Kolozsváros olyan város, a kapuja kilenc (terra)bájtos…

Hogyan képzelik szakértők és városvezetők a modern kibertelepülést

Kolozsváros olyan város,  a kapuja kilenc (terra)bájtos…
Nem titok, Erdély fővárosának ambíciója, hogy a szélesebb értelemben vett régió Szilícium-völgyévé váljon, ahol az iparágba belépő, vagyis alap-, fejlesztési és gyártási tőke nélküli, de a globális piaci igényeknek megfelelő innovációs potenciállal rendelkező (úgynevezett startup) vállalatok virágozhatnának. További cél kimozdulni az outsourcing (kiszervezett IT-projekt) paradigmájából, s belépni az innováció versenyszférájába. Ez a magyarázata annak is, hogy Emil Boc polgármester pártolta a számítástechnikai (IT) klaszter létrehozását, az általa vezetett közintézmény pedig európai pénzeket hívott le a Kolozsvár Innovációs Város (Cluj Innovation City) megvalósítására – a teljes projekt 500 millió euróra rúg. Ezeket kiegészítik a „prózaibb”, már kivitelezett elképzelések: „okos” parkolás, biciklikölcsönzés és közszállítási jegyvásárlás mágneses kártyával, urbanisztikai iratok internetes kibocsátása stb.

A néhány napja zajlott Kolozsvári Innovációs Napok (Cluj Innovation Days) kiváló alkalmat biztosítottak arra, hogy a régióbeli számítástechnikai és távközlési szakemberek, stratégák úgynevezett brainstormingok (ötletelés, „ötletroham”) keretében előadják víziójukat arról, milyen kilátások vannak az iparágban. Stelian Brad például kijelentette: az alkalmazás és erőforrás-kihelyezés (outsourcing) túl költségessé válik a (többnyire) nyugati megrendelők számára, ugyanis az elmúlt időszakban számottevően nőtt a munkaerőre fordított kiadás. A Kolozsvári IT Klaszter vezetője azt ajánlotta az iparágban tevékenykedő cégeknek, összpontosítsanak inkább a saját szolgáltatások és termékek kifejlesztésére, illetve gyártására. Úgy gondolja, a romániai gazdaságnak olyan modellek felé kellene irányulnia, amelyek az innovációt helyezik előtérbe.

– Véleményem szerint a megoldás a jelenlegi helyzet kezelésére az lenne, hogy a globális piac számára felkínálható innovatív megoldásokra fókuszáljunk. Továbbá az lenne a feladat, hogy a cégek szakosodjanak az iparág egy-egy szegmensére. Az ezeken a területeken született szolgáltatásokat és termékeket pedig a hazai szellemi tulajdonjogokra kellene alapozni, azaz hazánkban kell előállítani – fogalmazott.

Hozzátette: jelen pillanatban a kolozsvári IT szektor plafonálódott, s így az outsourcingra alapozott egyszerű üzleti modellek a versenyképesség határát súrolják, mivel az elmúlt időszakban nálunk is jelentősen nőtt a humán erőforrás költsége.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!