A fiatal képviselő 34 éves, nős, egy 11 hónapos kisfiú édesapja. Mérnökcsaládból származik, „mindennapi életünk a pontosságon és helyességen alapult”, áll a bemutatkozóban. Az elmúlt tíz évben a magánszektorban tevékenykedett, elsősorban a tervezés és a tanácsadás területén szerzett tapasztalatokat. Legfőbb céljának az utóbbi évtizedben társadalmi és gazdasági szempontból negatívan érintett, ám jelentős gazdasági potenciállal rendelkező térség fenntartható fejlődésének előmozdítását jelölte meg.
Kun László megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: nem számítottak arra, hogy a visszaosztásból Krassó-Szörénynek jut a mandátum, ez a szerencsés fordulat azonban nagy lendületet adhat a megfogyatkozott helyi magyar közösség újjászervezésére, egy parlamenti képviselő pedig sokat segíthet ebben, reménykednek.
A legutóbbi népszámlálás idején 3000-en vallották magukat magyarnak a megyében, sajnos azóta nagyon sokan meghaltak, elköltöztek, magyarázta.
- Ez a vidék egykor a román ipar bölcsőjének számított, de évtizedek óta egyre kilátástalanabb a helyzet, ami a megélhetést illeti, ezért nagyon sokan a magyar közösség tagjai közül is máshol próbálnak szerencsét. Szeretnénk összeállítani egy naprakész adatbázist a megyében élő magyarokról, programokat kitalálni számukra, bevonni őket a közösségi életbe – hogy mutassuk meg, nem vesztünk, nem veszünk el! A megyében nincs magyar oktatás, ezért más megoldást kell keresnünk arra, hogy gyermekeink ne felejtsék el anyanyelvüket – nyilatkozta lapunknak az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnöke.
Ismertette a mandátumok elosztását a BEC
Az RMDSZ képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság (BEC), amely hétfőn ismertette a mandátumok elosztását. Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot szerzett, a képviselőházban pedig 21-et, ugyanannyit, mint 2016-ban. A magyar összefogás jegyében kialakított RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy-egy jelöltje is bejutott a képviselőházba.
A mostani parlamenti választásokon az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira 339 030 szavazatot adtak le, ez az érvényes voksok 5,74 százaléka. A szövetség szenátusi jelöltlistáira 348 262-en szavaztak, ami 5,89 százaléknak felel meg. Az RMDSZ a legutóbbi, 2016-os választásokon – amikor az országos részvétel a mostaninál magasabb, 39,8 százalékos volt – képviselőházi jelöltlistáira 435 969 szavazatot (6,19 százalék), a szenátusi listákra pedig 440 409 szavazatot (6,24 százalék) kapott.
A PSD-nek 47 szenátora és 110 képviselője, a PNL-nek 41 szenátora és 93 képviselője lesz. Az USR-PLUS Szövetség 25 szenátori és 55 képviselői mandátumot szerzett, a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) pedig 14 szenátori és 33 képviselői mandátumot tudhat magáénak. A parlament létszáma 465-ről 466-ra nőtt, ugyanis a nemzeti kisebbségeknek a korábbi 17-hez képest most 18 képviselője lesz. Következésképpen a kormány beiktatásához 234 szavazatra van szükség.
Az RMDSZ szenátorai és képviselői:
Képviselőház
- Faragó Péter (Arad)
- Szabó Ödön (Bihar)
- Biró Rozália (Bihar)
- Csoma Botond (Kolozs)
- Miklós Zoltán (Kovászna)
- Könczei Csaba (Kovászna)
- Benedek Zakariás (Kovászna/ Szórvány)
- Gál Károly (Kovászna)
- Kelemen Hunor (Hargita)
- Hajdu Gábor (Hargita)
- Bende Sándor (Hargita)
- Ladányi László-Zsolt (Hargita)
- Zakariás Zoltán (Hargita)
- Kelemen Attila (Krassó-Szörény)
- Kolcsár Károly (Maros)
- Csép Éva Andrea (Maros)
- Kulcsár-Terza József-György (Maros)
- Apjok Norbert (Máramaros)
- Magyar Lóránd Bálint (Szatmár)
- Nagy Szabolcs (Szatmár)
- Seres Dénes (Szilágy)
Szenátus
- Fejér László Ödön (Kovászna)
- Tánczos Barna (Hargita)
- Antal Lóránt (Hargita)
- Császár Károly Zsolt (Maros)
- Novák Csaba-Zoltán (Maros)
- Cseke Attila (Bihar)
- László Attila (Kolozs)
- Turos Lóránd (Szatmár)
- Kovács Irén Erzsébet (Szilágy)
