A mostani helyzet hasonlít rá, mégsem azonos a korábbival: Szatmár megyében a magyarság napilap nélkül maradt, a Székelyhon lapcsoport esetében viszont olyan területeken szűnnek meg a megyei lapok, ahol (egyelőre még) megmarad a régi struktúra: a megyei lapok, amelyeket a posta szolgáltatásait (vagy inkább akadályozásait) igénybe véve terjesztenek. Persze, eszembe jut most a médiapluralizmus is, amelynek veszélybe kerülését joggal látjuk ebben a helyzetben. Magyarul azt, hogy aki eddig választhatott, hogy melyik lapot veszi meg, melyikre fizet elő, az mostantól már nem teheti ezt meg. És akkor is gondolnunk kell erre, ha tudjuk, hogy megmaradnak a rádiók és televíziók, több esetben ugyanazon tulajdonos, a Prima Press Kft. és az Erdélyi Médiatér Egyesület kezében, amely most lemondott a print-lapról. S akkor azt kérdezem: vajon a székelyföldi tévék és rádiók (Fény TV, Prima Text, Rádió GaGa) meddig maradnak meg, meddig sugároznak még, hisz a villanyáram is jócskán megdrágult. Egyelőre hadd legyek bizakodó: van audiovizuális média, van internetes tájékoztatás és szórakoztatás, és ezzel mi, digitális bevándorlók is beérjük – a digitális bennszülötteknek pedig (vagyis azoknak a fiatalabbaknak, akik beleszülettek abba, hogy szinte minden elérhető a neten) nincs is szükségük másra, sőt, nem is értik, milyen lehetne, ha nem lenne áram, nem lenne feltöltött telefon és külső akkumulátor. Ők azt mondják: a média alakul, és ez jól van így. Ha megkérdezem, olvastak-e valaha papíron megjelent újságot, a válasz mindig ugyanaz: Nagyinál. Szóval, Nagyi marad most pluralizmus nélkül a Székelyföldön, és pont az a Nagyi, aki korábban a rég megszokott helyett az alternatívát választotta. Sovány vigasz, hogy most legalább nem máról holnapra, hanem tartalékolhat még úgy jó két hónapra.
A hazai magyar – egyébként sem teljes – médiarendszer szempontjából, sokkal szomorúbb a Krónika nyomtatott változatának a megszűnése: egyetlen, még országosként elképzelt és ennek megfelelő tartalommal szerkesztett napilapunk hal ki ezennel nyomtatott formában. Tudom, olvastam: felfüggesztik a nyomtatott megjelenést. Ezzel csak az a bajom, hogy Szatmár megye alternatív lapja, az akkori Szatmári Magyar Hírlap is így fogalmazott: szünetelteti megjelenését. Akkor 2014. augusztus 1-jét írt a naptár. Azt, hogy a korábbi országos terjesztésű napilap, az Új Magyar Szó (pénzügyi nehézségek miatt) 2012. július elsejétől megszüntette megjelenését nyomtatott formában, még a Krónikában olvashattuk, online és nyomtatva is.
Írjuk fel most a romániai magyar sajtó történetébe ezt az újabb szomorú napot, frissítsük ismét a MÚRE honlapján a Médiacímtárat. S vigyázzunk nagyon még megmaradt magyar nyelvű, nyomtatott lapjainkra!
