Magasba szárnyalt a derűlátás az elhelyezkedést illetően
Borítókép: Általános vélemény, hogy jó otthon dolgozni - de nem mindennap... (ILLUSZTRÁCIÓ)
A járványhelyzet miatt kényszerűségből bevezetett otthoni, illetve a hibrid munka a szakemberek meglepetésére a cégek többsége esetében rövid távon növelte a termelékenységet – a megkérdezettek 60%-a számolt be erről –, de a munkavállalók bizalma csökkent főnökeikkel szemben, részben azért, mert nem tudták jól összehangolni, pontosabban különválasztani a magánéletüket a munkától – mutat rá a PwC-nek a munka jövőjét firtató felmérése. A megkérdezettek mintegy háromnegyed (74%) vélte úgy, hogy az emberek otthon nem tudják hatékonyan beosztani a munkára illetve a saját magukra és a családra szánt időt, a szakemberek szerint pedig ez a magyarázat arra, hogy a munkavállalók viszonya megromlott a feletteseikkel.
Az otthoni munka hosszú távú fenntarthatósága ellen szól továbbá a kollégákkal való interakció hiánya is, és a járványhelyzet okozta társadalmi bizonytalansággal együtt mindezek oda vezettek, hogy az emberek kiégtek, és világviszonylatban egyre többen mondanak fel munkahelyükön, egyre kevésbé kötődnek munkaadójukhoz. Mint a jelentés fogalmaz, a kiégés önmagában járvánnyá vált – a cégeknek így meg kell találniuk a módot arra, hogy megteremtsék az egyensúlyt a munkamódszereik és az emberek egészsége között, és így megelőzzék azokat az okokat, amelyek csökkentették a munkavállalók megtartási képességét. A kiégést, azaz „burnout”-ot egyébként már az Egészségügyi Világszervezet is elismerte, mint betegség. A fáradt és szorongó alkalmazottak világviszonylatban is figyelemre méltó felmondás-hullámot váltottak ki, amelyre a szakemberek már nevet is ragasztottak: Big Quit, avagy Great Resigantion.
Felmondási lavina: óriási költségek és károk
A felmondási hullám ugyanakkor érdekes módon kiemelten érintette a vezető beosztású alkalmazottakat, valamint a vállalatvezetőket – derül ki az európai, kínai és egyesült államokbeli munkapiaci irányvonalakat tanulmányozó cégek diagnózisából. Az alapembereik elvesztése után a cégek reflexszerűen a fiatal tehetségekhez fordultak, ám a huszonévesek nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és rátermettséggel, hogy azonnal el tudják látni a sokrétű vezetői feladatokat – egyértelmű tehát, hogy a közgazdászok és a HR-szakemberek körében a „Nagy Lemondás” néven elterjedt jelenség anyagi veszteséggel is járt a munkaadók számára.
Másfelől, a koronavírus okozta világjárvány miatt több felsővezető nem maga mondott le, hanem éppen állás nélkül maradt, miután egyes cégek így próbáltak „spórolni”. Ezzel párhuzamosan a humán erőforrás-állomány is csökkent.
Tavaly a nagy cégek többsége ugyan még nem távolította el az igazgatókat, a vakcinák megjelenését követően viszont már stabilabbnak érezték a helyzetet és olyan új vezetők után néztek, akik a világjárvány utáni időszakban képesek lesznek eleget tenni az új kihívásoknak. Az adatok azt mutatják, hogy 2021 első felében 1095 európai, kínai és amerikai cégóriásnál 103 új elnök-vezérigazgatót neveztek ki; ilyen arányú váltásra korábban nem volt példa. A tanulmány szerint e cégek kétharmada a belső emberekre támaszkodott, kockázatosnak tartotta külső humán erőforrás bevonását a vállalatba. Érdekes megjegyezni azt is, hogy a korábbi 6 százalékhoz képest az új vezetők 13 százalékát nők teszik ki.
Optimista hazai munkavállalók
A jelek szerint Romániát még nem érte el a „Nagy Lemondás”, de vélhetően ez csak idő kérdése: az emberek a tavalyi helyzettel ellentétben, amikor még munkahelyeiket féltették, most már itt sem félnek felmondani – a munkaerőhiány miatt úgy látják, hogy 2–3 hónapon belül találnának más, akár az előzőnél jobb munkahelyet.
