ILYÉS ANDREA
Az esemény a Marosvásárhelyen és Kolozsváron működő, helyi tervezők és kisvállalkozók termékeit összegyűjtő Blaze design bolt, valamint a képzőművészeket támogató ArtWise Gallery szervezésében jött létre. A rendezvény első fázisában Bába István festő és Kurjatkó Tamás szobrász munkáit felsorakoztató tárlatot lehetett körbejárni. Ezután kerekasztal-beszélgetés következett helyi művészekkel és dizájnerekkel arról, hogyan tudnak érvényesülni a szakmájukban, illetve milyen árnyoldalai vannak saját kisvállalkozásuknak. A beszélgetésen részt vett Szabó Linda „Zsazsa”, aki papír- és textilárukat tervez (Zsazsa Art Studio), a természetes anyagokból kozmetikai termékeket készítő Szőcs Eszter (One Drop Cosmetics), Puja Orsolya ruhatervező (KUO), valamint Bába István és Molnár István, az ArtWise Gallery alapítói. A beszélgetést Tamás Endre marketing- és kommunikációs szakértő moderálta.
Felmerült a kérdés, milyen a kereslet a dizájnertermékek és a képzőművészeti alkotások iránt Erdélyben. Eszter, Zsazsa és Orsi elmondása szerint az utóbbi években a különböző vásárok segítettek számukra közelebb kerülni a fogyasztókhoz, illetve a vásárlók felől is egyre nagyobb a nyitottság, a kézműves termékek pedig kelendőbbek lettek: ma már menő, ha valaki helyi tervező által készített táskát vagy ruhát hord. Elmondták, szerintük tervezőnek lenni jó, ugyanis felfelé ível a kereslet, és egyre jobban meg lehet élni a szakmából. Ugyanakkor kiemelték: a saját termékek gyártása azzal is jár, hogy az ember a saját maga főnöke, egy személyben kell értenie a könyveléshez, az eladáshoz, a reklámok készítéséhez és egyéb tevékenységekhez, ez pedig nem könnyű feladat.
Molnár István, Bába István és Tamás Endre
A képzőművészet esetében fordított a helyzet, ugyanis sok alkotó van a területen, és egyre telítettebb a piac – állította Bába István. Hozzátette, annak ellenére, hogy a fogyasztóknak nagyon erős a vizuális ingere, a képzőművészeti alkotások nehezen érik el a közönséget, valamint a média sem tudja megfelelően közvetíteni azokat. Szerinte nem jó képzőművésznek lenni posztkommunista országban, mert az emberek nem tudják kellőképpen értékelni a művészeti alkotásokat. Molnár Istvánnal együtt úgy gondolják: sok munka árán fejlődhet az igény a művészeti alkotások iránt.
Mindkét csoport felé nyitni
A kerekasztal-beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy nem szabad leszűkíteni a célcsoport körét csupán az erdélyi magyarokra. Szerintük jobban lehet érvényesülni, ha az alkotók a román közönség felé is nyitnak – ebben segít, hogy ma már román vásárokon, rendezvényeken is van lehetőségük megjelenni, ahol általában pozitív visszajelzéseket kapnak. Szőcs Eszter ugyanakkor megjegyezte, kisebbségi alkotóként előnyt jelenthet, hogy a román tervezők nehezebben tudják megszólítani a magyar közönséget, illetve van olyan aspektusa is a dolognak, hogy magyarként szeretünk inkább magyar alkotóktól vásárolni. Puja Orsolya szerint nehezebb megszólítani a román vásárlókat, ha nincs ismeretség, kapcsolat, amely összekötné a magyar alkotót a román közönséggel.
Tamás Endre, Szőcs Eszter, Szabó Linda „Zsazsa” és Puja Orsolya
A beszélgetés során az is felvetődött, mennyire támogatják egymást az erdélyi művészek, mennyire összetartó a közösség. Többen elmondták, hogy ha tehetik, igyekeznek más helyi tervezőktől, kisvállalkozóktól is vásárolni. Zsazsa megemlítette: vásárokon más árusok standjairól is szokott fotókat posztolni, így hívva fel rájuk is a figyelmet saját követői körében.
„Fiatal művészként nem tudod, hogyan juttasd el valakihez a képed, ahogy azt sem, hogyan juthatsz be egy galériába. Ehhez rendszer, struktúra kell” – jegyezte meg Bába István, kiemelve: ezzel a céllal jött létre az ArtWise Gallery, hogy segítse megismertetni a közönséggel a fiatal alkotókat. Molnár István hozzátette: az ArtWise Gallery román és magyar művészeknek egyaránt lehetőséget kínál, igyekeznek olyan szervezet lenni, amely könnyebbé teszi a művészeknek a megfelelő közönség elérését.
A beszélgetés után borkóstoló következett, amelyet a Kárpátia Borház borszakértője, Fekete Henriett tartott. Négy emblematikus magyarországi borfajtát kóstolhattak meg az eseményen részt vevők, köztük például cserszegi fűszerest és villányi vörösbort.
A szerző másodéves újságírás szakos hallgató. Az eseményen készült fotók Kurjatkó-Radi Panka felvételei
