GYŐRGYIKE NOÉMI CSILLA
Kezdjük a sort Finnországgal, a Mikulás hazájával. Itt minden évben hagyomány, hogy december 24-én, az ország régi fővárosában, Turkuban déli 12 órakor kihirdetik a karácsonyi békét. Ezt az eseményt a legtöbb televíziós csatorna és rádió élőben közvetíti. A szokás célja, hogy az ünnep idején mindenki tegye félre a nézeteltéréseket, és békében ünnepeljen. A hagyomány szerint a béke kihirdetése után tilos veszekedni és vadászni, hiszen úgy tartják, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, ezért ebben az időszakban nincs helye az ellenségeskedésnek és az erőszaknak.
Másik fontos finn karácsonyi szokás a holtakról való megemlékezés. A finnek december 24-én elhunyt szeretteikre emlékeznek, és a temetőkbe látogatva gyertyát gyújtanak. Ez a hagyomány az 1939–40-es szovjet–finn háború után vált elterjedtté az országban.
Az ünnepi menüben különleges helyet foglal el a tejbegríz, amelybe egy szem mandulát rejtenek el. A hiedelem szerint, aki megtalálja a mandulát, annak szerencséje lesz az új évben. Ha pedig a megtaláló hölgy, azt tartják, hogy férjhez mehet a következő évben.
Svédországban a karácsonyi készülődés hivatalosan december 13-án, Luca napján kezdődik. Ezen a napon a svédek hagyományosan feldíszítik a házaikat és a fenyőfát, miközben megemlékeznek Szent Luciáról. A legenda szerint Lucia fiatal szent volt, akit boszorkányság vádjával ítéltek el. A Luca-napi ünnepségek különleges hangulatot árasztanak: a fiatal lányok fehér ruhába öltöznek, hajukba gyertyakoszorút helyeznek, és karácsonyi dalokat énekelve vonulnak végig a településeken. Ez a látványos hagyomány a fény és a remény jelképévé vált az északi tél sötétségében.
A svédeknél szenteste gyűlik össze a család, hogy közösen megnézzék a Disney-klasszikusokból összeállított karácsonyi különkiadást, amely a televízió elterjedése óta fontos része az ünneplésnek. A közös filmezés után következik a karácsonyi vacsora, ahol a hal kiemelt szerepet kap. Az asztalon számtalan módon elkészített hal – például füstölt lazac – sorakozik, de a főfogás minden esetben a karácsonyi sonka. A desszert szintén különleges: az ünnepi asztalról nem hiányozhat a rizspuding, amelybe szintén mandulát rejtenek el. A szerencsés, aki megtalálja, marcipánmalacot nyerhet –amely a jólét és szerencse jelképe – vagy vicces játékos feladatot kap. A legenda szerint, aki megtalálja a mandulát, a következő évben párra lel. Emellett népszerű desszert a lussekat, a sáfrányos ízesítésű, aranyszínű péksütemény, amely a Luca-napi hagyományok elmaradhatatlan része.
Az Egyesült Királyságban számos ismerős karácsonyi szokással találkozhatunk. Sokuk a filmekből és történetekből már jól ismert, bizonyos elemek hasonlítanak a magyar hagyományokra. Az ünnepi asztal főfogása a sült pulyka, amely VIII. Henrik uralkodása idején vált népszerűvé. Korábban a páva volt az angolok hagyományos karácsonyi étele, azonban idővel a helyét a pulyka vette át.
A karácsonyi puding szintén elmaradhatatlan része az ünnepi menünek. Ezt a desszertet az angolok ezüstérmével „gazdagítják”, amely a szerencsét szimbolizálja – hasonlóan a finneknél vagy a svédeknél elrejtett mandulához, bár itt „csak” a jövő évre szóló jókívánság jár. Az asztal körül a britek gyakran nyitnak karácsonyi pukkantókat (Christmas crackers), amelyek belsejében apró ajándékokat, üzeneteket vagy vicces mondatokat rejtenek el.
Másik hagyományos desszert a mince pie, amely aszalt gyümölcsökkel és fűszerekkel, ritkábban darált hússal töltött pite. Az angolok karácsonyi szokásaihoz szorosan kapcsolódik a király (vagy királynő) karácsonyi beszédének meghallgatása, amelyet hagyományosan a BBC közvetít.
Érdemes megemlíteni a karácsony másnapját, az úgynevezett Boxing Day-t is. Ez eredetileg az adományozás és a rokonlátogatás napja volt, de az utóbbi évtizedekben sokak számára az ünnepi leárazásokkal kapcsolódott össze. Az Egyesült Királyság fontos karácsonyi hagyománya a cipősdoboz-akció is, amely innen indult el, és mára világszerte elterjedt, sok rászoruló gyermek ünnepét szebbé téve.
Ázsia felé haladva mindenképp érdemes szót ejteni Dél-Koreáról, az egyetlen olyan országról a régióban, ahol a karácsony hivatalos ünnep. Az ország lakosságának körülbelül negyede keresztény, így számos hagyományt ápolnak, például a karácsonyfa-díszítést és az ünnepi misét.
Karácsonykor az iskolások és a munkások szabadnapot kapnak, amelyet általában a családjukkal töltenek. Azonban másnap az élet visszatér a megszokott kerékvágásba, hiszen Dél-Koreában – ahogyan sok más ázsiai országban is – nem a december 31-i évzárás jelenti az új év kezdetét. Az évfordulót a holdnaptár szerint ünneplik, amely általában februárra esik. Ennek ellenére a közösség életben a karácsony fontos szerepet kap.
