Iohannisnak december 21-én jár le második, és egyben utolsó ötéves mandátuma, a román nemzeti ünnep alkalmából tartott beszédében ezért hosszan beszélt a Cotroceni palotában eltöltött tíz évéről.
Emlékeztette hallgatóságát, hogy utoljára szólal meg Románia elnökeként december elseje előestéjén. Kijelentette: megtiszteltetés volt számára, hogy az elmúlt tíz évben szolgálhatta az országot, és Románia polgárai iránti határtalan csodálattal válik meg a megbízatásától. “Tíz év elteltével fenntartások nélkül állíthatom, hogy a román nép mélyen ragaszkodik a demokratikus értékekhez, és meggyőződésem, hogy továbbra is meg fogja védeni ezeket az értékeket” - fogalmazott Iohannis.
Úgy vélekedett, hogy az elmúlt évtizedben Románia jelentősen fejlődött az infrastrukturális beruházásoknak, az állami intézmények korszerűsítésének és a nemzetbiztonság megszilárdításának köszönhetően. Szerinte az oktatási és az egészségügyi rendszer is átalakult, bár van még hová fejlődnie. “Egy biztos: a mai Románia töretlenül a fejlődés útján halad, de ezen az úton kihívások és lehetséges válságok várnak az országra” - jelentette ki.
Felidézte, hogy Románia az elmúlt tíz évben kemény, egymást átfedő válságokon ment keresztül, amelyek próbára tették az ország ellenálló és alkalmazkodóképességét, de a közös erőfeszítésekkel meghozott döntések és intézkedések erősebbé és stabilabbá tették az intézményeit.
Az államfő a legfontosabb kezdeményezésének a Képzett Románia elnevezésű projektjét nevezte, amelyik az oktatási rendszer reformjának kereteit meghatározó új tanügyi törvények kihirdetésével valósult meg. Hozzátette, hogy a reformok nem valósulnak meg egyik napról a másikra, a változásokat az új nemzedékek fogják érzékelni.
Szavai szerint mandátumai alatt arra törekedett, hogy a román állam jobban meg tudja védeni polgárait. Úgy vélekedett, hogy a védelmi kiadások növelésével és a hadsereg professzionalizálására tett erőfeszítések révén Románia védettebbé vált, és nőtt a nemzetközi megbecsülése.
Az EU-val kapcsolatban kijelentette, hogy mandátumai alatt Románia aktív szerepet játszott az európai projekt megszilárdításában, és hozzájárult az Unión belüli szolidaritás és kohézió növeléséhez. Emlékeztetett arra, hogy Bukarest szerepvállalásának köszönhetően a Moldovai Köztársaság közelebb került az uniós csatlakozáshoz.
Úgy vélekedett: a legutóbbi mandátuma alatt végzett munkájának köszönhetően fér hozzá ma Románia jelentős uniós forrásokhoz. Szerinte az országos helyreállítási terv segítségével az ország felzárkózhat Nyugat-Európához, korszerűsítheti közúti infrastruktúráját, iskolákat és kórházakat építhet, és ezáltal fejlesztheti gazdaságát.
"Soha nem léptem túl alkotmányos jögköröm" - mondta az elnök
Hangsúlyozta, hogy soha nem lépte túl az alkotmányos jogkörét, támogatta a jogállam intézményeinek megerősítését, és elkötelezetten küzdött a független igazságszolgáltatásért. Ilyen értelemben mandátumai egyik eredményének nevezte az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárását.
Úgy fogalmazott: december 1-jén a román embereknek hálával kell visszatekinteniük az ország egységéért és szuverenitásáért hozott áldozatokra és küzdelmekre. Ugyanakkor a jövőbe is tekinteniük kell, és bölcsen kell felépíteniük azt, annak tudatában kell meghozniuk a döntéseiket, hogy azok nagymértékben meghatározzák majd a következő generációk életét és az ország sorsát.
