Kiállítással, könyvbemutatókkal ünnepelt a konzulátus és az EMKE
(Borítókép: A kilencéves Csenge „mentorával”, Eperjesi Noémivel és Demény Péter íróval Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ)
Pop Csenge Natália alkotása Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ
Az érdeklődőket Mile Lajos főkonzul köszöntötte. Elmondta, véleménye szerint nagyon fontos, hogy az „alkotás iránt fogékony, érzékeny gyerekeket bátorítani tudjuk, helyet adjunk nekik és szembesüljünk azzal, hogy ők mire is képesek”. Emiatt időzítette a Magyar Kultúra Napjára a konzulátus az EMKÉ-vel közös rendezvényét, azért, hogy a kultúra kapcsán ne csak „felnőttes, akadémikus dolgokra” gondoljunk, hogy megértsük, a „gyerekeknek legalább annyi közük van a kultúrához, mint nekünk, felnőtteknek”.– A gyermekek üde tekintete fontos a kultúrában, nemcsak a Szózat vagy Kölcsey. Kölcseynek is üde tekintete volt, másképp nem írta volna, hogy „nyögte Mátyás bús hadát/Bécsnek büszke vára” – indította az ünnepséget Demény Péter író, költő, esszéista, szerkesztő, majd az est rövid forgatókönyvét ismertette.Az érdeklődőket Mile Lajos főkonzul köszöntötte. Elmondta, véleménye szerint nagyon fontos, hogy az „alkotás iránt fogékony, érzékeny gyerekeket bátorítani tudjuk, helyet adjunk nekik és szembesüljünk azzal, hogy ők mire is képesek”. Emiatt időzítette a Magyar Kultúra Napjára a konzulátus az EMKÉ-vel közös rendezvényét, azért, hogy a kultúra kapcsán ne csak „felnőttes, akadémikus dolgokra” gondoljunk, hogy megértsük, a „gyerekeknek legalább annyi közük van a kultúrához, mint nekünk, felnőtteknek”.
A kilencéves Csenge alkotása Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ
Az ünnepségen legelőször Pop Csenge Natália, alig kilencéves szilágysági alkotó Csengefény című kiállítását nyitotta meg Eperjesi Noémi zilahi képzőművész, rajztanár. Mint mondta, másfél-két évvel ezelőtt ismerte meg Csenge munkáit, egy éve találkoztak először, ekkor ajánlotta be egy szilágysomlyói rajztanárhoz külön foglalkozásra, „mert a különleges képesség különleges bánásmódot igényel”. Eperjesi Noémi szerint Csenge festményei színesek, témaköre gazdag, mindent megpróbál megteremteni a vásznon. A festményei arról árulkodnak, hogy a „szerző harmonikus világban él, kedélyesen járkál a világban”, de még naiv. A festőművész szerint Csenge nemcsak tehetséges, de szorgalmas is, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy túlszárnyalja többi tehetséges társát.A kiállítás rövid méltatását követően Eperjesi Noémi Rajzoljunk együtt című könyvéről árult el néhány részletet. A kiadványt 0–4. osztályt oktató tanárok használhatják rajzórákon, a módszertani segédanyag – amelynek első változata 2013-ban jelent meg – összesen 52 feladatlapot tartalmaz, ezeket Eperjesi Noémi Pop Csenge Natáliával közösen dolgozta ki. A képzőművész elmondta, a kötetet diákjai és a rajzórák tapasztalatai ihlették, az órákon megfigyelte, hogy a gyerekeket segíti, hogyha a rajzokat megkezdi, kidolgoz rajtuk egy karaktert, figuratív-nem figuratív elemet. Aztán egyre több ilyen feladatlapot készített, könyvvé egy tanítónő javaslatára bővítette ki. Eperjesi Noémi elmondta, a Rajzoljunk együtt nemcsak iskolai segédanyagként használható, az általános műveltség elsajátításában is segíti a gyermekeket.
Eperjesi Noémi rajzkönyve és Demény Péter gyerekkönyvei Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ
Az ünnepség harmadik felvonásában Demény Péter két gyermekkötetét, Tamara és a vidámság mellénye, valamint a Tamara és a tavirózsák zenéje című könyveket ismertette röviden. A szerző elárulta, a könyvekbe a válása okozta szomorúságot, a saját és a lánya szomorúságát „dolgozta bele”.
– Fodor Sándor a Csipike és a boldog óriásban írja, hogy „Csipike akkor még nem tudta, hogy a legszebb mesék mindig a nagy-nagy fájdalomból születnek”. Azt nem tudom, hogy ezek szép mesék-e, de az biztos, hogy nagy fájdalomból születtek – közölte Demény Péter.
De csak kezdetben ír a szomorúságról, emelte ki a szerző, a mesékben van manó, pingvinek, megjelennek a Hamupipőke szereplői, repülő halak, hangyakirálynő, kirándulás és természetesen tavirózsák is.
Demény Péter kifejtette: számára az írás mesterség, hivatás és szenvedély is, viszont a gyermekkönyvekkel mindig kínlódik. Úgy véli, saját gyermekkönyvei filozofikusak, „töprengenek a lét értelme fölött”, nincs bennük annyi kaland, amennyit a gyermekek lehet igényelnének.
– Ha én gyermek lennék, a kalandokat keresném, de azt is remélem, hogy van helye a nap alatt az ilyen gyermekkönyveknek is – fogalmazott Demény Péter.
Csenge további munkája Fotó: HORVÁTH LÁSZLÓ
