Kőből faragják a legújabb magyar-román üzleti kapcsolatokat

Anyaországi kőfaragó egyesület szakmai körútja Erdélyben

Kőből faragják a legújabb magyar-román üzleti kapcsolatokat
Négy erdélyi kőbányát és kőfeldolgozó üzemet látogatott meg június 21–25. között a Kőfaragók és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének küldöttsége, hogy megismerje a történelmi Magyarország néhány egykori „kőforrását”, amely napjainkban is értékes nyersanyaggal szolgálja az iparágat, és hogy új gazdasági kapcsolatok kötődjenek – éppen ezért az akciót támogatta a magyar kormány, amely felismerte ezt a kiaknázatlan lehetőséget, de besegített az Erdélyi Kőfaragó Szövetség is. Az autóbusznyi „sereg” Krassó-Szörény megyében Ruszkicatelepet, Hargita megyében Gyergyóújfalut, Kolozs megyében Magyarvistát, továbbá a Beszterce-Naszód megyei Măgura Ilveit kereste fel. Utóbbi helyre mi is elkísértük őket – egyébként a magyar parlament épületének felújításához, de müncheni olimpiai stadion burkolatához is innen vitték a kőlapokat.

Ahol kőből nyerik a kenyeret

Festői táj, meredek, zömével sűrű fenyvessel borított hegyoldalak, amelyeket imitt-amott emberi kéz által megbontott sziklafalak tarkítanak, és ahol a falvak házainak alapja, kapuja, kerítése – mondhatnánk úgy is, ez ott a reklám helye – kötelezően kőből készült. Ilyen a Radnai-havasok lábánál a Nagy-Szamossal való találkozására sietősen csobogó Ilva patak keskeny völgye, ahol Măgura Ilvei település központjában a Kőfaragó emlékoszlopa hirdeti a helység legfőbb sajátosságát, egyben a lakosság döntő részének kenyeret adó munkát.

A falutól kissé lejjebb működik az Andezitul Kft. kőfeldolgozó üzeme, ahol vízsugárral hűtött automata berendezések hatalmas kőtömböket fűrészelnek. A két csarnokban olykor fülsiketítően éles zajjal modern gépek csiszolják, szintén állandó vízsugár alatt, az egy-két centiméter vastag, különböző méretre vágott kőlapokat. A végeredmény: annyira finommá válik a felület, hogy tapintásra a fényezett bútoréval vetekszik. Megtudjuk, hogy az andezit télen könnyebben megdolgozható, mint nyáron, viszont a kitermelés a fagyban a balesetveszély miatt szünetel. 

Porallergiásoknak nem ajánlatos ez a mesterség 

Nyersanyag az Országház számára

Ide érkezett meg szombaton a magyarországi kőszakma csapatát szállító autóbusz. A vendégeket Ioan Şot tulajdonos, ügyvivő fogadta, aki, miután meglátogatták az üzem minden részét, eleget tett a vendégek kérésének: igazi terepszemle következett a bányában. Busz csak a községközpontig juthat fel, onnan a három kilométeres, néhol egészen merész meredeken egy „vakációzó” iskolabusz és néhány alkalmi kiskocsi vitte tovább a csapatot.

A helyszínen, akárcsak az üzemben, gőzerővel folyt a munka. Ma már nagyteljesítményű fúrógépek, rakodógépek, markolók, aprózógépek, más műszaki felszerelések feledtetik a hőskorszakot, amikor a munkásoknak még kézzel, ékkel, kalapáccsal, ló- és embervontatású csillékkel kellett boldogulniuk. Ott jártunkkor éppen egy aprózógép serénykedett igen nagy hévvel és zajjal.

„Hát mi ilyent nem láthatunk Budapesten, Kőbányán!”

A vendégek közül többen egészen közel kíváncsiskodtak a hegymarást határoló sziklafalhoz, kérdezősködtek, az idegenvezető pedig tolmácsolta. Ioan Şot valóságos szabadtéri előadást rögtönzött vendégeinek:

– Itt, az Ilva völgyében, az első világháborúban sok olasz hadifogoly dolgozott ezen a vidéken a Kisilva–Vatra Dornei–Suceava vasútvonal megépítésén, amely tíz alagutat és tíz viaduktot foglal magába. Az első alagút a közelünkben található, 1916-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel. Az olasz hadifoglyok sokat foglalkoztak a faragott kővel, alagutakat, hidakat, mindenféle ingatlanburkolatokat építettek. Ennek hatására a háború után iparszerűen beindult az itt található értékes kőanyag bányászata és feldolgozása. Főleg Németországba és Svájcba szállítottak belőle, de amire a legbüszkébb vagyok: néhány éve a magyar parlament épületének felújításához innen vittek kőlapokat, és még a müncheni olimpiai stadion burkolata is innen származik. Itt a környéken vulkanikus eredetű a kőanyag. Kristályszerkezetük szerint az andezit, a gránit és a bazalt a hajdanán felszínre került láva megszilárdulásából származik, nagyon kopásálló és fagyálló, utak, vasutak és civil ingatlanok építésére használják. 

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!

promedtudo2Hirdetés