Lucian Nastasă-Kovács a megnyitó kezdetén elmondta: nagy öröm, hogy immár hetedik alkalommal gyűlhetünk össze a Barabás Miklós Céh éves kiállításán. A folytatásban Vákár István kiemelte, a Kolozsvár szívében lévő Bánffy-palotában az alkotások és az őket megtekintő közönség is otthon érezheti magát. „Köszönjük tisztelt művészek, hogy mindig behozzák a szépet az életünkbe, tegyék ezt továbbra is. A lelküknek egy részét hozzáadták ezekhez a munkákhoz, köszönjük, hogy ilyen szép lelkük van” – fogalmazott Vákár István.
Kis-Pállukács Hajnal elmondta: a kiállító képzőművészek megengedik számunkra, hogy alkotásaik által betekintést nyerjünk lelkületükbe. Ezek a munkák megmutatják, hogy az elmúlt év, időszak bizonyos pontjain mi foglalkoztatta a művészeket, milyen érzések definiálták alkotási folyamataikat – fogalmazott a muzeológus.
Kolozsi Tibor kiemelte, hogy a kiállítás Barabás Miklós halálának 125. évfordulója előtt is tiszteleg, hiszen a céh névadója 1898. február 12-én hunyt el, ehhez kapcsolódva pedig a későbbiekben Forró Ágnes képzőművész megjegyezte: a tárlat a festőművész születésnapjára való emlékezésre is alkalmat kínál, Barabás Miklós ugyanis február 10-én született, 1810-ben. A képzőművész hozzátette: nagyon nehéz feladat az alkotások tárlattá rendezése, hiszen színekre, formákra, anyagokra egyaránt figyelni kell. „Tulajdonképpen itt nem csupán a munkák tematikáját, kromatikáját vagy üzenetét kell figyelembe venni, hanem azt is, mi közös a munkákban és mi taszítja őket egymástól” – tette hozzá Forró Ágnes. A képzőművész kiemelte: örömmel vette tudomásul a tárlat anyagát nézegetve, hogy a művészek folyamatosan képesek a játékos megújulásra, hiszen látható példa többek között arra is, hogy a textiles fotóz, fest, vagy épp a keramikus rajzol.
A BMC-tárlat február 26-ig tekinthető meg a Művészeti Múzeum földszinti termeiben, hétfő és kedd kivételével naponta 10 és 17 óra között.
Borítókép a szerző felvétele. A kiállításmegnyitón készült fotóriport ide kattintva tekinthető meg.
