Érezhetően növekednek a helyi adók jövő év januárjától

Az Alkotmánybíróság által kért felülvizsgálatot követően a képviselőház és a szenátus plénuma sürgősségi eljárással fogadta el kedden a jövő évi helyi adókra vonatkozó törvényt, amely az ingatlanok és a gépkocsik adójának jelentős növekedéséről rendelkezik 2026-tól kezdődően. Ennek értelmében az ingatlanadók akár 80 százalékkal is növekedhetnek. De ez – mint korábban is jeleztük – csak egy átmeneti adókiszámítási mód, amely 2027 januárjáig marad érvényben, ekkor ugyanis áttérünk az ingatlanok piaci értékén alapuló adózására – a Bolojan-kormány elképzelései szerint legalábbis.
A bérbeadott lakások utáni jövedelem adózása is változna: egységesen 30 százalékos költséghányadot és 10 százalékos adókulcsot vezetnének be, ellenben a rövid távra kiadott lakások esetében (egy évben legtöbb 30 napra megszakítatlanul, ugyanannak az albérlőnek) kötelező lesz pénztárgépet használni és nyugtát adni. Az új adózási rendszer lényege, hogy a bérbeadó a bruttó bevételei 30 százalékát automatikusan, igazolás nélkül költségként számolhatja el, tehát erre nem fizet adót. A bruttó jövedelem az adóév során kapott pénzösszeg és/vagy természetbeni jövedelem lejben kifejezett teljes összegét jelenti. A könyvelés vezetése nem szükséges, elegendő a bevételek rögzítése.
A Hotnews hírportál úgy értesült, hogy a Világbank támogatásával kidolgozott adózási javaslatok értelmében a gépkocsik adójának növelését aszerint állapítják meg, hogy a járműnek mekkora a hengerűrtartalma, illetve mennyire környezetszennyező. 
A járműveket az alábbi nyolc kategóriába sorolják: motorbiciklik és gépkocsik, amelyek hengerűrtartalma nem haladja meg az 1600 köbcentit; 1600 köbcenti feletti motorbiciklik, 1601-2000, 2001-2600, 2601-3000 köbcenti közötti gépkocsik, 3001 köbcenti feletti hengerűrtartalommal rendelkező gépkocsik, autóbuszok és kisbuszok, illetve más buszok, amelyek súlya nem haladja meg a 12 tonnát. 
A járművek környezetszennyező hatását figyelembe véve következő kategóriákat különítettek el: az elsőbe az E0/Non-euro, E1, E2, E3, E4, E5, E6, hibrid autók tartoznak, amelyek szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az 50 grammot kilométerenként; ezek éves adója 237,6–297 lej közötti lesz. Az Euro4 motorral rendelkező gépkocsiknál az éves adó 228–285 lej között fog ingadozni. Az Euro5 motorral rendelkező gépkocsik tulajdonosai 213–267 lej közötti adót fognak évente fizetni.
A magáncégeket inaktívnak nyilvánítják, ha nem rendelkeznek romániai bankszámlával sem a bankoknál, sem a kincstárnál. Ugyancsak inaktívvá válnak azok a cégek, amelyek a törvényes határidőt követő öt hónapon belül nem nyújtják be éves pénzügyi jelentéseiket. Az inaktivitás legfeljebb egy évig marad érvényben, ezt követően a pénzügyi hatóság megszünteti a cég működését.
A törvény értelmében a korlátolt felelősségű új társaságok esetén legkevesebb 500 lejes kezdőtőkére van szükség. Minden magáncég köteles lesz elfogadni a bankkártyás fizetéseket. A virtuális pénz eladásából szerzett jövedelemért 16 százalékos adót kell fizetni. 
Másképp számítanák az egészségbiztosítást a független tevékenységekből származó jövedelmet. A tervezet szerint növelnék az önálló vállalkozásból jövedelemmel rendelkező magánszemélyek egészségbiztosítási járulékának éves számítási alapját: jelenleg ennek maximális felső határa a garantált országos bruttó minimálbér 60-szorosa, január 1-jétől azonban 72-szerese lenne, és a jövő év bevételeire számolnák a januárban érvényes minimálbért véve alapul, attól függetlenül, hogy év közben ez az érték módosulhat. „Az intézkedés célja a magántevékenységből származó jövedelem és a fizetésből és hasonló forrásokból származó jövedelem közötti adóeltérés csökkentése is” – fogalmaznak a tervezet indoklásában.
Egy másik újdonság: a nem uniós – Temu, Trendyol vagy Shein – platformokról vásárolt csomagok esetében 24 lej illetéket kell fizetni csomagonként, ha a csomag értéke nem haladja meg a 150 eurót.

