Az etnikai nemzeti kisebbségek tiszteljék a román nemzetet című tervezet szerint november 24-ét a nemzeti kisebbségeknek a románok iránti tisztelete napjává nyilvánítják, és az 1849-ben kivégzett szász lázadó, Stephan Ludwig Roth evangélikus lelkészről neveznék el. Az alig három passzusból álló szöveg értelmében ezen a napon a parlamentnek, az elnöki hivatalnak, a kormánynak, a helyi hatóságoknak az lenne a feladata, hogy a törvény üzenetének szellemében fogant kulturális, oktató jellegű rendezvényeket kezdeményezzenek, támogassanak.
Amint az interjúból kiderül, Kelemen Hunor feltette a kérdést a kulturális bizottságban: mégis hogy lehet egy ilyen jogszabályt érvényesíteni?
„Mert rólam tudjátok, hogy magyar vagyok, és megkövetelhetitek a tiszteletet, és eddig is volt tisztelet részemről minden román ember iránt és a román nemzet iránt, és én is kölcsönös tiszteletet kértem” – fogalmazott a szövetségi elnök. De hát nincs mindenkinek a homlokára írva, hogy nemzeti kisebbségi. Lesz mindenkinek csillag a homlokán? Honnan lehet majd tudni, kitől kell kikényszeríteni a tiszteletet? Hogyan lehet mérni, hogy az illető kellő tiszteletet sugároz-e vagy sem a román nemzet iránt? – merültek fel az (abszurdnál abszurdabb) kérdések.
A tervezetet Gheorghe-Adrian Cătană, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője nyújtotta be. A 17 tagú szakbizottságban a szélsőséges pártnak három képviselője is van, élükön a bizottság szintén AUR-os elnökével.
