![](/sites/default/files/styles/wide/public/2025-02/erdelyiseg_0.jpg?itok=zAEBKMCM)
– A képzőművészettel való törődés nem előzmények nélküli – fogalmazott Demeter Ervin. Bordás Beáta kérdésére kifejtette: 1988 márciusában, a rendszerváltás hajnalán a szerző, családjával és barátaival létrehozta az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely ma is létezik. Kezdetben az Országos Széchényi Könyvtárban, később saját, ma is működő galériájukban szerveztek kiállításokat, tehát a szerző művészetek iránti érdeklődése nem légből kapott. Érdekes adalékként Demeter Ervin megjegyezte, hogy az alapítvány első kiállítását Csurka István drámaíró nyitotta meg.
A szerző elmondta, bár mindig érdekelte és szívügyének tekintette az erdélyi magyar képzőművészetet, teljes odaadással csak 2020-as nyugdíjazása után tudott foglalkozni az egyes művészek életrajzaival. Ekkor elkezdte ezeket gyűjteni, és rövid bejegyzések formájában közzétett belőlük a Facebookon. A közösségi oldalon megosztott összefoglalók célja a figyelemfelhívás volt. A szövegek ezen jellegét a kötetben is megtartotta.
Arra a kérdésre, hogy mikor döntött úgy a szerző, hogy kötet legyen a gyűjtésből, illetve, számított-e arra, hogy ilyen impozáns kiadvány születik majd, Demeter Ervin elmondta: számára öröm és szellemi felfrissülés volt a művészek munkáival és életrajzával megismerkedni. Amikor elkezdte a gyűjtést, maga sem gondolta volna, hogy összehozható egy ilyen album, amely közel ezer illusztrációt, fotót és reprodukciót tartalmaz.
Miután a kötet alcíme Egy elszakított nemzetrész művészete, a lajstromba olyan művészeket vett be a szerző, akik 1920-tól, a trianoni békeszerződés után alkottak a mai Románia területén. Ez volt az alsó határ. A felső pedig az 1970 előtt született művészek, akik a rendszerváltás környékén húszas éveik végén jártak, így született meg a megközelítőleg ötszáz képzőművészt tartalmazó kiadvány.
Bordás Beáta, aki a kötetet lektorálta, elmondta, örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez. Bár nagy és sokszor nehéz munkának bizonyult, úgy gondolja, olyan összeállítás született, amelyhez művészettörténészek is bátran nyúlhatnak, hiszen történelmileg hiteles információkat tartalmaz és további kutatásokban segítség lehet.
Az Exit Kiadó gondozásában megjelent Erdélyiség kolozsvári bemutatója csak az első állomás volt, ugyanis az erdélyi képzőművészeket sorjázó kiadvány turnéra indul: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szovátán, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen is bemutatják. A turné végállomása a budapesti Vigadó, ahol február 25-én debütál a kötet.