A KlausenMusik nyári hangversenysorozat részeként a kincses város három főtéri templomában (Szent Mihály, piarista, evangélikus-lutheránus) lehet hétfőn és péntek esténként zenét hallgatni. Ha ehhez a régebb óta szervezett szerdai Farkas utcai koncerteket is hozzátesszük, akkor a kincses város további zenecsemegéivel számolhatunk. A szakrális teret nemcsak szentmiséken, istentiszteleteken lehet és kell használni. Értéket mutatnak maguk a falak, értéket sugall e terek levegője. Képesek ma is érvényes értékeket, mai értékeket felmutatni a falakon belül az ilyen rendezvények, amelyek hangot adnak az orgonáknak (is), előtérbe helyezik azokat. Kolozsvár kincsei közé tartoznak az orgonái, a Farkas utcai, a főtéri, az evangélikus templomban található. Mindegyik másféle hangzású, a szervezők külön érdeme, hogy erre is figyelve alkották meg a műsort, mindemellé a piarista templom terét is bevonva, ahol elsősorban kamarazene hallgatható. Hol, ha nem Kolozsváron, ahol adottak e terek, és ahol zenekonzervatórium, zeneművészeti szak működik, két opera, filharmónia, olyan zenészek játszanak, akik máskor is szívesen vesznek részt a liturgikus események zenei részében?
A 2019-ben indult KlausenMusik rendezvénysorozat idei évada 21 koncertet foglal magába, az előadók közt van határon inneni és túli vendég, előadó. A szervező, az Egyházzene Kolozsvár Egyesület azt tűzte ki célul, hogy támogassa az egyházzenészeket és együtteseket, promoválja a liturgikus zenei szolgálatot. A főszervező, Potyó István kántor-karnagy a kezdetekről így vall: „Több mint tizenöt évvel ezelőtt kezdtem el szervezni a Szent Cecília-koncerteket, amelyek november minden hétfőjén egy-egy orgona-előadást jelentettek. Ez szép sikernek örvendett, fő gondja az volt, hogy novemberben a hideg miatt jóformán nem alkalmas a templom koncertekre, az orgona is nehezebben hangolható. Később, a Kolozsvári Magyar Napok keretében jó néhány évig orgonamaratont szerveztem. Brassó szülöttjeként természetes volt számomra, hogy a Fekete-templomban a nyári hónapok folyamán hetente háromszor hallgatható koncert.”
Az elnevezés Kolozsvár német nevének és a muzsika szónak az egybekapcsolásából adódott. A kezdéshez, de a folytatáshoz is elengedhetetlen a Szent Mihály-plébánia anyagi és szellemi támogatása, illetve a kolozsvári polgármesteri hivatal kulturális pályázata.
A jelenlegi évad július 1-jén a nagybányai Péter Bernadette orgonakoncertjével indult, és szeptember 4-én a marosvásárhelyi Lokodi Lehel orgonajátékával zárul. Olyan zenei csemegének örvendhettünk, mint Gábor Előd koncertje a piarista templomban, ahol brácsa, viola da gamba és cello da spalla szólalt meg. Ennek kinézete is szokatlan, hangszíne melegen búgó, amikor pedig ilyen hangszereken Bach-művek csendülnek fel, ritka élmény. Hasonlóan érdekes volt az evangélikus-lutheránus templomban a szaxofon és orgona együttesét hallgatni, Palkó Csanád és Potyó István szólaltatta meg a hangszereket, utóbbi gregorián dallamokat is énekelt, hiszen Guy de Lioncourt három gregorián dallamra komponált műveit szólaltatták meg. De hasonlóan felemelő élmény volt a kortárs Balatoni Sándor e két hangszerre írt meditációját hallgatni, vagy Benedetto Marcello Concertóját. Különleges volt az Animato Quartet piarista templombeli koncertje: négy zeneakadémista, Domahidi Sára, Unger Lilla, Kasabian Kamilla és László Andrea 2020 óta zenél együtt, Franz Schubert és Mendelssohn kvartettjei igényesen, kimunkáltan szóltak, sejthető a nagyon komoly befektetett munka, az odaadás e lányok zenélésében. Végül, de nem utolsósorban hétfőn, július 15-én a meghirdetett előadó betegsége miatt a szervezőknek beugrót kellett találniuk. Annál is jobban értékelhető a beugró Amalia Erdős orgonista és Cristian Mogosan tenor teljesítménye: ismert, kedvelt Mozart, Bach Gounod, Cesar Franck egyházzenei művek csendültek fel. Elhangzott Mascagni és Bizet operaibb hangzású Ave Mariája, illetve Agnus Deije, valamint Carl Philipp Emanuel Bach orgonaszonátája, Muffat Passacagliája, Richard Wagner Tannhauser-nyitánya.
Zárjuk az írást Potyó István főszervező szavaival, betekintést nyerve a kulisszák mögé, a könnyed koncertek nem kevés lemondással is járó szervezési munkájába: „Köszönöm családomnak a megértést, kántor kollégáimnak és plébániai munkatársaimnak, illetve az önkénteseknek a segítséget és közreműködést. Nélkülük semmiképpen nem működhetne a KlausenMusik. Hogy mi mindent jelent szervezőként a KlausenMusik lebonyolítása? Dióhéjban: kezdődik valamikor az előző év végén, illetve január–februárban, amikor az előadókkal kell egyeztetni, ezt követi a pályázatírás, az elbírálás a nyári hónapok alatt, illetve az egész folyamat végigkísérése, majd elszámolása. A nyári hónapok alatt, amikor maguk a hangversenyek zajlanak, a teljesség igénye nélkül körülbelül ezt jelenti a KlausenMusik: fogadni az előadókat, esetenként szállást, ellátást szervezni, műsorlapokat megszerkeszteni, lefordítani az anyagot, önkénteseket beosztani, bevezető gondolatot szerkeszteni, virágot megrendelni, próbaidőpontokat egyeztetni, orgonát hangoltatni, plakátot-eseményborítót szerkeszteni, sajtóval tartani a kapcsolatot, eseményt feltölteni és promoválni, koncert után összeszedni, és máris lehet készülni a következő alkalomra.”