Az eJobs România legutóbbi közvélemény-kutatás eredményei szerint legalábbis magasba szárnyalt a romániaiak derűlátása az elhelyezkedésüket illetően: 74%-uk úgy véli, hogy még három hónapra sem lenne szükségük ahhoz, hogy munkahelyet találjanak, sőt, utóbbiak jelentős hányada az utóbbi hónapban élt is új, szakmai lehetőségekkel. Ez azt jelenti, hogy a munkahely-keresők visszanyerték a munkaerőpiaccal kapcsolatos bizalmukat, és bátrabban néznek a karrierválasztás elé. Az eredmények a munkaerő-piac helyreállását igazolják a bizonytalanságokkal és félelmekkel teli 2020-as év után.
Az interjúalanyok 46%-a nem hajlandó semmilyen engedményt tenni a munkával kapcsolatosan, így nem fogadnak el az eddiginél kisebb fizetést, nem költöznének el egy szakmai kihívás miatt, és a lakástól távol eső munkahely sem vonzó számukra. Másfelől a megkérdezettek mindössze 31%-a képezné át magát szakmailag egy jobb állásért, 13% menne el dolgozni az eddiginél kevesebb bérért, ha a munkahely közelebb lenne az otthonukhoz, és csak 10%-ra tehető azok száma, akik akár a lakhelyüket is megváltoztatnák egy munkahely elnyerése érdekében.
„Ha tavaly a munkahely-keresők között sokan aggódtak és bizonytalanok voltak, 2021-ben a munkaerő-piac helyre állt, és a munkavállalók visszanyerték önbizalmukat. Idén több betöltetlen munkahelyet hirdettek meg, ez pedig növelte a jelöltek derűlátását” - értékelte az eredményeet Raluca Dumitra, az eJobs Románia képviselője.
Fontos lett a munkaadó visszajelzése is egy esetleges állásinterjú kapcsán: a megkérdezettek 58%-a szeretne azonnali visszajelzést kapni a munkaadóval való beszélgetés után még akkor is, ha a válasz nemleges. A munkahely-keresők 27%-t nyilatkozta azt, zavarja őket, ha szabványkérdéseket tesznek fel vagy a magánéletükről érdeklődnek. Ha a munkaadó távolságtartó magatartást tanúsít, vagy a jelölteknek nem sikerül minden, az állással kapcsolatos információt megszerezni, ez a jelöltek 15%-át zavarja.
Ami a fizetésekkel kapcsolatos elvárásokat illeti, a semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkező személyek is úgy vélik, hogy havi bérüknek el kell érnie a 2500-3000 lejt. Ezzel pedig meghaladják az egy-két éves munkatapasztalattal rendelkezők elvárásait, akik 2000-2500 lejes havi bérért már elszegődnének.
„Egyesek bérösszehasonlító eszközökkel is rendelkeznek, illetve fel tudják mérni a munkaerőpiacon elért értéküket. A dolgok másként festenek a pályakezdők esetében, akik még nem szokták meg a munkát. Amint azonban ők szembesülnek a munkaerő-piac realitásaival, ők is megtudják, milyen bérekre számíthatnak” – magyarázta Raluca Dumitra.
A munkahely-keresők 48%-a elvárja, hogy miután alkalmazták, az első hónapban a menedzserük vagy a tapasztalt kollégák irányt mutassanak, továbbá pontosan akarják tudni, mit kell tenniük, hogy beilleszkedjenek az adott munkaközösségbe. Az interjúalanyok 14%-a szerint a munkaadótól származó visszajelzések fontossága nem szűnik meg az alkalmazáskor, és azt szeretnék, hogy már az első ledolgozott hónap után is kapjanak visszajelzést. A kutatást egyébként idén október 18-a és november 5-e között bonyolították le, 1213, 18-55 év közötti interjúalany bevonásával.
PwC: az alapbér a legfontosabb
A fentebbi felméréssel egybecsengő eredmények születtek Magyarországon is, ahol a PwC Magyarország idei munkaerőpiaci-preferencia kutatásában 29 600, 16 évnél idősebb diákot, hallgatót és munkavállalót kérdezett meg online felmérésében arról, hogy milyen tényezők és juttatások meghatározóak számukra, milyen elvárásokat fogalmaznak meg a munkaadókkal szemben.
