A CEC Bank felkérésére készült közvélemény-kutatás szerint a lakosság 10 százaléka 1000 lejnél kevesebbet, 25 százaléka 1000-3000 lej közötti, 14,5 százaléka 3000-6000 lej közötti, 9 százaléka 6000-10 000 lej közötti összeget, 4 százalék pedig több mint 10 000 lejt szán idén a nyaralásra. A megkérdezettek 34 százaléka a tengeren, 32 százaléka a hegyekben, 7 százaléka vidéken vagy rokonoknál tölti a szabadságát, több mint 20 százalékuk pedig külföldre utazik. A felmérés szerint 76 százalék önállóan foglal szállást a nyaralásra, 24 százalékuk pedig turisztikai irodák szolgáltatásait veszi igénybe. A válaszadók több mint 43 százaléka mindössze 3-4 napos, 36 százaléka egy hetes, 11 százaléka 10 napos, míg közel 10 százaléka 14 napos vagy ennél is hosszabb nyári szabadságot tervez. Több mint felük, 56 százalék pihenni készül, 30 százalékuk úgymond összekötné a kellemest a hasznossal, 13 százalékuk turisztikai nevezetességeket keresne fel. Az online felmérés az internethasználó lakosságra reprezentatív, 1200 fős mintán készült.
A külföldi nyaralásokra készülőknek arra hívták fel a figyelmét a hatóságok, hogy nézzenek utána az áraknak, hiszen külföldön is minden turisztikai szolgáltatás átlagban 20 százalékkal többe kerül tavalyhoz képest, tehát ne a tavalyi büdzsét vegyék irányadónak, hanem arra számítsanak rá még legalább 20 százalékot. A külföldi nyaralások esetén bezavarhat a légi közlekedésben tapasztalható kiszámíthatatlanság, amely tavaly nyáron érte el a csúcsot, amikor sem a repülőterek, sem a légi társaságok nem voltak felkészülve a koronavírus-járvány utáni helyreállásra és számos járatot töröltek. A jelenség mostanig sem szűnt meg, így előfordulhat, hogy főleg a diszkont légi társaságok járatai késve indulnak vagy törlik a járatot, és más napra teszik át az utazást. Ez sok bosszúságot okoz az utasoknak, akiknek, mint kiderült, a fogyasztóvédelem hiába tanácsolta, hogy jelentsék fel a hatóságnál a légi társaságokat, mert mostanra elismerték: a külföldön bejegyzett társaságok ellen aligha tudnak eljárni, ugyanis a hazai hatóság keze meg van kötve. Erről Horia Constantinescu, az országos fogyasztóvédelmi hatóság vezetője nyilatkozott. Elmondta, hogy az utolsó pillanatban törölt járatok esetében a pórul járt utasok csak az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
Hozzátette: már tavaly javasolta az Európai Bizottság illetékeseinek, hogy egy hatékonyabb európai operatív testület alakuljon, amely nemcsak dokumentumokat cserél egymással, hanem szélesebb ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkezik. Úgy vélte, hogy az európai szabályokat a mai valósághoz kellene igazítani, amelyet a pilótahiány és általában a járatokat kiszolgáló személyzethiány jellemez.
