Kolozsváron épülhet Románia első állami palliatív központja

László Attila: 2008-tól tervezik egy ilyen egészségügyi intézmény létrehozását

A bukaresti Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán nemrég történt gyanús halálesetek kapcsán felmerült a súlyos állapotban levő betegek helyzete. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter javasolja, hogy ezeket a betegeket az intenzív osztályról át kellene helyezni az állami egészségügyi központok palliatív osztályaira, ahol szakszemélyzet folytatná a kezelésüket. A tárcavezető bejelentését követően Kolozsvár elöljárója azt nyilatkozta a sajtónak: a kincses városban épülhet Románia első állami palliatív központja. Emil Boc szerint az önkormányzatnak le kell vennie a terhet a kórházak intenzív osztályáról, ahol sok esetben végső stádiumba jutott betegeket kezelnek. Ugyanakkor úgy véli: speciális eljárásokra van szükség annak eldöntésére, melyik páciens kerül át az intenzív osztályról a palliatív központba. László Attila szenátort, a felsőház egészségügyi bizottságának tagját arról kérdeztük, Kolozsváron hány ágyas központra lenne szükség.

Rendszerint a hatóságok valamely állami vagy magánintézményben, kereskedelmi egységben bekövetkezett tragédia következtében hoznak intézkedéseket a helyzet hosszú távú és megnyugtató rendezésére. Nincs ez másképpen az állami palliatív központok létrehozása kapcsán sem: a bukaresti Szent Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórház intenzív osztályán nemrég történt gyanús halálesetek következtében (amelyek tisztázására zajlik az ügyészségi nyomozás emberölésre tett kísérlet és emberölés miatt), a hatóságok felgyorsították a végső stádiumba került páciensek helyzetének a megoldását. (Amint arról a lapban korábban beszámoltunk, a fővárosi kórház két orvosa rendszeresen nem a megfelelő kezelést adta az intenzív osztályon levő súlyos betegeknek, miután ők úgy ítélték meg, hogy csak a szenvedésüket hosszabbítják meg és nem célszerű életben tartani az intenzív terápiás ellátásra szoruló egyes betegeket.)   

Szakemberek szerint a palliatív ellátás a terminális állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége. A palliatív ellátás magában foglalja a fájdalom, a szenvedés, a fizikai tünetek csillapítását, megelőzését, a pszichoszociális és spirituális támogatást, amely mind a beteg, mind a hozzátartozók életminőségét javítja. 

Az orvosok azt állítják: a palliatív ellátás célja nem a betegség gyógyítása, hanem a daganatos betegség gyógyíthatatlan stádiumába került betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek csökkentése, megszüntetése. A palliatív ellátás az alap- és szakellátás szintjén egyaránt működik, térítés nélkül igénybe vehető gondozási forma.

A Gorbó-völgyében épülne a palliatív központ

Emi Boc a sajtónak kijelentette: a kolozsvári önkormányzat Romániában elsőként kezdte el a palliatív gondozási központok építését.

– Le kell vennünk a nyomást, a megterhelést a kórházak intenzív osztályáról. Ugyanakkor speciális eljárásokat kell életbe léptetnünk, hogy pontosan mindenki tudja, mit kell tennie – nyilatkozta a városvezető.

A hatezer négyzetméterre tervezett egészségügyi intézmény a Gorbó-völgyében működne és a városháza hatáskörébe tartozó Clujana kórház alárendeltségébe tartozna.

Boc tudatta: az egészségügyi intézmény idén márciusban, tehát már néhány hónappal a bukaresti tragédia előtt, hivatalos átiratban kérte a polgármesteri hivataltól, hogy palliatív központot hozhasson létre. Kérésüket azzal támasztották alá, hogy a statisztikai adataik szerint megnőtt a kórházba érkező, kónikus vagy onkológiai betegségekben szenvedő, végstádiumba került betegek száma, akik valójában más típusú orvosi ellátásra szorulnak. Az elöljáró közölte: a levél következtében a városháza megbízást adott egy 6000 négyzetméteres, a Gorbó-völgyben található földterület telekkönyvezésére, amelyre az önkormányzat felépítené a központot.

László Attila: tizenhat éve tervben van

Az ügyben lapunk által megkeresett RMDSZ-es szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságnak a tagja, elmondta: 2008-ban történtek az első próbálkozások a kolozsvári palliatív központ létrehozására. 

– A Román Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság már 2008-ban kérte egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amely rendezi a helyzetet. Azt javasolták, multidiszciplináris testület döntsön, mely páciens kerül át az intenzív osztályról a palliatív központba. A tervezetet az akkori választások miatt leseperték az asztalról, s azóta sem lett belőle semmi, ugyanis egyesek valóságos eutanázia-központoknak titulálták ezeket az egészségügyi intézményeket – mondta a politikus.

Hangsúlyozta: meg kell érteni, hogy más ellátásra van szükségük a rendkívül súlyos állapotba került, reménytelen helyzetben lévő pácienseknek, akik életük végső stádiumába érkeztek. 

– Jelenleg ezeket az embereket az intenzív terápiás osztályokon kezelik, mert nincs más hely. Sokszor a felnőttek a tömbház lakásokba költöztetik a vidéken lebetegedett szüleiket, ám sok esetben nincs akire hagyják őket – mondta László Attila. Kijelentette: Kolozsváron 300-600 ágyas palliatív központra lenne szükség, országos szinten pedig legalább 4 ezer ágyra lenne szükség. Ugyanakkor értékelte, hogy a kincses városban létrejön egy ilyen központ.