő választás biztonságát? - sorolta.
Lasconi a valóságtól elrugaszkodott elnöknek nevezte Klaus Iohannist, aki szerinte nem törődik az emberekkel.
Az USR elnöke szerint Iohannis elnöki megbízatásának tíz éve alatt az ország sebezhetőbbé vált, mint valaha. „Az ő szolgálata alatt omlott össze a demokrácia, és ezt nem lehet megbocsátani neki” - tette hozzá.
Klaus Iohannis államfő lemondása nem szünteti meg a polgároknak a politikai osztállyal szembeni elégedetlenségeit - vélekedett hétfőn Nicușor Dan bukaresti főpolgármester.
'Klaus Iohannis távozott. Az embereknek a politikai osztállyal szembeni elégedetlensége megmaradt. Építsük együtt a társadalom jövőjének reményét' - fogalmazott Dan.
Băsescu: Gyávaság a javából!
Traian Băsescu volt államfő gyáva cselekedetnek minősítette Iohannis döntését.
„Az elnöknek kötelessége, hogy letöltse a mandátumát, és azok az alkotmányhamisítók, akik azt mondják, hogy öt év után mennie kellett, nem akarják helyesen értelmezni az alaptörvényt. Igaz, hogy a 83. cikkely 1. bekezdése kimondja, hogy Románia elnökének hivatali ideje öt év, és az eskütétel napjától gyakorolja, de a 2. bekezdésben az alkotmány nagyon világosan leszögezi: Románia elnöke addig gyakorolja mandátumát, amíg az újonnan megválasztott elnök le nem teszi az esküt” – nyilatkozta.
„Elnökünk azonban nem tudott ellenállni egy olyan csoport nyomásának, amely a visszarendeződésre törekszik Romániában, ezért mondott le. Mert a legegyszerűbb dolog a lemondás…” – vélekedett Băsescu.
Nem volt más választása
Radu Magdin politikai elemző szerint az államfő Cotroceni-palotából való távozásával Crin Antonescu elé már semmiféle politikai akadály nem gördül fel az államelnöki tisztségért folyó küzdelemben.
„Szükséges, de későn érkező gesztus, mint annyi más az egy évtizedet felölelő elnöki mandátumában. Mivel Ilie Bolojan kerül a Cotroceni-palotába ügyvivő államfőként, a PNL-nek nő a súlya a koalícióban. Az államelnök távozásával Crin Antonescu útjából elgördül mindenféle politikai akadály, és az ellenzék jelöltjei sem támadhatják többé közvetett módon a koalíciót Iohannis tisztségben maradása miatt” – nyilatkozta.
Cristian Pîrvulescu politikai elemző szerint Iohannisnak már semmilyen alternatívája nem volt a lemondáson kívül, lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a szélsőjobboldal képviselői.
„A rá nehezedő hatalmas nyomás miatt az államelnöknek nem volt más választása, mint lemondani, mert ez a nyomás minden irányból érkezett. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kormánytöbbség is figyelmeztette-e őt, hogy nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson, vagy ő döntött így azért, mert valójában már semmiféle politikai támogatottsága nem maradt” - nyilatkozta a politológus.
Az elemző szerint az államfő lemondásával a politikai válság mélyülni fog. „Ez azért van, mert egy sor más probléma merül majd fel. Pillanatnyilag azonban az államfő lépése csillapítja a feszültséget, amelyet főként a szélsőjobboldal és az USR gerjesztett kampánymegfontolásokból. Nehéz megmondani most, hogy ez hasznára lesz-e valakinek. Az én szemszögemből a fő nyertesek a szélsőjobboldal képviselői. Ők kérték lemondását és el is érték” - mondta Pîrvulescu.