A 19-28 éves korosztályban nem változtak a pandémia hatására átalakult prioritások: a munkahelyválasztásnál az alapbér továbbra is a legfontosabb tényező, ezt követi a munkaidő feletti kontroll, azaz a rugalmas és kiszámítható időbeosztás.
A válaszok alapján az alkalmazottak és az álláskeresők számára megnőtt a közvetlen kollégák és a vezetési stílus fontossága, e tényezők a negyedik és az ötödik helyen állnak a 2021-es összesített rangsorban a fiataloknál. A tapasztaltabb munkavállalók számára még ennél is fontosabb a közvetlen vezető személye - ők a harmadik legfontosabb tényezőként nevezték ezt meg.
A munkahelyválasztási preferenciák rangsorában csak a 11. helyen áll az otthoni munkavégzés lehetősége, bár korcsoportokra bontva ez is mutat változást: a kutatás alapján a 28 év felettiek számára a távmunka lehetősége kiemelten fontos, míg a fiatalabbaknak előnyös lehet az irodai munkavégzés, hiszen segíti őket a tanulásban, kapcsolatépítésben. Ugyanakkor ők sem térnének vissza egy olyan vállalathoz, amely úgy dönt, hogy nem alkalmazza többé a home office lehetőségét.
Kettőn múlik a vásár
Miközben a munkavállalók egyre nagyobb igényeket támasztanak a munkaadójukkal szemben, érdemes vetni egy pillantást az ők helyzetükre is. Nos, egy rájuk vonatkozó felmérés szerint a romániai vállalkozók, cégvezetők a jövő vonatkozásában három dologtól félnek, ezek a munkaerőhiány, a nyersanyagok árának növekedése és az infláció. A kilátások egyértelműen rosszabbak, mint a járvány illetve az idei év elején: a menedzserek 41%-a (szemben a korábbi 17%-kal) látja úgy, hogy visszaesik a gazdaság, azaz a bruttó hazai termék csökkenni fog; ennek okai a kormányválság, a járvány negyedik hulláma és a más országokat is sújtó, az ellátási láncban jelentkező zavarok, alkatrészhiányok, amelyek hátráltatják az ipari termelést. A megkérdezett 503 cégvezető 86%-a szerint tovább fog csökkenni a lej értéke, és 92%-uk szerint tovább fog emelkedni az infláció. A legpesszimistábbak a vendéglátó- és szállítóiparban érdekelt menedzserek.
A szakemberek megállapították azt is – és a megállapítás immár nem csak a hazai, hanem a nemzetközi helyzetre is vonatkozik –, hogy jelenleg a cégek még mindig nincsenek felkészülve a hibrid munkavégzésre, sőt, sokan nem is tudják, merre „induljanak”. A vállalatok vezetői így inkább nem közölték az alkalmazottakkal, hogy az új koronavírus okozta világjárvány lejártát követően ilyen vonatkozásban mire számítsanak, tovább fokozva ezáltal a bizonytalanságot.
Egyes adatok szerint ugyanakkor a munkaadók 80 százaléka mérsékelt vagy radikális változtatásra készül, illetve a hibrid munkavégzés végleges bevezetésére – ezt a megoldást az alkalmazottak 90 százaléka örvendetesnek tartja, ugyanis rugalmasságra vágynak mind a munkavégzés helyszíne, mind pedig az órarend vonatkozásában. Az új trend kapcsán szemléletes lehet az egyik legnagyobb svéd vállalat, az Ericsson esete: azt tervezi, hogy mintegy 102 ezer alkalmazottjának a fele ezentúl kizárólag otthonról dolgozzon. A világjárvány előtt az alkalmazottak nagyjából heti egy napot eddig is otthonról dolgoztak; jelenleg világviszonylatban a dolgozóik 85%-a van home-office-ban. A svéd óriás egyébként csak azt követően hozta meg döntését a tervezett otthoni munka kapcsán, hogy előbb felmérést végzett ennek kapcsán az alkalmazottak körében...
