Anyaországi kőfaragó egyesület szakmai körútja Erdélyben
Ahol kőből nyerik a kenyeret
Festői táj, meredek, zömével sűrű fenyvessel borított hegyoldalak, amelyeket imitt-amott emberi kéz által megbontott sziklafalak tarkítanak, és ahol a falvak házainak alapja, kapuja, kerítése – mondhatnánk úgy is, ez ott a reklám helye – kötelezően kőből készült. Ilyen a Radnai-havasok lábánál a Nagy-Szamossal való találkozására sietősen csobogó Ilva patak keskeny völgye, ahol Măgura Ilvei település központjában a Kőfaragó emlékoszlopa hirdeti a helység legfőbb sajátosságát, egyben a lakosság döntő részének kenyeret adó munkát.
A falutól kissé lejjebb működik az Andezitul Kft. kőfeldolgozó üzeme, ahol vízsugárral hűtött automata berendezések hatalmas kőtömböket fűrészelnek. A két csarnokban olykor fülsiketítően éles zajjal modern gépek csiszolják, szintén állandó vízsugár alatt, az egy-két centiméter vastag, különböző méretre vágott kőlapokat. A végeredmény: annyira finommá válik a felület, hogy tapintásra a fényezett bútoréval vetekszik. Megtudjuk, hogy az andezit télen könnyebben megdolgozható, mint nyáron, viszont a kitermelés a fagyban a balesetveszély miatt szünetel.
Porallergiásoknak nem ajánlatos ez a mesterség
Nyersanyag az Országház számára
Ide érkezett meg szombaton a magyarországi kőszakma csapatát szállító autóbusz. A vendégeket Ioan Şot tulajdonos, ügyvivő fogadta, aki, miután meglátogatták az üzem minden részét, eleget tett a vendégek kérésének: igazi terepszemle következett a bányában. Busz csak a községközpontig juthat fel, onnan a három kilométeres, néhol egészen merész meredeken egy „vakációzó” iskolabusz és néhány alkalmi kiskocsi vitte tovább a csapatot.
A helyszínen, akárcsak az üzemben, gőzerővel folyt a munka. Ma már nagyteljesítményű fúrógépek, rakodógépek, markolók, aprózógépek, más műszaki felszerelések feledtetik a hőskorszakot, amikor a munkásoknak még kézzel, ékkel, kalapáccsal, ló- és embervontatású csillékkel kellett boldogulniuk. Ott jártunkkor éppen egy aprózógép serénykedett igen nagy hévvel és zajjal.
„Hát mi ilyent nem láthatunk Budapesten, Kőbányán!”
A vendégek közül többen egészen közel kíváncsiskodtak a hegymarást határoló sziklafalhoz, kérdezősködtek, az idegenvezető pedig tolmácsolta. Ioan Şot valóságos szabadtéri előadást rögtönzött vendégeinek:
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!