Az ünnepi vacsora hagyományosan rizsből és jellegzetes koreai ételekből áll. Az este zárásaként sokan elmennek az éjféli misére, amely a karácsony szellemének megélésében és a közösségi összetartásban játszik fontos szerepet.
Kíváncsi voltam arra, ha Dél-Korea az egyetlen ázsiai ország, ahol hasonló karácsony, mint nálunk, a többi országban hogyan néz ki ez az időszak. Így esett a választásom Japánra, ahol a karácsony nem hivatalos ünnep, mégis valamilyen szinten a kultúra részévé vált, elsősorban jól irányzott marketingkampánynak köszönhetően. A karácsony ünneplésének elterjedéséért a KFC felelős, amely 1970-ben nyitotta meg első éttermét Japánban. Ekkor találta ki az egyik reklámszakember, hogy a karácsonyi időszakban a csípős csirke fogyasztása lehetne az új hagyomány. A Kentuckyt karácsonyra szlogen gyorsan népszerűvé vált, mivel a japánok nyitottak voltak az amerikai kultúrára. A kampány annyira sikeres lett, hogy mára sokan hagyományként tekintenek a KFC karácsonyi csirke fogyasztására. Az ünnepi időszakban a gyorséttermekben előre kell asztalt foglalni. Érdekesség, hogy a karácsony nem a családi összejövetelek, hanem sokkal inkább a szerelmesek ünnepe. December 25-én a párok együtt ünnepelnek, hasonlóan a Valentin-naphoz. Ez a nap az érzelmek kifejezéséről, az intimitásról és a különleges közös élményekről szól.
Következő állomásunk a Fülöp-szigetek, ahol a karácsonyi előkészületek már szeptember 1-jén megkezdődnek, és egészen december 25-éig tartanak. Itt nem számít különlegesnek, ha valaki már szeptemberben boldog karácsonyt kíván. A helyiek figyelmet fordítanak az ünnepi dekorációra és a készülődésre. A Fülöp-szigeteken tart a világ leghosszabb karácsonyi szezonja, amely a „-ber hónapokat” öleli fel, tehát szeptembertől decemberig. Ebben az időszakban a televíziók már szeptember elején elkezdik a karácsonyi visszaszámlálást.
Szenteste az ünneplés éjféli misével kezdődik, majd következik a hagyományos noche buena, vagyis a jó éjszakát vacsora. Ez az étkezés számos finomságot tartalmaz, köztük a híres filippínó spagettit, amely édes, eltérve a klasszikus változattól. Emellett az étkezés része a húsos gombóc, a csirke, a töltött tejhal és sok más helyi specialitás is.
Másik földrész, ahol egyedi ez az időszak, az Ausztrália. Ott a karácsonyi ünneplés különleges hangulatú, hiszen az év legforróbb időszakára esik. A nyári szünet alatt a családok a tengerparton gyűlnek össze, hogy barbeque-partit szervezzenek, sátorozzanak, és az éjszakát a parton töltsék. Az ünnephez hozzátartozik a híres Sydney és Tasmánia közötti jachtverseny is, amely a karácsonyi időszak egyik legfontosabb eseménye.
Ausztráliában a Mikulás szörfdeszkán érkezik, és a mesékben a rénszarvasok kenguruk.
A karácsonyi menüben a sült húsok mellett különleges desszert, a pavlova is helyet kap. A desszert a nevét az orosz balett táncosnőről, Anna Pavlováról kapta, és tejszínhabbal borított, gyümölcsökkel díszített habcsók formájában készül.
Ezután utazzunk Egyiptomba, ahol szintén különleges szokásokkal találkozhatunk, hiszen az ország lakosságának csupán tíz százaléka tartozik keresztény közösséghez, a koptokhoz, akik ortodox hagyományok szerint ünnepelnek. A szenteste január 6-án van, amikor a hívek több órás liturgián vesznek részt, majd a karácsony napját szeretteik körében töltik.
Az egyiptomiak karácsonyi édességeket sütnek, amelyeket a szomszédoknak és a kollégáknak ajándékoznak. A családi ajándékok jellemzően mindennapi használati cikkek: ruhák, cipők, tisztálkodószerek és hasonlók. Az ünnepi dekoráció nem jellemző, ha mégis találkozunk karácsonyi díszekkel, azokat inkább a szállodákban, a turisták kedvéért helyezik el.
Utazásunk utolsó állomása Elefántcsontpart, hivatalosan Elefántcsontparti Köztársaság, amely Afrikában található, és hivatalos nyelve a francia. Az országban a karácsonyt csak kevesen ünneplik, mivel a lakosság többsége iszlám vallású. Az ott élő keresztények a karácsonyt egész éjszakás istentisztelettel ünneplik, amely szenteste kezdődik, az imák, a prédikációk reggel hat órakor érnek véget. Az istentisztelet során éneklésre, közös táncra, versmondásra, színházi jelenetekre, bizonyságtételre, imádságra és prédikációra lehet számítani.
Ezzel véget ért az idei világkörüli utazás. Áldott ünnepeket kíván a Campus csapata, és várjuk, hogy jövőre újabb utazásra hívhassuk az olvasókat!
