Bemutatták az oktatási törvénytervezeteket
ÖSSZEFOGLALÓ
A köz- és a felsőoktatásra vonatkozó, a tanügyminiszter által tegnap bemutatott törvénytervezetek a Klaus Iohannis első államfői mandátuma során kidolgozott Képzett Románia című dokumentumon alapulnak. A két törvénytervezetet tavaly július 13-a és augusztus 22-e között bocsátották először közvitára, ennek során több mint négyezer entitás több mint kilencezer javaslatot nyújtott be.
Ami a közoktatást illeti, a régi-új tervezet előírja a funkcionális analfabetizmus csökkentését, mivel a 15 éves tanulók közel fele nem rendelkezik még a minimális matematikai kompetenciákkal sem, illetve tíz tanulóból négy nem tud épkézláb következtetést levonni az elolvasott szöveg nyomán. A pedagógusi pálya szakmai szintjének emelése érdekében nagyon világos képzési irányvonalakat szabnának meg, így a tanítóknak is felsőfokú végzettségre lesz szükségük. Ezért kiterjesztik a didaktikai mesteri képzést, amelynek 80 százaléka gyakorlatból fog állni, és az ott tanuló hallgatók havi ösztöndíja elérheti az országos bruttó fizetés összegét is. A pedagógusok ötévente képzéssel kapcsolatos krediteket szereznek meg. Létrehoznak ugyanakkor egy országos pedagógusképző központot. A tizenöt éve tanító pedagógusok heti óraszáma csökkenhet, nyugdíjazáskor pedig két alapfizetéssel egyenértékű prémiumban részesülnek.
Országos szinten megnövelik az iskolások ösztöndíjait: az oktatási minisztérium által finanszírozott érdemösztöndíjat havi 250 lejről 450 lejre emelik, a tantárgyversenyeken díjazott tanulók ösztöndíja 700 lej lesz, a rendkívüli képességű iskolások pedig egy tanév alatt két tanévet is elvégezhetnek. A nyolcadikosok szakaszzáró vizsgája megmarad a jelenlegi formában, azaz román nyelv és irodalom, valamint matematikavizsgával, a nemzeti kisebbséghez tartozó diákok esetében pedig ehhez hozzáadódik az anyanyelvi vizsga. Azokban a líceumokban, ahol a kilencedik osztályban túljelentkezés van, a tanintézetek külön versenyvizsgát szervezhetnek a helyek 60%-ára, míg 40 százalékban a számítógépes elosztás alapján juthatnak be a diákok.
Ami az érettségit illeti, két idegen nyelvből kell majd vizsgázni. Az alapkompetenciákat új, külön vizsgán is felmérik, ahol jegy helyett átment vagy elbukott minősítést kapnak a vizsgázók. A nyári és az őszi vizsgaidőszakban ugyanakkor kevesebb vizsga lesz, mert a kompetencia- és idegennyelv-vizsgákat a tanév során fogják megejteni a maturandusok.
Ami a felsőoktatást illeti, a rektorok mandátuma öt év lesz, és legtöbb két mandátumig, azaz tíz éven át tölthetik be ezt a tisztséget. A doktori cím visszavonási eljárása világos lesz, és a címről nem lehet egyoldalúan lemondani. A doktori dolgozatokat három hónapon át közzéteszik egy platformon a megvédés előtt.
Ligia Deca tavaly decemberben azt nyilatkozta, hogy a két törvénytervezetet már február elején meg fogja vitatni a parlament, de erre végül nem került sor, mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem tudott közös nevezőre jutni a módosításokkal kapcsolatosan – például a PSD nem támogatta azt a javaslatot, hogy a líceumok a kilencedik osztályba külön vizsgát szervezhessenek, mivel ezzel az intézkedéssel megfosztanák a gyerekek egy részét a minőségi oktatástól, és nagyobb fontossággal bírnának a magánórák és a korrupció.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván/Archív)