A törvényben rögzített adóemelések kötelezőek

Oláh Emesétől, Kolozsvár alpolgármesterétől arról érdeklődtünk, hogy milyen változásokra lehet számítani Kolozsváron a helyi adók vonatkozásában. Az alpolgármester elmondta: az önkormányzat minden év végén elfogadja a helyi adókra vonatkozó tanácsi határozatot, az idén ez tartalmazza majd a kormány által jóváhagyott módosításokat. Erre azért van szükség, mert több olyan helyi adónem létezik, amelynek konkrét mértékét az önkormányzat határozza meg, illetve ha a törvény csak egy sávot jelöl ki, ezen belül a helyi tanácsnak van valamennyi mozgástere az adó helyi értékének megállapításában. A törvényben rögzített adóemelések viszont kötelezőek – akkor is, ha az önkormányzat nem fogad el külön határozatot róluk – emelte ki.
Elmondta azt is: bár nem tervezték az adók emelését, a jogszabály hatályba lépésével nem lesz választási lehetőségük, az ingatlanadó és a gépjárműadó mindenképpen növekedni fog. Addig viszont, amíg a törvény nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben, nem bocsátják vitára a helyi tanács erre vonatkozó határozatának tervezetét.
Mint jeleztük, a jogszabály, amely jelentős helyi adóemelést ír elő az ingatlanok esetében is, csak átmeneti intézkedés. Megkérdeztük: milyen számítások alapján fogják 2027-től a lakások piaci értékhez igazítani majd az adókat? Az alpolgármester válaszából az derült ki: még nem tisztázott, mi lesz a számítás alapja, várhatóan a pénzügyminisztérium által összegyűjtött adatokból határozzák majd meg.
A visszajelzések szerint az önkormányzatok, polgármesterek elégedetlenek a kormány döntésével: bár az adók növekednek, a többletbevétel nem marad helyben, hanem teljes egészében a központi költségvetésbe kerül. Az egyik „hangadó” Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki szerint nem méltányos, hogy a teljes összeget az országos költségvetés nyelje el. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy az önkormányzatok mennyit tarthatnak meg a bevételekből – mondta. „Meg kell találni az aranyközéputat!” – javasolja Boc, a hírek szerint azonban Ilie Bolojan nem hajlik a kompromisszumra.
Lia Olguța Vasilescu, Krajova polgármestere szerint is elfogadhatatlan, hogy minden pluszbevétel fölött Bukarest rendelkezzen. A helyi önkormányzatoknak is szükségük van ezekre a forrásokra, hiszen helyben jelentős pénzügyi igények vannak a beruházások és fejlesztések támogatásához – nyilatkozta.

DECEMBER KÖZEPÉTŐL KÖZEL TÍZ SZÁZALÉKKAL DRÁGULNAK A VONATJEGYEK – Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság (CFR) személyszállító részlege. A CFR Călători vezérigazgatója, Traian Preoteasa szerint az új vasúti menetrend december 14-i hatályba lépésétől az inflációhoz igazítják a jegyek árát, ami 9,88 százalékos drágulást jelent. Az indexálást a törvény írja elő, más áremelést nem eszközölnek – szögezte le az igazgató.