Iohannis rámutatott, az 1918. december 1-jei egyesülés óta eltelt években háborúkkal, diktatúrával, forradalmakkal, gazdasági és egészségügyi válsággal kellett szembenéznie az országnak, de egységgel és szolidaritással mindannyiszor sikerrel vette az akadályokat. "Idén lesz három és fél évtizede annak, hogy 1989 decemberében az akkori hősök bátorságának köszönhetően véget ért a diktatúra, és Románia kezdte megtapasztalni az oly nagyon vágyott szabadságot" - fogalmazott.
Hozzátette, az egyesült Románia, a modern, EU- és NATO-tagország Románia nem egyetlen generáció vagy egyetlen kormány munkájának eredménye, hanem az egymást követő generációk elkötelezett munkájának és küzdelmének köszönhető.
Rendívüli fontosnak nevezte Klaus Iohannis államfő az elnök- és a parlamenti választásokat, amelyek szerinte az előző alkalmaknál nagyobb mértékben meghatározzák, hogy milyen irányba fog haladni az ország a következő években.
A szabadság és a nyitottság országa marad-e Románia, vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhan?
Leszögezte, az elnökválasztás első fordulójának eredménye után a vasárnapi parlamenti választás, majd a következő választási forduló tétje nem az, hogy a jobboldali, a baloldali vagy a centrista nézetek érvényesülnek. "Nem azért szavazunk, hogy bárkit is megbüntessünk vagy megjutalmazzunk. Szavazatunkkal arról fogunk dönteni, hogy a szabadság és a nyitottság országa marad-e Románia, vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhan' - jelentette ki.
Iohannis hangsúlyozta azt is, hogy Románia "egzisztenciális döntés" előtt áll, hiszen a demokrácia és az ezzel járó alapvető értékek, illetve az elszigetelődés, a szélsőséges miszticizmus és a nyugati pluralizmus elleni gyűlölet között kell választania. 'A holnapi parlamenti választások rendkívül fontosak, mert az új elnök, bármilyen jó szándékú lesz is, csak olyan miniszterelnök-jelöltet bízhat meg kormányalakítással, aki képes parlamenti többséget gyűjteni maga köré. Az pedig, hogy kik alkotják majd ezt a többséget és ezáltal a leendő kormányt, közvetlenül az önök holnapi szavazatától függ' - szögezte le az államfő.
Klaus Iohannis ugyanakkor felhívta a választások lebonyolításában és az eredmények érvényesítésében illetékes hatóságok figyelmét, hogy bármilyen eredmények is születnek a választásokon, ezeknek hiteleseknek kell lenniük, és valóban a választópolgárok akaratát kell tükrözniük.
Az elnök beszédében rámutatott arra is, hogy minden szavazat számít, és az ország minden egyes választópolgárának meghatározó szerepe van Románia jövőjének alakításában. "Nemcsak a minket képviselő embereket választjuk meg, hanem a nemzetként ezután követendő irányról és értékekről is döntünk" - nyomatékosította. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy olyan korban, amikor a szélsőségesség, a populizmus és a félretájékoztatás egyre aggasztóbb méreteket ölt, rendkívül fontos határozottan elutasítani "a hamis békéltető diskurzust, amely valójában Európa-ellenes nézeteket takar".
Tökéletes politikusok nem léteznek, mint ahogyan messianisztikus személyiségek sem
Iohannis leszögezte, tökéletes politikusok nem léteznek, mint ahogyan "messianisztikus személyiségek" sem, akik a polgárok minden problémájára gyógyírt jelentő csodaszer birtokosai. "Akik ezt állítják magukról, előbb vagy utóbb letérítik Romániát a demokrácia útjáról. Ez pedig kisebb fokú szabadságot, több szenvedést, nélkülözést és bizonyos garantált jogok elvesztését jelenti mindannyiunk számára' - figyelmeztetett Klaus Iohannis.
